Plenáris munkaülést tartott Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja küldöttsége – Berényi József, Bárdos Gyula, Duray Miklós, Kvarda József és Németh Gabriella – vett részt a tanácskozáson.
A KMKF tanácskozásán megvitatták az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot. Mivel az előterjesztés vitáját a tervek szerint pénteken kezdi meg az Országgyűlés, ezért módosító javaslatok még nem érkezhettek, így elsőként a KMKF tagjainak volt módjuk arra, hogy kifejtsék véleményüket a törvényjavaslattal kapcsolatban.
A találkozó Kövér László, az Országgyűlés elnökének köszöntőjével kezdődött, majd Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tartott tájékoztatást a kormány nemzetpolitikájáról. „Minden magyar, éljen akár Magyarországon, akár a határokon kívül, választó és választható lesz a jövőben” – emelte ki Semjén Zsolt. Hangsúlyozta, nincs „A” és „B” kategóriájú magyar állampolgár, egy magyar nemzet van, és egy állampolgárság. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a magyar kormány egységes magyar nemzetben gondolkodik. Rámutatott: a nemzetpolitika szempontjából ugyanakkor kulcsfontosságú az erős és sikeres anyaország. A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy kizárólag az etnikai magyar pártok, szervezetek a biztosítékai a magyar megmaradásnak, kulcsfontosságú, hogy ezek képviseljék a magyarságot. Felidézte, hogy amikor a szerb kormány kollektíve háborús bűnösnek akarta minősíteni a magyarságot, és kizárta volna a kárpótlásból, akkor azok a magyarok, akik többségi párt tagjai voltak, „ellenünk szavaztak”. Semjén Zsolt elmondta még, hogy befejeződött a szervezeti struktúra kialakítása, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) rendkívül sikeresen működik, s ehhez kapcsolódik a KMKF. Szólt a nyugati, szórványmagyarság érdekeit képviselni hivatott Magyar Diaszpóra Tanács közelmúltbeli megalakításáról is, és mint jelezte: hat tagjuk jelen van a Máért-en is. A kormányfő helyettese közölte: lehetővé teszik, hogy a Máért szakbizottságaiba a magyarországi pártok is delegáljanak tagokat a jövőben, várják az erről szóló javaslatokat. Semjén Zsolt kitért arra is, hogy várhatóan év végére az állampolgársági kérelmek száma eléri 200 ezret, az eskütételek pedig mindenhol rendben zajlanak. Az állampolgárság kapcsán ismét felhívta a figyelmet Boldoghy Olivér felvidéki vállalkozó kálváriájára, akit azért fosztottak meg szlovák állampolgárságától, mert a magyart felvette. Mint mondta, a Máért-en úgy döntöttek, hogy pénzügyi alapot hívnak életre, első körben 50 millió forintos kerettel. Ebből azokat támogatják, akiket magyarságuk miatt bármilyen támadás, retorzió ér. Megerősítette Boldoghy Olivérnek minden segítséget megadnak, és készek arra, hogy európai fórumokhoz forduljanak. Minden eszközzel segítik az érintett embereket, hogy senkivel szemben ne lehessen kettős mércét alkalmazni, és ne lehessen magyar közösségeket, embereket másodosztályú állampolgárként kezelni. Kijelentette: emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket nem rendeljük alá más ország belpolitikájának. Leszögezte ismét: Magyarország senkinek, semmilyen adatot nem ad ki az állampolgárságról.
