Havas Boldogasszony napját augusztus 5-én üli a katolikus egyház, amikor a római Santa Maria Maggiore-bazilika felszentelésére emlékezik. A legenda szerint a bazilika, egy nyári hóesés helyén épült templom, melyet a Szűzanya kérésére emeltek.
A legenda szerint a 4. században Libériusz pápa idején történt, hogy a Szűzanya megjelent egy gazdag házaspárnak álmában, és arra kérte őket, hogy építsenek templomot azon a helyen, ahol másnap hó fog esni. A hó az Esquilinus hegyére hullott, ahol a templom fel is épült. A bazilikát később Szent III. Szixtusz pápa díszítette fel mozaikképekkel, melyek Szűz Mária istenanyai méltóságát ábrázolják.
A Havas Boldogasszony ünnepe a katolikus egyházban egyetemessé vált az idők folyamán.
A középkori Rómában szokás volt, hogy Mária-ünnepeken a Santa Maria Maggiore bazilikában mise közben virágszirmokat szórtak a bazilika elé, a csodás hóesésre emlékezve.
A Santa Maria Maggiore-bazilika Rómában (Fotó: Wikipédia)
A Havas Boldogasszony-bazilika a Szűzanya római főtemploma a Beata Maria Virgo ad Nives, ismertebb olasz nevén Santa Maria Maggiore egyike a négy legrangosabb bazilikának, a Szent Péter-bazilika, a Szent Pál-bazilika és a leteráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház mellett. Ennek a négy patriarchális templomnak a felkeresése a jubileumi évben a teljes búcsú elnyerésére ad lehetőséget.
A Müncheni-kódex Havi Bódoganya, a Batthyány-kódex naptára pedig Havi Boldog Asszony néven említi az ünnepet.
Az Érdy-kódex így ír: „Római szentszéköt Libérius úr pápa bírván, vala egy jeles patrícius nemből való dús, kinek János vala neve. Kinek asszonyfelesége meg olyan istenfélő vala, ez világi kazdagságban bévösök, de mikoron magzatjuk nem volna, holtok után kinek hagyni. Egymás tanácsával hagyák az Szűz Máriának mind ennenmagokat, mind hozzájuk tartozandó jószágokat, hogy valahova akarná tétetni ő kegyelmes asszonysága. Mária csodával jelenti szándékát.”
Virágszirmok hullása Havas Boldogasszony-napján Rómában (Fotó: magyarkurir)
A Magyar Királyságban több templomot emeltek Havas boldogasszony tiszteletére, egyik leghíresebb zarándokhely a 328 éves pécsi Havas Boldogasszony-templom, melynek 2022-ben a jubileumi ünnepére impozáns történeti könyvet és kottákkal tarkított búcsús énekes füzetet adtak ki.
A Szeged-Alsóvárosi Ferences-templom is a Havas Boldogasszony nevét viseli, ahol ezekben a napokban zajló ünnepségek keretében Boldoggá avatják Bálint Sándor néprajzkutatót, „a legszögedibb szögedit”, a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakját, akinek fő kutatási területe az Alföld néprajza, vallási néphagyományok és Szeged néprajza volt.
Havas Boldogasszony nevéhez később is számos csoda kapcsolódott.
A szegedi Havas Boldogasszony-templom (Fotó: Wikipédia)
Közülük a legnevesebb Savoyai Jenő herceg, császári tábornagy csatája. A herceg 1716. augusztus 5-én, Havas Boldogasszony ünnepén aratott győzelmet Péterváradnál a török fölött. Midőn már úgy tűnt, hogy a törököké a győzelem, a herceg a magával hozott Havas Boldogasszony kép előtt imádkozott mennyei segítségért. Imájára sűrű hóesés takarta el a keresztény sereget a törökök elől, s a csata végül a keresztények győzelmével végződött.
1678-1679 és 1712-1713 években pestis dúlt Pozsonyban. Ezek után fogadalmi kápolnák épültek, egy a Kálvárián, egy a Mélyúton Szűz Mária tiszteletére. Ezeket a Lautermann család építtette. Később a kápolnák helyén templom épült. A Kálvárián épített Havas Boldogasszony templom, más néven Kálvária-templom, Pozsonyban az Óvárosban található.
A pozsonyi torony nélküli Havas Boldogasszony-templom (Fotó: explocarpathia.hu/sk)
A domináns, 50 méter magas templomtornyot a kommunista rezsim 1959-ben eltávolította a Slavín építésekor, az emlékműre nyíló kilátás miatt. Először statikai hiba ürügyén a tornyot a felére rövidítették, majd végül teljesen eltávolították. Az 1989-es forradalom után szóba került a torony újjáépítése, de a terv a mai napig nem valósult meg. A templomot 1990 óta a Domonkos Prédikátorrend igazgatja.
Forrás: Magyar Kurír, Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium, Wikipédia
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
