Életutak és hit a Csallóközben – bemutatták a „Lelkek őrizői” nagymadi kiadványát

Október 3-án, pénteken a Dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtárban került sor a Lelkek őrizői című egyháztörténeti kiadványsorozat egy újabb kis kötetének bemutatójára. A nyáron megjelent kiadvány Nagymad község gazdag egyházi múltját tárja az olvasók elé, különös figyelmet szentelve a településen szolgáló katolikus és református lelkipásztorok életútjának és munkásságának a XVIII. század végétől a XX. század végéig. A könyv szerzői és szerkesztői, Bartalos Nikolas és Sárközi János, a bemutató során betekintést nyújtottak a kiadvány szellemiségébe, kiemelve annak történeti és közösségi jelentőségét.

A kiadványsorozat eddig megjelent kötetei a Csallóköz és a Duna mente különböző településein működő római katolikus plébániák és református gyülekezetek történetét dolgozza fel. Az egyes kötetek egy-egy helyi közösség életét, lelkipásztorait és meghatározó eseményeit mutatják be, gazdag helytörténeti kitekintéssel, archív felvételekkel és visszaemlékezésekkel. A sorozat célja, hogy a mai olvasó számára is kézzelfoghatóvá tegye azt a lelki és szellemi örökséget, amelyen a felvidéki magyar közösségek identitása évszázadokon át megmaradt.

A szóban forgó kiadvány dunaszerdahelyi bemutatóestjét Lacza Ilona, a Csallóközi Könyvtár igazgatója nyitotta meg, aki köszöntötte a jelenlévőket és felvezette a beszélgetést.

A kötet egyik szerzője, Bartalos Nikolas, a Felvidék.ma munkatársa kezdte az ismertetést, felvázolva a kiadvány előkészületeit és kiemelve, hogy nem ez az első hasonló jellegű munka. Korábban a komáromszentpéteri lelkipásztorok életét feldolgozó kiadványok, valamint a marcelházai katolikus papokat bemutató kötet is napvilágot látott, a múlt héten pedig a bátorkeszi templomban mutatták be az ott szolgálatot teljesítő katolikus lelkipásztorok életútját ismertető kiadványt.

Bartalos Nikolas hangsúlyozta, hogy a nagymadi kiadvány két szempontból is rendhagyó. Egyrészt ez az első kötet, amely a Dunaszerdahelyi járás egy adott községének az egyháztörténetét dolgozza fel, másrészt a kötetben együtt – forgathatóan, külön címoldallal –  jelentek meg a nagymadi református és katolikus lelkipásztorok életútjai.

A kiadvány nagyon sok  forrást összegyűjt, ismertetve a szolgálatot teljesítő lelkipásztorok születési és tanulmányi helyeit, az egyes szolgálati állomásaikat, a halálozások helyét, külön kiemelve a nagymadi és albári időszakot és az ottani áldásos tevékenységüket.

A bemutatót Bartalos Nikolas a katolikus fejezetek ismertetésével kezdte, amelyet ő állított össze, ám hangsúlyozta, hogy a református részben is közreműködött: ő készítette a kötetben található felvételeket, továbbá felvette a kapcsolatot a helyi gyűjtőkkel.

A katolikus fejezetben a fellelhető források alapján térképezte fel a papok életútját, amelyet prezentáció formájában mutatott be. Az előadást Mécs László, a XX. század egyik neves papköltőjének idézetével nyitotta: „Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld.”

Előadásában Bartalos Nikolas felhívta a figyelmet arra, hogy a kiadvány számára személyes indíttatással is bírt: „Egy közösség története nem csupán a házak, utcák vagy földek története, hanem azoké az embereké is, akik évtizedeken át a lélek dolgával foglalkoztak benne, s akik generációkon át a hit, a szeretet és a remény szavait hirdették. Fontosnak tartottam, hogy mindezt ne csak egyháztörténeti szempontból rögzítsük, hanem emberi emlékezésként is. Számomra ez a kiadvány egyfajta személyes ügy is: apai ágon nagymadi származású vagyok, s a Bartalos család évszázadok óta e falu földjét járja.”

„Hiszem, hogy a lelkipásztorok nevei, szolgálatuk példája és emberségük a közösségi emlékezet része kell, hogy maradjon. Bízom benne, hogy e kiadvány révén a nagymadiak is jobban megismerik lelkipásztoraik áldozatos munkáját, és hogy e nevek nem merülnek feledésbe”

– húzta alá.

A prezentáció során a nagymadi katolikus közösség történeti hátterét is ismertette. Mint megjegyezte, Nagymad hívei évszázadok óta Albár község plébániájának fílíájához tartoznak. A fília egyházi értelemben olyan települést jelent, amely nem rendelkezik önálló plébániával, hanem az anyaegyháznak nevezett plébánia irányítása alá tartozik.

Albár római katolikus plébániáját 1802-ben alapították, a templomot 1790-ben építették klasszicista stílusban, majd 1870-ben felújították, Szent Anna tiszteletére szentelve. Nagymadon 1869-ben emelték a Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt neoklasszicista katolikus templomot. A hívek mindvégig részesültek a szentségekben az albári plébánia közvetítésével. A mai közigazgatási beosztás szerint Nagymad a Nagyszombati Főegyházmegye területéhez tartozik, korábban az Esztergomi Főegyházmegye alá tartozott – emelte ki Bartalos Nikolas.