Kövér László házelnök a résztvevőket köszöntve felidézte, hogy a KMKF márciusi plenáris ülésén határozták el, ha a választójogi törvényt benyújtják, lehetőséget teremtenek annak megvitatására, miként lehet azoknak a határon túli magyaroknak választójogot biztosítani, akik eddig abból ki voltak rekesztve. Kiemelte: a vonatkozó felvetéseket összegyűjtik és azokat eljuttatják majd az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának. A parlament elnöke utalt arra, hogy a hétvégi horvátországi választásokkal megkezdődik egy „nehéz év”, hiszen a környező országokban mindenütt voksolásokat tartanak, amelyek érintik a magyar közösségeket is. Az anyaország polgárai, politikai osztálya számára sem közömbös azok kimenetele, milyen koalíciók alakulnak – fogalmazott Kövér László, hozzátéve: nagyon fontos, hogy erős magyar érdekképviselet legyen az adott ország törvényhozásában.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Kövér László őszinte, nyugodt hangvételű tanácskozásnak nevezte a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki, a választójogi törvényjavaslatról tartott plenáris munkaülését. Kövér László összegzése szerint a belpolitikai életet meghatározó és a magyar törvényhozásban szavazó pártok különbözőképpen ítélték meg az állampolgárság kiterjesztését, és a választójogi javaslatot. Ugyanakkor mégis az együttműködési készség volt a jellemző – mutatott rá az Országgyűlés elnöke, aki szerint őszinte, nyugodt hangvételű tanácskozás zajlott.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke támogatásáról biztosította az indítványt, egyben fontosnak tartotta, hogy a magyarországi és a határon túli magyarok közötti szolidaritás és bizalom erősödjön, ne szakadékok keletkezzenek. Kiemelte: bízik benne, hogy év végéig olyan törvény születik, amelyik nem tesz különbséget a magyar állampolgárok között oly módon, hogy egyeseknek van szavazati joguk, másoknak nincs lehetőségük ezzel élni.
Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke bejelentette: módosító indítványt fogalmaztak meg, hogy a határon túli magyarok ne csak listára voksolhassanak, hanem egyéni választókörzetben is választhassanak. Hozzátette: úgy gondolják, a magyar állampolgárok éljenek bárhol a világon ugyanazokat a jogokat és kötelezettségeket bírják. Kifejtette: nem kívánnak semmiféle diszkriminációt, ha Magyarországon százezer állampolgár után jár egyéni körzet, akkor ezt határon túl is érvényesíteni kell. Románia ebből a szempontból pozitív példa – folytatta, kiemelve: a román választójogi törvény megfogalmaz határon túli, egyéni választókörzeteket.
Tóth Tivadar, a Vajdasági Magyar Szövetség képviseletében azt mondta, hogy az országgyűlési vitában nem óhajtanak beleszólni. Arra bíztatta a vajdasági magyarokat, akik kettős állampolgárságot szereztek, hogy a törvény szellemében éljenek majd e jogukkal.
Kovács Miklós a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke felidézte a 2004-es, MSZP által indított magyarellenes kampányt, s mint mondta, akkor az volt az egyik aduász, hogy majd a határon túli magyarok voksai döntik el a magyarországi választásokat, és ez nem jó. Nem tudom, hogy fog-e két-három szavazattal választást elbukni az MSZP, vagy fog-e 30-40 szavazattal többet kapni a Fidesz, de ilyenkor jobb, ha az ember nem a félelmeire, hanem az elveire, jobb meggyőződésére, lelkiismeretére hallgat – fogalmazta meg a külhoni magyar vezető.
László Gyula, a délvidéki Magyar Remény Mozgalom képviseletében üdvözölte a javaslatot, ugyanakkor, mint mondta, abba nem kívánnak beavatkozni, milyen döntést hoz az Országgyűlés.
Gál Kinga, EP képviselő azt mondta, hogy egyértelművé vált, elvárást teljesít az Országgyűlés, amikor a választójogi törvényt úgy alakítja, hogy a határon túli magyaroknak szavazati joga legyen. Nem történik semmi kirívó, amikor a határon túli magyaroknak szavazati jogot adnak – fogalmazott, hozzátéve: belépünk azon országok körébe, akik ezt már évek óta gyakorolják. Ez a legtermészetesebb igénye a határon túli magyaroknak – summázta.
