Pünkösd ünnepén a magyarság legnagyobb zarándokhelye Csíksomlyó. A csíksomlyói szentmisét már jó pár évvel ezelőtt összekötötték a pilisszántói Boldogasszony-kápolnában ugyanabban az időben zajló szentmisével.
Az elmúlt évek alatt a keresztény nemzet egységének szimbólumává vált a zarándokhely pünkösdi miséje.
„Boldogasszonyunk két kedves helyszínét nem csak a közös Mária-út zarándokai kötik össze. E napon pünkösd Szentlelke árasztja kegyelmét minden magyar testvérünkre, áldását adja ránk hitünkben való hűségünkért.
Épp a mai válságos időkben büszkén, nyíltan és még hangosabban kell megvallanunk, hogy magyarok és keresztények vagyunk, hogy értékrendünk egységgé kovácsolja nemzetünket, bárhol is legyünk a világban. Nem hagyjuk magunkat keresztre feszíteni!
Egy Isten, egy nép!
Ha elvágják ősi keresztény kultúránk gyökereit, ki fog száradni a magyar életfa. Öleljük hát meg egymást ezen a napon mi, magyarok! Ebben a hétszáz kilométeres távolság sem akadályozhat meg bennünket. A harangok most két helyszínen egyszerre kiáltanak fel az égbe Trianon fájdalmáért, a népek békés együttéléséért. Együtt imádkozunk a nemzet egységéért, édes hazánk megmaradásáért, égi édesanyánk, Boldogasszonyunk óvó, gondoskodó szeretetéért” – olvastuk a szórólapokon, és hallgattuk a misét celebráló Fajcsák Tibor atya gondolatait pünkösd vasárnapján.
Prédikációjában felidézte őstörténeti eredetünket, Hunor és Magor, a sólyommadár, turulmadár ősi jelképeit, melyeknek máig van üzenetük. Mint hangsúlyozta: „Nem csoda, ha olykor irigyelnek, haragszanak erre a nemzetre, hiszen nincs még a világon egy nép, amelynek például ennyi Mária-ünnepe lenne, mint a magyarnak.
Van hová menekülnünk, van mire büszkének lennünk katolikus keresztény emberként.
A pilisszántói Boldogasszony-kápolnához a Csillagösvényen lehet eljutni. Pilisszántó felett, a Magas-hegyen álló, 2006. december 21-én felszentelt Boldogasszony-kápolnához egy köves gyalogút, a Csillagösvény vezet.
Szőnyi József, Pilisszántó volt polgármestere, aki elkötelezetten vallatja a múltat, az ösvény mellé hét faragott stációt álmodott, dicsőséges történelmünk emlékére. Az álomból valóság lett, időközben elkészültek a szobrok. Mindegyiket egy felvidéki (szőgyéni) fafaragó, Smidt Róbert készítette.
A Csillagösvényen felállítandó szobrok történelmünk hét meghatározó személyiségét idézik meg: Nimródot, Atillát, Árpádot, Szent Istvánt, Szent Lászlót, Boldog Özsébet, illetve Remete Szent Pált és Hunyadi Mátyást. Csodálatos ez az út, mely a Makovecz Imre által készített, kőből épült kápolnához vezet.
A Boldogasszony-kápolna az oltárral (Fotó: Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
A kápolna megálmodásáról, építéséről a következőket lehet olvasni: „Mindenki érezte, hogy melegsége van ennek a helynek, ahová szívesen jön az ember, amikor szeretne kiszakadni az őrült és hamis, mosolytalanná váló modern világ zajából, és szükségét érzi, hogy kis időre hazatérjen őseink tűzhelyéhez, akikhez vérünk köt. Kínálkozott a feladat: méltó emléket kéne állítani barbárnak hazudott őseinknek, tisztelegni a Pilis történelmi múltja, az egykor itt őrzött Szent Korona Kárpát-medence nemzetiségeit, népeit összetartó eszménye és a pálos szerzetesek földje előtt. Egy sajátos hangulatú, Pilis erdeihez közeli kápolna menedékhelyként szolgálna a hittel, szívvel, Isten és a természet szeretetével áldott, nagysága felismerésétől lecsendesedett emberek számára, akik idejöhetnek megmerítkezni, mint a szentelt vízbe, mely fertőtleníti őket a világ lélekpusztító vírusaitól. A kápolna fontos üzenete a hazáját szerető keresztényi nemzet összetartozása, a megosztottság elvetése. Nem azt keresi, ami hitben és a Kárpát-medence nemzetiségei közt elválaszt, hanem ami közös értékrendjében összeköt. Magában hordozza a magyarság ősi keresztény, egy igaz Istent imádó és embert szerető hitének hagyományait, egységbe ötvözi a nemzeti keresztényi sajátosságainkat az egyetemes kereszténységgel”.
Az ide zarándokoló vallásos ember ezt a kisugárzást érzi meg, nemcsak pünkösd ünnepén, de az év bármely szakában, a napfordulókon, amikor különös ősi hangulata is van a térségnek, és persze a Mária-ünnepeken.
Idén is nagyon sok anyaországi, külföldi, de felvidéki magyar is elzarándokolt e hegyre a Szentlélek ünnepén. Az ünnepi szentmisét Pitti Katalin csodálatos éneke tette még emlékezetesebbé, de a mise végén felhangzott az ősi magyar himnusz után a székely és a mai magyar himnusz is, majd Bánk bán Hazám, hazám… kezdetű áriája, egy ifjú operaénekes előadásában.
A Szent Korona másolatát a Szent Korona Rend tagjai hozták el a szentmise idejére a kápolna előtti szabadtéri oltárra.
A pilisszántói zarándokhely a keresztény nemzet összetartozásának szimbóluma is lett az ősi magyar pálos rend bölcsőjében.
