A Magyar Szövetség egy hónappal ezelőtt minden parlamenti párthoz eljuttatta a sportesemények szervezéséről szóló törvény módosító javaslatát. Ma, április 24-én a párt a szabálysértési törvény hasonló szellemű, a nemzet- és nemzetiséggyalázás ellen megfogalmazott módosításáról egyeztetett a szlovák belügyminisztériumban. A tárgyalás eredményéről Őry Péter alelnök és Nagy Dávid jogász egy sajtótájékoztató keretében adott tájékoztatást.
Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke a sajtótájékoztató elején megjegyezte, hogy a szlovák belügyminisztériummal való egyeztetés témája és apropója az volt, hogy a szabálysértési törvény módosításának egy előzetes információja került be a törvényalkotási folyamatba. A párt tagjai ennek kapcsán kértek egy időpontot a belügyminisztériumtól.
A párt alelnöke emlékeztetett, hogy pár héttel ezelőtt, amikor lehetőségük nyílt arra, hogy a nyilvános sportrendezvényekről szóló törvény módosítását kezdeményezzék egy részletesen kidolgozott anyag benyújtásával a parlamenti pártoknál, világossá vált számukra, hogy a jelenleg hatályban lévő szabályozás nem megfelelő ahhoz, hogy gátat vessen az egyre súlyosbodó verbális, illetve nonverbális támadásoknak. Legyen szó sportrendezvényeken vagy más nyilvános eseményeken történő atrocitásokról, különös tekintettel a nemzetiségi, nemzeti hovatartozás, vallási meggyőződés vagy bőrszín alapján történő megnyilvánulásokra.
Őry Péter hangsúlyozta,
tisztában vannak azzal, hogy a sportrendezvényeken gyakoriak a hangos, tömeges bekiabálások, és azzal is, hogy ezek között előfordulnak nemzeti vagy etnikai színezetű megnyilvánulások is.
Példaként említette a közelmúltban történt eseteket, melyek során három ukrán fiatal ellen irányult támadás is mutatott ilyen jellegű összefüggéseket.
A párt tagjai éppen ezért javasolták, hogy a szabálysértési törvénybe kerüljön bele egy egyértelmű meghatározás az olyan szóbeli – és nem szóbeli – támadásokra vonatkozóan, amelyek nemzeti, vallási vagy egyéb hovatartozás alapján történnek.
A Magyar Szövetség alelnöke kiemelte, hogy a minisztérium szakértői jelezték, mérlegelik a javaslatot, ugyanakkor szerintük a jelenlegi jogszabályi keret – megfelelő jogalkalmazás mellett – akár elegendő is lehetne.
„Ez volt az eredménye a mai megbeszélésnek. Szerintem a legfontosabb az, hogy a témát a köztudatban tartjuk. Azt is el kell mondani, hogy a szlovák pártok, illetve a szlovák sajtó részéről elég gyenge a téma iránti affinitás vagy érdeklődés. Ha úgy tetszik, akkor a magyar téma és a más nemzetiségi téma iránti”
– jegyezte meg a párt alelnöke és hangsúlyozta, hogy a következő lépésként mindenképpen levélben kívánnak fordulni a Szlovák Köztársaság Sportminisztériumához, és egy személyes egyeztetést is kezdeményeznek, tekintettel arra, hogy a vonatkozó törvények felügyelete az ő hatáskörükbe tartozik, de hozzátette, hogy felmerült az Országos Rendőr-főkapitányság mint eljáró szerv bevonása is.
Nagy Dávid jogász rámutatott arra, hogy a jelenlegi gyakorlatban komoly hiányosságok tapasztalhatók.
Megjegyezte, hogy sok esetben a nézőtéri rendbontások – különösen az egyéni vagy tömeges bekiabálások – véleményük szerint elérik a bűncselekmény szintjét, ám a hatóságok ezeket gyakran csupán szabálysértésként kezelik. Hozzátette, hogy a jogszabályok túl általános megfogalmazása lehetőséget ad az eltérő értelmezésekre, így ezen ügyek sokszor a járási hivatalhoz kerülnek át, ahol jellemzően csupán kisebb, általában 40 eurós bírság kiszabásával zárulnak.
