2012. május 21-én Felvidéken folytatódott a 2012 a Külhoni Magyar Óvodák Éve program körútja, amelyen ismertették a Timár-módszert. Hajnal Virág stratégiai főreferens a pozsonypüspöki bemutatkozás után nyilatkozott.
Timár Böske, a Csillagszemű Táncegyüttes művészeti vezetője és asszisztense, Mayer Orsolya a táncház-módszer alapján kisgyermekek számára kidolgozott Timár-módszert május 21-én 10.30 órai kezdettel a pozsonypüspöki óvodában, 14.00 órától pedig a koloni óvodában mutatták be.
Timár Böske férjével, Timár Sándor koreográfussal 1993–ban hozták létre a Magyarországon és Európában is egyedülálló együttest, amelyben 450 gyermeket foglalkoztatnak már 3 éves kortól.
A Táncegyüttesben alkalmazott Timár-módszerrel, amely által gyermekek már kicsi kortól elsajátíthatják tánc-anyanyelvüket, most kárpát-medencei körút során ismerkedhetnek meg a régiók óvodáinak pedagógusai, gyermekei és a szülők.
A kezdetekről az alapító, Timár Sándor így vallott: „A szolnoki tanyavilágba születtem, ezért a hagyományos tánckultúrával már a családomon belül is találkoztam, de a regös cserkészek révén másfajta, vagyis Szolnok környékén kívüli táncokkal is megismerkedtem – mondta el az MTI-nek az állami és Erkel Ferenc-díjas érdemes művész, Timár Sándor május 14-én, amikor Budapesten a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében nagyszabású gálaműsorral tisztelegtek az UNESCO szellemi örökség listájára felkerült magyar táncházmozgalom elindítói és legendás tanítója, Timár Sándor előtt.
Timár Sándor elmondta, folyamatosan gyűjtötte a tanyavilág táncait, érettségi után kutatóorvos szeretett volna lenni, de mivel édesapját kuláknak nyilvánították, ezért nem vették fel semelyik kiszemelt főiskolára. Időközben megalakult a SZOT Művészegyüttes Molnár István vezetésével, amelynek ő is a tagja lett. Az együttesben ismerkedett meg Martin Györggyel (1932-1983), aki később kiutazott az erdélyi Székre, és felvette az egész helyi táncrendet. Timár 1958-ban megalapította a Bartók Béla Táncegyüttest. 1972 májusában aztán a Liszt Ferenc téri könyvklubban Halmos Béla pírmás, Sebő Ferenc kontrás és Éri Péter bőgős élő széki zenét húztak, miközben a jelen lévő táncosok Timár Sándor köré gyűltek és a széki mellett északi, valamint délvidéki táncokat tanultak, jártak közösen. A táncházmozgalom elkezdett kiterjedni egész Budapestre, majd vidékre. Az együttes fesztiválokon csinált táncházakat. A világ minden tájára kiterjedt a táncházmozgalom. Ma már Ausztráliában és Japánban is sok helyen táncolják a magyar néptáncot. Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága pedig tavaly ősszel a szellemi kulturális örökség átadásának követendő modelljeként vette nyilvántartásba a magyar táncházmódszert.
A 2012 a Külhoni Magyar Óvodák Éve program fontos része a kárpát-medencei körút, amely során a külhoni óvodákat meglátogatva két jó gyakorlatot mutatnak be, az egyik éppen az UNESCO által is elismert Tímár-módszer. „Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan kincs, amit el kell juttatnunk valamennyi külhoni régióba. Nagyon fontos tudatosítanunk azt, hogy rengeteg ilyen kincs van a birtokunkban. A jó magyar óvodapedagógiai gyakorlatokat nagyon jól lehet használni. Segítenek abban, hogy a gyerekek tehetségét a leginkább ki tudják bontakoztatni.” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Hajnal Virág stratégiai főreferens Pozsonypüspökiben.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság által meghirdetett 2012 a Külhoni Magyar Óvodák Éve program egyik célja minél több szülő magyar oktatási intézménybe írassa be a gyermekét. „A stratégiai dokumentumunkba is leírtuk, hogy a külhoni magyarság magyarságának a megőrzésében az intézmények kiemelkedő szerepet játszanak, s ezeken belül is különösen az oktatási intézmények” – mondta a program kapcsán Hajnal Virág. Hozzátette: „Az első intézményi láncszemet kívánjuk az idén megerősíteni, az óvodai intézményeket. Tudjuk és kutatások is alátámasztják, hogy minden gyermek anyanyelvén tudja leginkább a tehetségét kibontakoztatni, s ekkor tud sikeres felnőtt lenni, s felnőttként boldogulni.” Hajnal Virág kifejtette, hogy minél szélesebb körben szeretnék felhívni a szülők figyelmét, hogy akkor tudják leginkább segíteni a gyermekeiket, ha anyanyelvi oktatási intézménybe íratják őket.
„2012 a Külhoni Magyar Óvodák Éve programban eszközként az anyanyelvi oktatás minőségének emelését próbáljuk alkalmazni, azaz, hogy ehhez mindenféle segédanyagot megadjunk a pedagógusoknak” – tette hozzá. Megtudtuk, hogy egy módszertani csomagot készítenek, amelyet valamennyi külhoni magyar nevelési nyelven is oktató óvodába eljuttatnak majd, s hamarosan az óvodapedagógusok számára pályázatot is kiírnak. „Egy továbbképzésen vehetnek majd részt, amelyen ennek a módszertani csomagnak a tartalmát tanulhatják majd meg gyakorlati órákon keresztül az óvónők” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Hajnal Virág stratégiai főreferens.
A kárpát-medencei körút 2012. május 9-én indult Horvátországban a kopácsi, majd május 14-én a Vajdaságban az újvidéki és a bácskossuthfalvi, május 15-én Szlovéniában a dobronaki, május 17-én Horvátországban a zágrábi óvodát látogatták meg, ahol gyerekekkel, szülőkkel és pedagógusokkal élhették át a közös meseszövés, daltanulás, valamint a táncanyanyelv megszólaltatásának örömét. Május 21-én Pozsonypüspökiben és Kolonban mutatták be a Tímár-módszert. Május 22-én Fábián Éva és Szabó Zoltán a Vajdaságban Muzslyán és Torontálvásárhelyen, május 23-án Székelykevén, majd május 24-én Temesváron és Resicabányán szövi tovább a mese szálát. Felvidékre a tervek szerint június 4-én érkeznek, ekkor Tornagörgőn és Kassán mutatják be a meseprogramot.
Fotó: Haraszti Mária
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”33977,33310,32816,32476,31262″}
