Magyarországon eddig még soha nem látott gótikus műkincsek, táblaképek, oltárok, szobrok érkeztek csütörtökön a szegedi Móra Ferenc Múzeumba, a kassai múzeum anyagát a közgyűjtemény szeptember 1-jén nyíló bibliai kiállításán mutatják be a közönségnek – közölte Zombori István múzeumigazgató. A Felső-Magyarország középkori képzőművészeti kultúráját reprezentáló mintegy félszáz darabos műtárgy-együttest szárnyasoltárok, egyházias, bibliai vonatkozású festmények, szobrok és más műkincsek alkotják – mondta a muzeológus a felbecsülhetetlen értékű művek kicsomagolását követően.
A szegedi múzeum idei legnagyobb kiállításán a kassai anyag mellett a közönség számos ritkaságot láthat majd többek között a Pannonhalmi Főapátság gyűjteményéből, de érkeznek műkincsek Lengyelországból, a Szeged-Csanádi Egyházmegye múzeumából, valamint a szegedi alsóvárosi ferences kolostorból is. E tárgyak között is több olyan van, melyet eddig nem láthatott a nagyközönség – közölte Zombori István.
Török Gyöngyi, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa, a középkori képzőművészet nemzetközi hírű magyar kutatója elmondta: a kassai gyűjtemény legjelentősebb darabjai a 15. századi faragott faszobrok, melyek többek között Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolják.
A felvidéki műtárgyak között több olyan is van, amelynek bizonyos elemét a Magyar Nemzeti Galériában őrizik. A Szegedre érkezett nagysárosi feszülethez tartozó János és Mária szobor, illetve a leibnitzi oltár két merev szárnya is a fővárosban található. Így tulajdonképpen „egy oltáregyesítési folyamat zajlik” Szegeden – fogalmazott a művészettörténész.
Mult-Kor
