A saját tojásprodukciót kivitelre szánjuk, s behozatalból látjuk el a szlovákiai piacot, röviden összefoglalva így jellemezhető a honi tojáshelyzet. Szlovákia éves átlagos tojástermelése eléri a 1 191 millió darabot.
Az egy főre eső átlagos évi tojásfogyasztás 224 darab, ami az ország lakosságára átszámítva annyit jelent, hogy tojástermelés terén 97,5 százalékban önellátóak vagyunk. Mindezek ellenére behozatalhoz folyamodunk, mégpedig Hollandiából, Lengyelországból és Csehországból szállítunk üzleteinkbe tojást, évente közel 3 ezer tonnányit.
„Azt a tényt, hogy Szlovákia a tojástermelés terén gyakorlatilag önellátó, jobban kellene becsülnünk, hiszen ez jó példának számít az élelmiszertermelés egyéb területein is“ – nyilatkozta a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének igazgatója, Daniel Molnár.
A problémát azonban az árak okozzák. A lengyel, holland, sőt a cseh tojás gyakorta olcsóbb és nem minden Szlovákiában működő üzletlánc hajlandó bármi áron előnyben részesíteni a hazai minőséget, holott minimum Hollandia esetében az alacsonyabb ár nem jelenthet olcsóbb munkaerőt.
A tojástermelésre vonatkozóan Európában nincs konkrét termelési dotáció. Mindössze különféle nem közvetlen támogatások léteznek, melyekkel egyes európai kormányok segítik a tojástermelő ágazatot. „Ezek különféle kedvezmények, melyek ugyan magával a tojástermeléssel nincsenek összefüggésben, de a termelők számára költségmegtakarítást eredményeznek és ezáltal csökkentik az árakat. Szlovákiában ilyesmi nem létezik“ – vázolta a helyzetet a Babičkin dvor Rt. elnökségének elnöke, Jaroslav Novák. A szlovákiai tojástermelők célzott támogatást csak 2011-ben kaptak a tojók korszerűsített ketreces tartására.
Novákék cége időközben igyekszik átállni a mélyalmos baromfitartásra. Az innen származó tojások ugyan drágábbak, azonban a fogyasztói kereslet mindinkább a kíméletesebb baromfitartásból származó tojásokat részesíti előnyben.
Mint ismeretes, a szlovákiai tojástermelők még idén februárban vállalták, hogy – a mezőgazdasági miniszterrel és a kereskedőkkel kötött megállapodás szerint – 2030-tól felhagynak a ketreces tojótartással, és átállnak az alternatív technológiákra, azaz az almos és többszintes, illetve szabadtartásra.
A honi tojástermelők ugyanis nyomás alatt vannak a külföldi láncok miatt. Azok az almos tartás reális lehetőségeinek feltérképezése nélkül kijelentették, hogy megszabadulnak a ketrectartásból származó tojásoktól, annak ellenére, hogy Szlovákiában a tojások 80%-a feljavított ketreces tartásból származik.
„Tudatában vagyunk annak a ténynek, hogy a külföldi üzletláncokban a ketrectartásból származó tojások elutasítása visszafordíthatatlan. Azonban fontos kiemelni, hogy ennek nincs logikai megalapozottsága a tojók védelmét illetően, csupán ürügyként szolgál. A tojás minőségét és összetételét nem befolyásolja a baromfitartás típusa. Ez leginkább attól függ, milyen összetételű takarmányt fogyasztanak a tojótyúkok. Tudományos kutatások kimutatták, hogy a teljesítmény, illetve a tojáshéj tisztán tartásának szempontjából a feljavított ketrecek jelentik a legbiztonságosabb megoldást a tenyésztők számára“ – nyilatkozta akkor Daniel Molnár.
(Felvidék.ma/pravda.sk)
