Az adventi várakozást, vágyakozást itt és most sokféleképpen éljük meg, s ez természetes. Hiszen kinek mi a legfájóbb pontja, óhaja, vágya, annak alapján éli meg, imádkozza Istenéhez kéréseit.
Hlédik László ipolysági plébános misék híján az alábbi gondolatokat küldi híveinek, illetve mindenkinek.
„Egész életünk a várakozás jegyében zajlik. Mivel a múló idő változandóságában élünk, kell hogy formálódjunk, alakuljunk mindnyájan. Mi segít bennünket ebben? Mi az, ami helyesen motivál, ráhangol a készülődésre, várakozásra?
Ez maga az Isten hűsége… Ő ígéretet tett az idők teljességében eljövendő Messiásra, aki megváltja a világot a bűntől, és az idők végén beteljesíti az emberi történelmet. Megvalósítja vágyainkat, amire készülődünk, várakozunk.
Így válik az egész földi életünk adventté, reményteljes várakozássá.
Szent Pál tanítja, hogy az egész természet a várakozás állapotában van, így mindig változáson megy keresztül. Vajúdik mint a szülő asszony, hogy érték szülessék általa. A változás tehát értékalkotóvá válhat nemcsak a természetben, de kell hogy bennünk is. A még nem, már nem filozófiai kategória szerint, mely rámutat minden élő alakulására, formálódására, amint ez nyilvánvaló a fizikai rend szintjén, úgy kell megvalósítanunk lelki, erkölcsi értelemben is. Érdekes hasonlattal élve, megélni a kagyló hivatását, mely megtermi a maga belsejében a tenger és homokszemek hatására az igazgyöngyöt.
Vagy a színes lepkék nagyszerű példája, melyek bebábozódott undorító hernyókból alakulnak ki. A hernyó csak csúszik-mászik, de öntudatlanul is hordozza magában a lepkévé válás reményét.
Mi ezt tegyük tudatosan, hitünkből táplálkozva! Így lesz számunkra minden advent áldássá, egész életünk adventi várakozássá, míg az Úr át nem vezet egyéni húsvétunkon át a Vele való boldog egyesülésre.
Ezekkel a gondolatokkal kívánok mindenkinek áldott készülődést, beteljesülő várakozást az Apostol szavaival: „Várjuk az Üdvözítőt, Jézus Krisztust. Ő azzal az erővel, amellyel mindent hatalma alá vethet, átalakítja gyarló testünket, és hasonlóvá teszi megdicsőült testéhez”/Fil 3,20-21/
Hlédik László atya a bennünket körülvevő élő világ legszebb példáival, hasonlataival köt össze Istent, embert és természetet. Szavai, gondolatai nyitott lelkekre találnak. Ez visszhangzik a neki szóló levelekből, üzenetekből. Az emberek szomjazzák a jó szót, az erősítő gondolatokat.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
