„Ó, jaj, az út lélektől lélekig!
Küldözzük a szem csüggedt sugarát!
S köztünk a roppant, jeges űr lakik!”
A hétvégi zimankós délutánra Tóth Árpád e szép versrészletével hívta az érdeklődőket a Csemadok nánai szervezete a helyi kultúrházba, ahol dr. Fóthy Zoltán esperesplébános volt a vendégük.
A Lélektől lélekig címmel meghirdetett beszélgetést már negyedik alkalommal szervezik meg, s minden alkalommal egy lelkiatyával találkoztak az érdeklődők.
Néhai Burian László esperes többször is volt a vendégük. 2016-ban az új káplánt, Hegyi Péter atyát (akit azóta elhelyeztek innen) hívták meg, tavaly pedig az érsekújvári ferenceseknél hétvégi szolgálatot tevő, Szentendréről utazó Cirill atyával tartottak érdekes, izgalmas és emlékezetes beszélgetést.
Fóthy Zoltán atyát mindössze egy hónapja helyezték Párkányba, s az első miséje után esperessé is avatta őt a megyei püspökség megbízottja. A fiatal (mindössze 39 éves) esperesplébánost nagy szeretettel fogadták mind a plébánián, mind a hozzátartozó filián, Nánán is. Kedves mosolya, nyitottsága, alázata miatt nagyon hamar elnyerte nemcsak a hívők tiszteletét, de a mindkét település szertartásain, rendezvényein vele találkozókét is.
A beszélgetés témája az örök érvényű, de napjainkban még inkább aktuális: hit, remény és szeretet volt.
A beszélgetés bevezetőjében Morvai Viktória (gimnazista) előadásában elhangzott Tóth Árpád verse, melyről a rendezvény a címét is kapta. Majd a kisdiákok, akik egyben Nánán ministránsok is, Dorna Mónika tanítónő vezetésével újévi versekkel, énekkel köszöntötték a Párkányból és Nánáról szép számban megjelent érdeklődőket.
Dániel Erzsébet elnök bevezetőjében megemlékezett a doni katasztrófa áldozatairól, akiknek emlékére meggyújtották a tisztelet gyertyáit.
Majd az új atyát a papi hivatás iránti elköteleződéséről, az útról kérdezték, amely az esperesi kinevezéséhez vezetett.
Az atya visszaemlékezéseiben elmondta, hogy csak tizenkét éves korában kezdett ministrálni, de gyermekkorától járt templomba. Református és katolikus szülők gyermekeként soha nem volt akadálya annak, hogy a katolikus egyház szolgálatába álljon. Kamaszként erősödött az érdeklődése a hit mélyebb kutatása iránt, illetve a hitbéli igazságok keresése vezette őt egészen a doktori cím eléréséig.
Elmondta, soha nem szabad egy gyermeket erőszakosan templomba járásra buzdítani, főleg, ha erre példát sem lát.
Véleménye szerint a mai fiatal, ha kereső, kutató, gondolkodó, akkor meg tudja találni a hit útját. Ma már nem érvényesek azok a nevelési hatások, melyekkel egykor régen elődeinket dogmaként és szükségszerűen irányították a vallásos élet felé.
A mai élet problémáival kapcsolatban, mint a magány, szeretetlenség, egyedüllét, elmondta, hogy „ha az ember szakít az Istennel, szakít az emberekkel is. Ha kivész az isteni szeretet az emberből, s csak elvárásai vannak a másikkal szemben, nincs benne irgalom, kiábrándul a világból, s nem tud a másik emberre úgy tekinteni, mint kellene. Ez a birtokló szeretet, amelynél az érdekek határozzák meg az emberi kapcsolatokat.
Az isteni igaz szeretet alapja az önátadás. Ehhez egy belső megtisztulás kell, megtanulni elfogadni a másikat, a másik szeretetét, s elfogadni a világot, olyannak látni amilyen,”
mondta, s mindezt bibliai példákkal is alátámasztotta.
A közönség által feltett kérdésre válaszolva a keleti világ kultúrájával kapcsolatban megjegyezte, kissé zavaros a keleti világ ezoterikus kultúrája, mely olykor keveredik a vallással.
Kitért a szentségek felvételére, a szentáldozásra, mellyel Isten belép az életünkbe. Rajtunk múlik, hogy fogadjuk-e, hogy a táplálkozási ösztönön kívül a lelki táplálkozás is a napi szükségletünkké válik-e?
„Ha az ember elmélyül a hit világában, eljut egy pontra, amikor teljesen más szempontból nézi a világot,” mondta.
A nagyon tartalmas és tanulságos beszélgetés közben elhangzottak még ide illő versek, köztük Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című költeménye, melyet a párkányi Szulényi Valéria mondott el igen hatásosan.
A beszélgetésen jelen volt Molnár Dezső polgármester is, s a képviselők közül is páran. A polgármester és a szervezők nevében a Csemadok elnöke is megköszönte az atyának a szép és tartalmas délutánt, majd a gyerekek egy kedves latin énekkel köszöntek el az esperestől.