Harangszóval kezdődött Hunyadi János halálának 565. évfordulója alkalmából a törökverő Hunyadit ábrázoló mellszobor avatása Komáromban. A vasárnap délután négy órakor kezdődő eseményen a Hunyadi-sorozat írójaként közismert Bán János (írói nevén Bán Mór) mondott beszédet, és számos magyarországi és felvidéki civil szervezet képviselője vett részt.
A Turi Török Tibor keszthelyi szobrászművész felajánlásának köszönhetően emelt Hunyadi-büszt Beke Vince magánvállalkozó komáromi telkén került felállításra a Kárpátia Sport Polgári Társulásnak köszönhetően. Az eseményen fellépett Korpás Éva Külhoni Magyarságért Díjas népdalénekes, aki Kisfaludy Károly Rákosi szántó a török alatt című megzenésített versét adta elő, majd Oláh Kálmán Pro Urbe-díjas középiskolai tanár Sinkovits-Vitay András az Én hazám című versét szavalta.
A szoboravatás szónoka, a Hunyadi-sorozat írójaként közismert Bán János ünnepi beszédében Hunyadi János életéből kiemelt két, véleménye szerint fontos mozzanatot, melyek „emlékezetre méltóak” lehetnek 2021-ben.
Hunyadi János halálának 565. évfordulóján (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Bán emlékeztetett, hogy Hunyadi karrierje kezdetén, egyedüli főnemesként sietett az Erdélyt fenyegető veszély elhárítására – kevés sikerrel. 1442-ben az Erdélyben fosztogató török hadak ellen a marosszentimrei csatában súlyos vereséget szenvedett. Ezt követően véres kardot hordatott körbe Erdélyben azzal a felhívással, hogy „bárki, aki férfinak érzi magát és képes harcolni a hazáért”, csatlakozzon. Mindezt néhány évvel a parasztfelkelés után, amikor a jobbágyok kezébe senki sem adott volna fegyvert – jegyezte meg Bán.
„Néhány nap alatt bekövetkezett a csoda. Erdélyben olyan hadsereg jött össze nincstelenekből, fegyverforgatásban járatlan emberekből, amit még nem látott a világ! Ez az összeverbuválódott magyar sereg megverte, sőt megsemmisítette a bég hadait. Megüzenve, ezt az országot nem lehet háborítatlanul rabolni és fosztogatni”
– fogalmazott Bán, aki hangsúlyozta, Hunyadi nemcsak megszervezte a haza védelmét, de egész életében példát mutatott abban is, hogyan lehet újjáépíteni az országot.
Beke Vince magánvállalkozó telkén állították fel Hunyadi János mellszobrát (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Hunyadi János életéből másik mozzanatként az 1456-os évet említette, amikor II. Mehmed szultán Európa meghódítására tört – a világ legerősebb hadseregével. Bán János elmondta, ebben az évben V. László magyar király és a hadseregekkel rendelkező magyar főurak elmenekültek az országból. „Egyetlen magyar főúr volt, aki nem zárkózott a várába és nem menekült el: Hunyadi János” – fogalmazott. Bán szerint Hunyadi nem feltétlenül hitt a győzelmében, de tudta, ott a helye az ország kapujában, hogy megvédje hazáját, vele egész Európát.
„A nándorfehérvári csata során 1456. július 22-én Hunyadi seregeivel áttörte a török flotta védvonalát a Dunán, bevonult a várba és a saját kezébe vette az ország védelmét. Megtörtént a csoda, amikor az ostromlott sereg támadta meg az ostromlókat. Egy maroknyi, sebesültekből, éhezőkből álló kis sereg rontott rá a 200 ezer fős ellenségre, és a világ csodájára győzelmet aratott”
– húzta alá beszédében.
Az ünnepi esemény közönsége (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A hős emléke előtt tisztelegve felidézte, hadseregében „Kelet és Nyugat népeinek fiai együtt harcoltak a közös ellenséggel szemben. Ebben a hadseregben nem létezett sem nemzetiség, sem nyelvi probléma. Ez az ember, aki írástudatlan volt, egyformán értett minden katonája nyelvén. Egy született zseni volt.
Azon kevés tisztességes emberek egyike, akire érdemes emlékezni, akinek köszönhetően itt vagyunk, létezünk és nemcsak múltunk van, de jövőnk is”
– nyomatékosította Bán János, aki hozzátette, Hunyadi János végül pestisben hunyt el néhány héttel a nándorfehérvári diadalt követően.
Bán János (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Bán megemlékezett egy szomorú évfordulóról is. 1521. augusztus 29-én a középkori Magyar Királyság déli kapujának számító Nándorfehérvárt végül a török bevette. „Erőt meríthetünk azonban azokból a hősökből és hőstetteikből, akik a magyar történelem állócsillagai. Mindent megtettek azért, hogy ez a kontinens, a keresztény hit, a magyar állam talpon maradhasson. Rajtunk kívül erről senki nem tud. Az, hogy a déli harangszó azokért a hősökért is szól, akik az életüket áldozták Nándorfehérvárnál. Ez nem hiszem, hogy a mi hibánk. Nem hiszem, hogy a mi hibánk az, hogy Nyugat-Európa elfelejtette azokat a hősöket, akik értük áldozták az életüket.
Azért, hogy a Nyugat népei ezután szabadon hódíthassák meg a világ különböző gyarmatait. Kelet-Európa népei belepusztultak és elvéreztek a törökök ellen vívott háborúkba”
– fejtette ki Bán János beszédében.
A műalkotás leleplezésének pillanata (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas érdemes művész az andódi születésű Cuczor Gergely bencés szerzetes, költő Hunyadi című versének szavalatát követően a szervezők közösen leplezték le Hunyadi János mellszobrát a szobor alkotójával. A műalkotást mind a katolikus, mind a református egyház képviselője megáldotta. Ezt követően Boráros Imre Kossuth-díjas színművész Ruttkai Tamás Ausztráliában élő cserkésztiszt De mi magyarok maradunk című versét adta elő.
A Szövetség a Közös Célokért nevében Losonszky Margit, a SZAKC gazdasági igazgatója helyezett el koszorút. (Kép: Králik Róbert)
Az ünnepi esemény a mellszobor megkoszorúzását követően nemzeti imánk, a Himnusz eléneklésével ért véget.
Szalai Erika/Felvidék.ma
