A zselízi Esterházy-kastélyon hosszú évek után végre megindultak a munkálatok és folyamatba került a felújítása és megmentése. De nagy misztériummal rendelkezik a helyiek képzeletében a Zselíz és Lekér közötti Gereble-erdőben található elsüllyedt kastély, melynek csak a romjai maradtak fenn mára, azon kívül irat, dokumentum vagy bármi egyéb bizonyíték a létére nem.
A Garam menti település egyik városrészében (ami korábban önálló közigazgatási egységet alkotott), Szódón ugyancsak van egy kastély, ami Magyarország egykori miniszterelnökének, Berinkey Dénesnek az otthona volt egykoron. Ezeken kívül csak pár történelmi épület maradt meg Zselízen (Szent Jakab-templom, Sacher-ház, Baglyos ház).
Várról, erődítményről nem lehetett tudni.
Ugyanakkor Borovszky Samu monumentális művében, Magyarország vármegyéi és városai című sorozatának Bars vármegye monográfiájában található egy fél említés Szódó kapcsán, miszerint Nagy-Sár nevű dűlőjét „Hurka-várnak” is nevezik és itt állítólag hajdan valami erődítmény volt.
Régi térképeket tanulmányozva ugyancsak felleljük a helynév-megjelölést az Osztrák–Magyar Monarchia III. katonai felmérésén (1869-1887), illetve a Magyar Királyság 1941-es katonai felmérésén is. Más forrás ugyanakkor egyelőre nem látott napvilágot.
Ennek fényében minden bizonnyal komolyabb várszerű építmény nem lehetett, inkább egy helyőrség számára szolgáló valamiféle kis erődítmény. Ha egyáltalán állt ott valami, stratégiailag ugyanis nem túlzottan indokolt helynek tűnik egy ilyen számára, de persze a középkorban nyilván más lehetett a tér szerkezete.
A rejtélyes vár története és pontos elhelyezkedése a mai napig homályos, és kutatások tárgyát képezi.
A jelölt terület a vasút mentén, egy kisebb kiemelkedésen húzódik, ahol dr. Dénes József várkutató szerint napjainkra már nem létező megálló-, rakodóhely volt. Ebből kiindulva könnyen elképzelhető, hogy a Csata–Léva közti vasútvonal építése körül (1887) lehetett valamilyen katonai szerepe a helynek.
Ez magyarázná, hogy csak az ebből az időszakból származó III. katonai felmérésen és a 20. század első feléből származó térképen szerepel. A felirat a térképen kb. 5 hektáros területet foglal magába. A terület további vizsgálata és régészeti ásatások segíthetnek a vár pontos helyének meghatározásában.
Csonka Ákos/Felvidék.ma