A keresztény hagyomány szerint ez a nap az utolsó vacsora napja. A nagyhét ünnepkörében a nagycsütörtök a gyász napja. Jézus szenvedésének és feltámadásának szent három napja az utolsó vacsora miséjével veszi kezdetét csütörtök este.
A Biblia szerint Jézus ekkor vesz búcsút tanítványaitól a Gecsemáné kertben. Jézus tanítványainak Széder-esti lakomát tartott az Egyiptomból való kivonulás emlékére, szeretete jeléül megmosta a tanítványai lábát.
Nagycsütörtök estétől szombat estéig a székesegyházak harangjait kivéve elhallgatnak a harangok. A templomokban csupán este tartanak egy misét, tilos bármilyen más mise.
Nagycsütörtökhöz köthető az oltáriszentség (Eucharisztia) alapítása is. A székesegyházakban nagycsütörtök délelőtt tartja a püspök papjaival együtt ünnepélyes krizmaszentelő misét, amelyen megszenteli a keresztelésnél,bérmálásnál, betegek keneténél, templomszentelésnél használatos szent olajakat.
A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek… kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. („A harangok Rómába mentek…”) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után – ahol megtartják – a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.
A néphagyomány a harangok elnémulását vidékenként más-más módon magyarázta.
Felvidék.ma