A bemutató során a hallgatóság megismerhette az albári plébániában szolgáló katolikus lelkipásztorokat 1802-től 1979-ig. Az előadó egyenként ismertette az egyházközségben szolgálatot teljesítő lelkipásztorok életútját, papi pályafutásukat. Az ismertebb lelkipásztorok közül bővebben kifejtette többek között Vázsonyi József áldásos tevékenységét, Rudnay Alajos bajmóci prépost életútját, Janovics Ödön közösségépítő munkáját, valamint Farkas Jenő plébános atya irodalmi munkásságát is.

Bartalos Nikolas a prezentáció végén felhívta a figyelmet a kötet gazdag képi anyagára is:

A 48 oldalas kiadványban számos fotó található a nagymadi szakrális emlékekről, szobrokról, a lelkipásztorok sírjairól, valamint korabeli eseményekről, bérmálkozásokról, esküvőkről.

A bemutató következő szakaszában Sárközi János vette át a szót, és részletesen ismertette a nagymadi református lelkipásztorok életútját és szolgálatát feldolgozó fejezetet. Előadásában mások mellett beszélt a kutatási folyamatokról, kiemelve, hogy a munka során milyen gazdag és változatos forrásokkal találkoztak, valamint hogy levéltárak és helyi gyűjtemények anyagát dolgozták fel.

Mint elmondta, ötletgazdaként a Lelkek őrizői sorozat ötlete már korábban megfogalmazódott benne.

A kiadványok célja a helyi lelkipásztorok életútjának dokumentálása és a közösségi emlékezet megerősítése.

Kiemelte, hogy a nagymadi kutatómunkában számára a legnagyobb segítséget A késő idők emlékezetében éljenek…: a Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai (1943) című gyűjtemény jelentette, amelyben a lelkészek életútjai részletesen és tartalmasan szerepelnek, ugyanakkor megjegyezte, hogy a helyszűke miatt sok anyagot kénytelenek voltak kihagyni.

Sárközi János röviden felvázolta Nagymad történetét is, megemlítve, hogy Somorjai János püspök 1625-ben írt Matrix Eclesiarum Proventum című munkája szerint a helyi gyülekezet már a 16 eklézsiából álló dunaszerdahelyi hitközösséghez tartozott. Hozzátette, hogy III. Ferdinánd király 1655-ben hét itteni Bartalos vezetéknevű férfinak adományozta a falut, míg II. József uralkodása alatt a reformáció ismét teret nyert, elsősorban T. T. Németi Sámuel hittudósnak köszönhetően, aki 1784 és 1789 között Nagymadon torony nélküli teremtemplomot épített, és elindította a magyar anyanyelvű iskolai oktatást.

Ezt követően Sárközi János bemutatta a nagymadi református lelkipásztorok életútját, külön kiemelve Tóth Zsigmond tiszteletes úr szolgálatát, aki közel öt évtizedig között töltött be fontos szerepet a helyi egyházközségben, és a helyi temetőben nyugszik.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a kötet elkészítésében számos személy és intézmény segített, köztük a jelenlegi szolgálatot teljesítő Sebők János tiszteletes úr és Németh Márta nagymadi lakos, aki különösen a lelkipásztori sírok felkutatásában nyújtott értékes segítséget.

A bemutatót követően Patassy Sándor, a kiadósorozat gondozója is szólt a jelenlévőkhöz, ismertetve a szóban forgó a kötetek grafikai munkálatait és tördelési folyamatait, valamint megosztotta, hogy a kiadás során ő maga is számos új és érdekes információval gazdagodott, és miért látott különleges lehetőséget e kiadványok elkészítésében.

Később Lacza Ilona, a könyvtár igazgatója különböző kérdésekkel fordult a szerkesztőkhöz, érdeklődve a kötet előkészítési folyamatairól. Majd méltatta az elvégzett munkát, egyben további sikereket kívánt a szerzőknek, felajánlva a könyvtár segítségét és együttműködését a jövőben.

Az esemény végén a közönség is kérdéseket tehetett fel a szerkesztőknek, akik készségesen válaszoltak, megosztva tapasztalataikat és előrevetítve, hogy jelenleg két új kötet előkészületben van: az egyik a Dunaszerdahelyi járás egyik plébániáját, a másik pedig a Komáromi járás egy városának katolikus lelkipásztorait mutatja majd be. Sárközi János és Bartalos Nikolas elmondták, hogy a jövőben szívesen készítenének hasonló kiadványokat a Felvidék más magyarlakta területein is.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Darnai Zsolt, a Csallóközi Múzeum történésze is, aki hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű kutatómunkák jelentős energiát, anyagi ráfordítást és időt igényelnek, és köszönetet mondott a munkájukért a szerzőknek, bátorítva őket a folytatásra.

A rendezvény végén az előadók köszönetet mondtak a könyvtárnak és annak igazgatójának, Lacza Ilonának a szívélyes vendéglátásért, a közönségnek a figyelmes hallgatásért és a kedves szavakért. Az est jó hangulatú beszélgetéssel zárult, megerősítve a közösség történetének és emlékezetének fontosságát.

Felvidék.ma