Tavaly ősszel állapodott meg a 35 taggal működő Városok és Falvak Társulásának járási szervezete (ZMOOK) arról, hogy elkészítik a Komáromi járás Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tervét (PHSR) a járás valamennyi településének visszajelzései alapján. A tervet február 12-én mutatták be a Tiszti pavilonban a régió parlamenti képviselői, Nyitra megye elnöke és alelnöke, megyei és helyi képviselők, továbbá a régió településeinek polgármesterei, illetve a járási és a munkaügyi hivatal vezetői és a sajtó munkatársai előtt.
A fejlesztési tervet készítő munkacsoport vezetője, a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem docense, Mária Fáziková mutatta be a stratégiai jelentőségű dokumentumot, melynek elkészítését törvény írja elő, illetve megléte elengedhetetlen az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásainak felhasználása érdekében.
A tervet az önkormányzatok által kitöltött kérdőívek alapján alkották meg, melyek leginkább a Komáromi járás hiányosságaira és igényeire fókuszáltak, feltárva a régióban rejlő potenciált. Ez alapján összefoglalva elmondta,
a Komáromi járás jellemzően vidéki régió, melyben megfigyelhető a nagyobb városokból a közeli falvakba való kiköltözés, ezáltal a városokban csökken a lakosságszám, míg a kisebb településeken pedig növekszik – mindez a csökkenő teljes népességszám mellett.
Megállapította, a Komáromi járás gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra és szolgáltatásokra támaszkodik, és nem létesültek nagy ipari beruházások (ha akadnak is, az olcsó munkaerőt keresik és nincsenek tekintettel a helyi viszonyokra). Megjegyezte, a képzett munkaerő a magasabb fizetések és jobb munkakörülmények miatt jellemzően elvándorol. Fáziková szerint azonban
hatalmas potenciál van a mezőgazdaságban, a zöldség- és gyümölcstermesztésben, amelyhez az itt élőkben megvan a tudása, és akár az egész országot képes lenne ez a régió ellátni zöldséggel, gyümölccsel.
Hozzátette azonban, a klímaváltozás jelentősen sújtja a régiót.
A tervet elkészítő munkacsoport a mezőgazdaságon kívül jelentős potenciált lát a felszíni és a felszín alatti vízforrások kihasználásában, akár termálfürdők létesítésében, amellyel növelhető lenne az idegenforgalom. Szintén a turizmus fejlesztésében rejlő lehetőségekről szót ejtve említette meg az egyetemi oktató a határmenti régió kétnyelvűségének pozitív hatásait, illetve az országos jelentőségű kulturális és épített örökség meglétét.
A régió hiányosságai kapcsán beszélt a hulladékgazdálkodás, a szelektív hulladékgyűjtés alacsony arányáról, valamint az elégtelen infrastruktúráról. Megjegyezte,
a járás gyakorlatilag megközelíthetetlen, nincsenek gyorsforgalmi utak, elkerülő utak és ezért nagyberuházó sem érkezik a járásba.
A bemutatott fejlesztési terv és az abban megfogalmazott fejlesztési célok gyakorlatilag alappillérei lehetnek a járás településeinek, amelyek saját akcióterveiket, projektjeiket ennek köszönhetően tölthetik meg tartalommal – magyarázta Fáziková.
Előadását követően Keszegh Béla, Komárom polgármestere, Branislav Becík, Nyitra megye elnöke, Vlček Erik (Hlas) és Zuzana Matejičková (Smer) komáromi parlamenti képviselők mellett Nagy Tamás a járási hivatal és Viliam Kocsis a munkaügyi hivatal vezetői értekeztek a járásban rejlő lehetőségekről és a megoldásra váró feladatokról. Becík megyeelnök hangsúlyozta a Nyitra és Komárom közti gyorsforgalmi út megépítésének szükségességét, az élelmiszeripari önellátásra való törekvés fontosságát.
Kijelentette, hogy Kassa után a következő kihelyezett kormányülés helyszíne Nyitra megyében lesz, de nem a megyeszékhelyen, ám azt nem árulta el, hogy mégis melyik településen.
Szalai Erika/Felvidék.ma