Nem a szobrokról, festményekről megszokott koros, már termetével is tekintélyes uralkodónő, hanem bájos, kerekarcú fiatal lány életnagyságú fényképe fogadta az újságírókat, akik az MTVA meghívására érkeztek a Magyar Rádió Márványtermébe, hogy találkozzanak az alkotókkal és megnézzék a forgatáson készült werkfilmet.
A kétrészes történelmi tévéfilm létrehozása is történelmi esemény, mert a négy köztelevízió első ilyen vállalkozása, de a vendégeket köszöntő Vaszily Miklós, az MTVA vezérigazgatója bízik benne, hogy lesz folytatása. Az előzményekről elmondta, hogy a Visegrádi Négyek egyik találkozóján javasolták a cseh és a szlovák kollégák, hogy a magyarok is kapcsolódjanak be a Mária Terézia születésének 300. évfordulójára tervezett film elkészítésébe. Jó döntés volt, mert Mária Terézia közös történelmünk jelentős uralkodója, és ez a közös gondolkodás kihatott az egész forgatásra, végig baráti együttműködés jellemezte a munka minden fázisát. Szép példa ez a film arra, hogy lehet együtt dolgozni pozitív ügyekben, és közösen jó dolgokat lehet létrehozni.
Vaszily Miklós köszöntötte a megjelent alkotókat, elsősorban a film rendezőjét, Robert Dornhelmet, valamint Adorjáni Bálint és Rátóti Zoltán színművészeket. A temesvári születésű amerikai filmrendező, akinek korábbi tévéfilmjei, az Anne Frank igaz története, a Háború és béke vagy a Spartacus az itteni nézők előtt is jól ismertek, jól beszél magyarul. Elmondta, hogy félt ettől a koprodukciótól, mert nagy kísérlet volt olyan tekintetben, hogy mindenki a saját nyelvén mondta a szerepét.
Az, hogy több nemzetiségű a szereplőgárda, az magától értetődik, mert mindegyik, a koprodukcióban résztvevő ország színészeiből be kell válogatni, hogy az illető ország közönsége bemenjen a moziba kedvenceiért. De általában az a gyakorlat a különböző anyanyelvű színészekkel, hogy mindenki angolul beszél, sokan borzasztó kiejtéssel, aminek aztán a szinkronizálása okoz problémákat. Volt tapasztalata ebben, hiszen ilyen nagyszabású filmekre ma már nincs pénze egyetlen országnak, ezért csak együtt lehet megvalósítani, de ez volt az első ilyen forgatása, hogy a magyar, az osztrák és a német színészekkel saját nyelvükön beszélhette meg a feladatukat, a csehekkel és szlovákokkal angolul vagy tolmács segítségével. Ők pedig a forgatókönyv ismeretében pontosan tudhatták, hogy mit mond partnerük a jelenetben. Érdekes kísérlet volt, de örül, hogy belevágtak, és most, ha újra kellene döntenie, ismét csak ezt a megoldást választaná.
Robert Dornhelm életrajzi adatai szerint éppen a werkfilm bemutatója előtti napon töltötte be 70. évét, de ez a bemutatón nem derült ki, így nem ünnepelték nyilvánosan. 1961-ben emigrált szüleivel Ausztriába, ott végezte tanulmányait, és az ORF dokumentumfilm- rendezőjekét dolgozott pályája elején. Magyar nyelvtudását Temesvár óta megőrizte, bár többször szabadkozott, hogy nem hibátlan, de nagyon kevés alkalma van gyakorolni.
Az Estherházy Miklóst játszó Adorjáni Bálint elmondta, hogy Bécsben próbafelvételen próbálták ki, a Mária Teréziát alakító Marie-Luise Stockingerrel, hogyan fog működni az, ha mindenki a saját nyelvén mondja a szerepét. Érdekes volt, mikor a magyar kérdésre németül válaszolt, de aztán megszokták, és a végeredmény remélhetőleg tetszeni fog a közönségnek. Ugyanakkor minden történelmi film veszélye, hogy a történészek mit kifogásolnak majd benne, de egy játékfilm nemcsak történelmi eseményekről, hanem emberekről is szól. Hogy érettségizni lehetne-e Mária Teréziából és korából a film alapján, az nem biztos. De szereti a film stílusát, jók a jelmezek, szépek a helyszínek, az első pillanattól megragadja az embert.
A levetített werkfilm nem tartozott abba a kategóriába, amely a forgatás kulisszatitkait, a trükkök mibenlétét árulja el, hiszen valódi történelmi helyszíneken forgatták le a négy országban ez év március végétől június végéig. A werkfilm, az MTVA produkciójaként természetesen a filmből olyan jeleneteket emelt ki, amelyekben a magyar színészek: az eddig említetteken kívül Tenki Réka és Nagy Ervin, valamint a Mária Teréziát alakító fiatal osztrák színésznő, illetve Lotharingiai Ferenc szerepében a cseh Vojtech Kotek jelenik meg. A kiválasztott snittek között pedig a forgatás szüneteiben készült interjúk hangzottak el.
A forgatókönyv írója Miroslava Zlatniková arról beszélt a riporternek, hogy a fiatal Mária Teréziáról nehéz volt olyan anyagot, dokumentumokat találni, amelyek valami személyeset árultak volna el a trónra kerülése előtti évekből, hiszen minden ilyesmit, például a fiatal lány naplóját, az udvar elzárta a nyilvánosság elől, viszont így elég szabadon kezelhette a cselekményt. A magyar színészek a többnyelvűség érdekességét említették, illetve szerepükről szóltak röviden. Tenki Réka Lorenz grófnőt alakítja, Rátóti Zoltán a történet szempontjából fontos szerepet: a porosz uralkodó szándékait képviselő Grumbkow marsallt. Nagy Ervin, akit a Kincsem főszerepében láthattunk legutóbb, ezúttal – ahogy ő fogalmazta – a „sármos” fivérénél, Miklósnál „kockább” karakterű Esterházy Pált alakítja.
A sajtóbemutató után váltottunk pár mondatot a csíkszeredai születésű Adorjáni Bálinttal, aki az utóbbi időben sok filmben játszott, többek között a Fekete bojtár vagy a Csandra szekere főszerepét is, de számos külföldi produkcióhoz is hívják. Szereti a történelmet, érdekli is. Sajnos a történelmet a győztesek írják – mondja -, ezért hogy mennyi közük van a valósághoz, azt nem mindig lehet tudni. A Mária Terézia filmet egészben még nem látta, ő is kíváncsian fogja a tévében megnézni.
Amit viszont már a hiteles történetírásból is ismerünk: a fiatal uralkodónő nehéz helyzetében, a birodalmát támadó francia és porosz hatalmakkal szemben a magyaroktól kér és kap segítséget. Robert Dornhelm mosolyogva megjegyzi: „jönnek a hősies magyarok a híres pozsonyi (ő Bratislavát mondott ) jelenetben, és megsegítik a királynőt. Ennek a magyar nézők biztosan fognak örülni.”
A magyar nézők 2018. január 5-én és 6-án örülhetnek, a 2×100 perces filmet 20.30-kor kezdi vetíteni a Duna Televízió.
