Az idei fizikai Nobel-díjat három tudós kapta az Egyesült Államokból, Franciaországból és Nagy-Britanniából a kvantummechanika területén végzett kutatásaikért. Ezt kedden jelentette be a Svéd Tudományos Akadémia Stockholmban.
A brit John Clarke, a francia Michel H. Devoret és az amerikai John M. Martinis
„a makroszkopikus kvantummechanikai alagút-effektus és az energia kvantálása áramkörben való felfedezéséért” kapják a díjat,
áll a döntés indoklásában.
A három tudós, akik mindannyian az Egyesült Államokban végeznek kutatásokat, kísérleteket hajtottak végre egy elektromos áramkörrel. Ezzel bemutatták mind a kvantummechanikai alagút hatást, mind a kvantált energiaszinteket egy olyan rendszerben, amely elég nagy volt ahhoz, hogy kézben tarthassák.
Olle Eriksson, a bizottság elnöke szerint „csodálatos” dolog, hogy a díjjal „megünnepelhetjük, hogy a százéves kvantummechanika folyamatosan új meglepetéseket tartogat”.
Felfedezéseikkel a három tudós „lehetőséget teremtett a következő generációs kvantumtechnológia fejlesztésére,
beleértve a kvantumkriptográfiát, a kvantumszámítógépeket és a kvantumérzékelőket”. A kvantummechanika minden digitális technológia alapjának számít.
A 83 éves, Nagy-Britanniában született Clarke a kaliforniai Berkeley Egyetemről érkezett. Devoret (Kaliforniai Egyetem, Santa Barbara és Yale Egyetem) 1953-ban született Párizsban, Martinis a Kaliforniai Egyetem, Santa Barbara hallgatója, 1958-as születésű.
Makovitzky József/Felvidék.ma