A párt álláspontja szerint
a szóban forgó uszító jellegű cselekmények azonban jóval szigorúbb büntetést érdemelnének, nemcsak megtorló, hanem megelőző céllal is, hogy a szurkolók előre megfontolják, milyen rigmusokat fognak énekelni vagy kiabálni egy-egy sporteseményen.
Nagy Dávid az Őry Péter által felsorolt szervezetek sorát azzal egészítette ki, hogy véleménye szerint az állami szféra mellett érdemes lenne megszólítani a magánszférát is. Példaként említette a Niké társaságot, amely a szlovák labdarúgó-bajnokság legfőbb szponzora, és a hivatalos logóját is adja az legfelsőbb osztályhoz. Kifejtette: a média felé azt az irányt képviselné, hogy érdemes lenne megkérdezni a Niké vezetőit, szerintük elfogadható-e, hogy hétről hétre magyarokat gyalázó rigmusok hangzanak el azokon a mérkőzéseken, amelyeket ők támogatnak. Vajon rendben van-e, hogy ehhez a jelenséghez a nevüket adják?
„Tehát én apellálok arra, hogy vegyük fel a kapcsolatot a magánszférával is”
– húzta alá Nagy Dávid, s hozzátette, hogy a Magyar Szövetség továbbra is folytatja „A gyűlölet nem pálya!” elnevezésű missziót.
Őry Péter az újságírói kérdésekre válaszolva felhívta a figyelmet arra, hogy véleménye szerint a témának a közgondolkodásba való beemelését sikeresen teljesítették.
Hozzátette:
A Magyar Szövetségen kívül eddig senki nem jelentkezett érdemben a kérdéskörben, sem általánosságban, sem a szabálysértési törvény kapcsán.
A párt alelnöke kiemelte, azon túl, hogy időről időre felmerül a büntetési tételek emelésének lehetősége, jelenleg nincs más olyan intézmény vagy politikai szereplő, amely aktívan foglalkozna a jogszabály bővítésével vagy pontosításával.
Egy másik újságírói kérdésre válaszolva Nagy Dávid elmondta, hogy a Magyar Szövetség két törvény módosítását kezdeményezte az etnikai alapú verbális támadások visszaszorítása érdekében. Az egyik a sportesemények szervezéséről szóló törvény, amely kizárólag a sporthelyszínekre vonatkozik, a másik pedig az általános szabálysértési törvény, amely minden közterületre érvényes.
Előbbit körülbelül egy hónapja terjesztették a pártok elé, főként a nemzetgyalázó rigmusok és más sértő megnyilvánulások szankcionálásának céljával. Mivel a két törvény között jelentős átfedés van, a párt tagjai logikusnak tartják, hogy a javasolt módosítások mindkét jogszabályban megjelenjenek – ezzel is csökkentve a visszaélések lehetőségét, amit a jelenlegi túlságosan általános megfogalmazások lehetővé tesznek.
Őry Péter ehhez hozzátette, hogy az eltérő szabályozás miatt abszurd helyzetek alakulhatnak ki: egy stadionon belüli verbális támadás a sporttörvény hatálya alá tartozik, míg ugyanaz a rigmus két utcával odébb már szabálysértésként kerülhet elbírálásra – jóval enyhébb következményekkel.
A párt alelnöke kritikusan megjegyezte, hogy
eddig semmilyen reakció nem érkezett a parlamenti pártok részéről, holott véleménye szerint mindannyiuknak felelőssége lenne a közbeszéd minőségének alakításában.
Különösen aggasztónak tartja, hogy még a magyarok képviseletével kecsegtető parlamenti képviselők se foglalkoznak az üggyel, valamint azok sem szólalnak meg, akik a magyar közösség képviselőiként határozzák meg magukat az egyes szlovák pártok színeiben.
Úgy véli, ez az fajta érzéketlenség hozzájárul ahhoz a társadalmi közönyhöz, amely lehetővé teszi, hogy súlyos megnyilvánulásokat egyszerű kihágásként, akár 40 eurós büntetéssel zárjanak le – pedig ezek az esetek gyakran a későbbi, fizikai támadások előfutárai.
Április 26-án, szombaton a dunaszerdahelyi Mol Aréna ad otthont a DAC–Slovan rangadónak, és az eddigi történések fényében várhatóan mindkét szurkolótábor készül valamilyen „meglepetéssel”.
BN/Felvidék.ma
