A parlamenten kívüli Most-Híd párt arra szólította fel Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselőt, hogy vonja vissza a nemzetiségi kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény módosító javaslatát, melynek alapján az útirányjelző táblákon kisebbségi nyelven is fel lehetne tüntetni a célirány megnevezését.
A párt szerint a törvény elfogadása esetén szűkülhetnek a nemzeti kisebbségek jogai, ugyanis a javaslat leszűkíti a törvény jelenlegi értelmezését.
A jelenlegi törvény 4. paragrafusának 6. pontja azt mondja ki, hogy minden, a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló felirat és közlemény, különösen az árusítóhelyeken, sportlétesítményekben, vendéglátóipari egységekben, az utcákon, az utak mellett és felett, a repülőtereken, az autóbusz-állomásokon és vasútállomásokon kisebbségi nyelven is közölhető.
„Az érvényes jogszabály áttanulmányozása után mindenki arra a következtetésre juthat, hogy Gyimesi György javaslatának köszönhetően nem fognak új, kétnyelvű útirányjelző táblák megjelenni a településeken. Az érintett jelzőtáblák elhelyezése ezeken az utakon ugyanis nem a települések hatáskörébe tartozik” – magyarázta Magdeme Klára, a Most-Híd szóvivője.
„Gyimesi a települések kezébe adja az útirányjelző táblák kihelyezésének ügyét, miközben a nagyobb utak az állam vagy a megyei önkormányzat igazgatása alá tartoznak, amelyek mellett és felett a táblákat a megye vagy az állam helyezheti el, nem pedig a település” – tette hozzá.
A parlamenten kívüli MKP üdvözli a javaslatot mint minden olyan változtatást, amely a Szlovákiában élő nemzeti közösségek jogainak a kiterjesztéséhez járul hozzá.
Az MKP pártnak is vannak kifogásai, és ezeket el akarja küldeni a képviselőnek.
A parlamenten kívüli Összefogás szerint a javaslat egy lépés előre, ugyanakkor hozzáteszi, hogy ez csak a téma egy részét érinti, „azt sem a kötelesség, hanem a lehetőség szerencsétlen megfogalmazásán keresztül”.
Gyimesi egy olyan törvénymódosítást indítványoz, amely lehetővé tenné, hogy a szlovák mellett a kisebbség nyelvén is fel lehessen tüntetni az útirányjelző táblákon szereplő feliratokat. A képviselő ezt a közúti forgalom résztvevőinek az eligazításával indokolja.
Jelenleg a község határát jelölő útjelző táblákon, a közigazgatási intézmények épületein és más meghatározott helyeken lévő feliratokon lehet használni a kisebbség nyelvét. Azokról a településekről van szó, amelyekben a nemzeti kisebbséghez tartozó szlovák állampolgárok száma két egymást követő népszámláláson eléri a lakosság legalább 15 százalékát. Ilyen esetben a kisebbségnek a hivatali ügyintézés során joga van használni a kisebbség nyelvét.
(tasr/Felvidék.ma)
