Az Egészségügyi Minisztérium alá tartozó Egészségpolitikai Intézet adatai szerint Szlovákiában jelenleg 3500 orvos hiányzik az ellátásból, ugyanakkor 2000 orvos nyugdíjaskorban van.
Az egészségügyi dolgozók hiánya világszerte problémát jelent, és a Szlovákiai Nővérek és Szülészasszisztensek Kamarája (SKSaPA) már hosszú ideje kongatja a vészharangot, hiszen a szaktárca adatai alapján is legalább 3500 nővérre lenne szükség országszerte.
Az ellátás színvonalának csökkenése és a személyzet túlterheltsége
„Rosszul esik nekünk, hogy némely munkáltató hamis hírek terjesztésével vádolt meg minket” – nyilatkozta Iveta Lazorová, a kamara elnöke. Hozzátette, hogy az Egészségügyi Minisztérium és egyes munkáltatók nem tudatosítják a helyzet komolyságát, miközben bagatellizálják azokat a jelzéseket, amelyek az egészségügyi dolgozóktól, orvosoktól és nővérektől érkeznek a nővérhiány következményeiről, például az egyes osztályok bezárásáról, az egészségügyi ellátás színvonalának csökkenéséről, vagy a személyzet túlterheltségéről.
Napvilágot láttak olyan javaslatok, melyek szerint több orvost kellene alkalmazni más országokból, főleg Ukrajnából. Ugyanakkor a nővérkamara arra figyelmeztet, hogy az unión kívüli országokból érkező munkavállalók foglalkoztatása negatív hatással lehet az egészségügyi ellátás színvonalára.
A szakmai felkészítésnek összhangban kell lennie az uniós normákkal
„A nővéri, a szülésznői, az orvosi és a fogorvosi szakma is a szabályozott szakmák közé tartozik, ezért az itt dolgozó alkalmazottak szakmai felkészítésének összhangban kell lennie az Európai Parlament és az Európa Tanács 36/2005-ös és az 55/2013-as rendelkezésével. Csakis az ebben foglalt feltételek mellett dolgozhat az egészségügyi alkalmazott az európai munkaerőpiacon” – szögezte le Lazarová.
A Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS) szerint azonban szükség van más országokból érkező orvosokra, mert a jelenlegi egyetemi hallgatók csak hat év múlva kezdenek el praktizálni, és 11 év múlva lehet belőlük szakorvos.
4000 hallgató tanul Csehországban
„Megmagyarázhatatlanok a tárcák és az egyetemek egyes képviselőinek azon kijelentései, miszerint a szlovákiai egészségügy és iskolaügy a jelenlegi helyzetben – amikor körülbelül 4000 hallgató tanul külföldön, Csehországban – pénzt takarít meg. Legtöbben ez idő alatt le is telepszenek, és nem térnek vissza Szlovákiába” – állapítja meg az állásfoglalásában az ANS.
Az orvosok és nővérek jelentős hiánya több fekvőbetegosztály bezárását eredményezheti.
„Jelenleg több kórház is a valós helyzet palástolásával trükközik. A valós ok azonban az, hogy nincs személyzet, és nem tudják üzemeltetni az egyes osztályokat”
– mondta Marián Petko, az ANS elnöke. Ez elsősorban a nagy állami kórházakra jellemző, ahol hatalmas a nővérhiány, Pozsonyban is egész klinikákat zárnak be.
Marian Laurinc, a nővérkamara irodavezetője szerint az egészségügyi dolgozók hiánya a túlterheltségükre, a túlórákra, a magas betegszámra, a rossz munkakörülményekre és az alacsony bérekre vezethető vissza.
Marian Kollár, a Szlovákiai Orvosi Kamara elnöke szerint az is gondot okoz, hogy elavult a munkakörnyezet és az egészségügyi ellátás teljesítményeinek finanszírozása, ami gyakran még a reális költségeket sem fedezi.
A beteggondozói tanulmányi programot már távúton is el lehet végezni
Zuzana Eliášová, az Egészségügyi Minisztérium szóvivője kifejtette, hogy a tárca intenzíven dolgozik a munkaerőhiány problémájának a megoldásán. Igyekeznek növelni az érdeklődést az egészségügyi szakirányok iránt. A beteggondozói tanulmányi programot már távúton is el lehet végezni. A nappali tagozatos alapképzés és mesterképzés hallgatóinak pedig a mostani tanév nyári szemeszterétől kezdődően úgynevezett stabilizáló juttatást adnak.
A minisztérium továbbá arra is rámutatott, hogy csökken azoknak az egészségügyi dolgozóknak a száma, akik más uniós országban kívánnak munkát vállalni. Ugyanakkor emelkedett azoknak a külföldi egészségügyi dolgozóknak az aránya, akik Szlovákiában szeretnének dolgozni.
„Az egyes régiókban fellépő szakorvoshiányt a körzeti orvosok és a szakorvosok minimális hálózatának meghatározásával kívánjuk javítani, ennek kidolgozásánál különös figyelmet fordítunk a demográfiai mutatókra és előrejelzésekre. Remélhetően ennek köszönhetően az egészségügyi ellátás könnyebben elérhető lesz, és a várakozási idő csökkenni fog”– zárta Eliášová.
(TASR/Felvidék.ma)
