Hamarosan szűkössé válhat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi muníciója, főleg, ha még egy-két nagyobb felzárkózó gazdaság a szervezet segítségére szorul, áll a Financial Times keddi elemzésében.
Ugyanaznap Gordon Brown brit kormányfő is azt mondta, hogy kevésnek bizonyulhat az IMF pénze, és felszólította a nagy többleteket felhalmozó országokat, járuljanak hozzá Magyarország és a többi, nehéz helyzetbe került felzárkózó gazdaság kisegítéséhez.
Ma az IMF maga is elismerte, hogy „érdemes lehet a források bővítésén gondolkodni”. A londoni üzleti napilap szerint, jóllehet az elmúlt években „viszonylagos béke honolt” a felzárkózó térségben, „a globális pénzügyi rendszer magánhadseregei” sokkal gyorsabban duzzadtak, mint az IMF „lőszertára”.
A Valutaalapnak 200 milliárd dollárnyi könnyen mozgósítható pénze van, és még további 50 milliárd dollárt tud gyorsan felhajtani.
Simon Johnson, az IMF volt főközgazdásza – jelenleg a tekintélyes amerikai egyetem, a Massachusetts Institute of Technology tanára – azonban azt mondta a Financial Timesnak, hogy ezek az összegek „viszonylag csekélyek”. Johnson szerint az IMF akkor lehetne komoly globális szereplő, ha lenne például kétezer milliárd dollárja.
– Kétszáz milliárd dollár nagyon gyorsan elkölthető. Sok ország van olyan helyzetben, mint Ukrajna, és elég egy vagy két igazán nagy (segítségre szoruló) ország ahhoz, hogy ez a pénz elfogyjon – mondta a szakértő a Financial Timesnak. Johnson szerint – tekintve a bajban lévő országok számát – az IMF valószínűleg már elkönyvelte, hogy a következő néhány hónapban 200 milliárd dolláros tartalékának mintegy a negyedét fel kell használnia.
Ken Rogoff, az IMF egy másik volt főközgazdásza azt mondta a londoni napilapnak: a Valutaalapnak ahhoz van elég pénze, hogy aktív szerepet játszhasson a kisebb, szegényebb felzárkózó gazdaságokban. Arra azonban nem elégségesek a forrásai, hogy utolsó hitelezői mentsvárként lépjen fel olyan méretű országokban, mint Brazília, Törökország vagy Argentína.
– Jelenleg rekord mennyiségű mozgósítható pénzünk van. De érdemes elgondolkodni azon, hogy ha a problémák növekednek, akkor gondolhatunk esetleg további források szükségességére, és megbeszéljük ezt a lehetőséget tagországainkkal – mondta az IMF első vezérigazgató-helyettese, John Lipsky kedden.
Gordon Brown brit miniszterelnök keddi Downing Street-i sajtóértekezletén szintén azt mondta: jóllehet az IMF már közölte, hogy segítséget nyújt Magyarországnak és Ukrajnának, ennél azonban átfogóbb megoldásra van szükség, mivel a tőkeáramlás globálissá válása, valamint a jelenlegi válság mérete és természete miatt „ezúttal más a helyzet, mint korábban”.
– Az IMF-nek 250 milliárd dollár áll rendelkezésére, de nem biztos, hogy ez elég lesz, és egyre egyértelműbb, hogy jelentős pótlólagos forrásokra van szükség – mondta a brit kormányfő. Brown szerint helyes lenne, ha e hozzájárulásokat olyan, jelentős tartalékkal és többletekkel bíró országok ajánlanák fel, mint Kína, vagy az Öböl menti olajállamok. A brit kormányfő a keddi londoni sajtótájékoztatón kijelentette: néhány napon belül beszélni fog a kérdésről Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnökkel, a hétvégén pedig az Öböl-térségbe látogat, és ottani tárgyalásain is napirendre kerül ez a téma.
A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő éppen kedden Londonban közzétett összesítése szerint a nagy olajexportáló országok exportbevétele tavaly 1259 milliárd dollár volt a 2002-ben mért 412 milliárd dollár helyett.
A Financial Times által kedden idézett elemzők egyöntetű véleménye szerint a Magyarország számára formálódó finanszírozási csomagba valószínűleg beszáll az osztrák, a német és az olasz kormány is, mivel e három ország bankjai birtokolják a magyar pénzügyi szektor zömét.
nol.hu