Gulyás Gergely (Fidesz) egyértelmű az előterjesztő szándéka, hogy az állampolgársággal együtt jár a választójog is. Ez összhangban van az unió országainak gyakorlatával, ott 27 állam közül 24 az állampolgársággal együtt biztosítja a választójogot. Szerinte véget kell vetni annak az inkoherens érvelésnek, miszerint az szavazzon, aki adót is fizet – mondta. Hozzátette: „az Országgyűlés előtt lévő javaslat gesztus is kíván lenni az ellenzéki pártok felé, és egy belpolitikai törekszik. Ha ilyen konszenzus nincs, akkor kérdés van-e a gesztusoknak értelme – mondta.
A KDNP-s Rubovszky György elmondta, hogy támogatják a javaslatot, és személy szerint kiemelte az egyenlő választójog kérdését. Mint mondta, ő támogatja, hogy a határon túli magyarok egyéni választókörzetekben is szavazhassanak.
Szabó Vilmos (MSZP) arról beszélt, hogy érdemi vita folyt, és döntő volt az a törekvés, hogy a közös pontokat keressék. Megerősítette ugyanakkor a szocialista álláspontot, hogy vonják vissza a javaslatot és kezdődjön ötpárti vita.
Szávay István (Jobbik) örömét fejezte ki, hogy a választójog megadása megjelenik a javaslatban és ezt a passzust támogatják is. Ugyanakkor magára választójogi törvényre, ebben a formában nemet mondanak – jegyezte meg.
Mile Lajos (LMP) szintén tartalminak és érdeminek ítélte az ülést. Szerinte az, hogy országos listára lehessen szavazni rossz irány, nem jelenhetnének meg azok a sajátos problémák, amelyek a határon túli közösségeknél felmerülnek. Meghatározó, hogy ezek a közösségeknek saját maguk közül választhassák azokat, akik őket képviselni fogják akár a magyar Országgyűlésben is – tette hozzá.
Kövér László az elhangzottakra reagálva még közölte: nem tartja korainak a javaslatot, és nem hiszi, hogy a Fidesz és az MSZP álláspontját közelíteni lehetne. Jelezte: a technikai kérdéseket az eljárásról szóló törvény rendezi majd.
A javaslathoz megfogalmazott módosító indítványokat bizottsági javaslatként az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága terjeszti be. Potápi Árpád (Fidesz) bizottsági elnök azt mondta, várják a módosító indítványokat.
***
A pénteki ülés előtt négy munkacsoport alakult a szervezet keretein belül: szakpolitikai, szórvány-diaszpóra, regionális-önkormányzati, és a társadalmi szervezeteké.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2004. szeptember 10-én alakult meg a különböző kárpát-medencei országok országos vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőinek és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselők egyeztető fórumaként. Azokból az országokból, ahol nincs országos parlamentbe megválasztott képviselő, vagy számuk nem éri el a négyet, az Országgyűlés elnöke a regionális, vagy ennek megfelelő szintű választásokon mandátumot szerzett képviselők közül annyit hív meg, hogy az adott országból a KMKF munkájában részt vevő képviselők száma elérje a négy főt.
Az Országgyűlés minden frakciója három képviselőt, a szakbizottsága három, az Európai Parlament frakciónként egy-egy képviselőt delegált a fórumba. Az Országgyűlés 2008. márciusában határozatot fogadott el, amelynek alapján a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) az Országgyűlés saját állandó intézményévé vált, hogy parlamenti ciklusokon átívelően működhessen. A KMKF elnöke az Országgyűlés elnöke, szervezetét és működését a KMKF által elfogadott statútum szabályozza.
A KMKF legutóbb márciusban tartotta plenáris ülést, akkor a résztvevők állásfoglalást fogadtak el. Ebben többek között üdvözölték, hogy az új alaptörvényben megjelenik az egységes magyar nemzet eszméje, s elítélik a vereckei honfoglalási emlékmű megrongálását.
MTI nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”31371,31282,31135,31036″}
