Zsebők Csaba, a Magyar Nemzet pubilicistája a felvidéki autonómiamozgalmaknak járt utána …
Mielőtt megkezdhette volna működését, már be is tiltották az észak-komáromi Bósza János Nomos Regionalizmus nevezetű civil szervezét, amely az autonómia kivívását tűzte ki célul. A szlovák Belügyminisztérium január 18-i határozatában az áll: a Szlovák Nemzeti Párt két vezetőjének kezdeményezésére szüntették meg a szervezetet. A belügyi tárca a határozatban azzal indokolja lépését, hogy felszólításuk ellenére egy magyarországi szerveren üzemeltetett honlapon továbbra is az autonómiával foglalkozó témák szerepeltek, és megjegyzi, hogy ezek a témák nem szerepelnek a Nomos Regionalizmus tevékenységi körében.
Bósza János lapunk megkeresésére közölte: magánhonlapjának, a commora.hu-nak hivatalosan semmi köze a Nomos Regionalizmus szervezethez, mint ahogy azt sem tilja semmilyen törvény, hogy valaki az autonómiával foglalkozzon. – A Belügyminisztérium megszüntető határozata az alkotmány szabad véleménynyilvánításra és az egyesülési jogra vonatkozó részeinek durva megsértését jelenti – hallhattuk az észak-komáromi vállalkozótól. – Kéttucatnyi társammal együtt tüntetni, küzdeni fogunk mindannyiunk jogaiért – ígérte meg.
Bósza célja egyébként az is, hogy meggyőzze a szlovák lakosságot: autonómiatörekvése nem az ország szétszakítását, szétzilálását célozza. – Nyílt viták vezetnek a szlovák-magyar megbékéléshez, és aki kerüli a vitát, az nem a békesség pártján áll – mondta a Nomos Regionalizmus alapítója, majd hozzátette: minden törvényes utat végigjárnak, és fellebbeznek a döntés ellen.
A komáromi autonómiaharcos egyébként egyeztető tanácskozást szervez egy, a betiltott szervezet alapjain esetlegesen megszervezendő új magyar párt jövendőbeli tagjainak. A találkozóra február 16-án kerül sor Dunamocson.
Bósza János a nemzetközi közvélemény figyelmét is rá akarja irányítani a kérdésre. A minap Hannes Swobodának, az Európai Szocialisták Pártja (PES) frakcióvezetojének írt levelet, amelyben kiemelte: hazug, megalapozatlan vádakkal illették őt, amelyeknek céljuk az etnikai alapú diszkrimináció, a felvidéki magyarság további elnyomása, megfélemlítése és asszimilációja.
A komáromi vállalkozó autonómiakoncepciója egyébként igencsak megosztja a felvidéki magyar közvéleményt, hiszen az általa kijelölt országrész magában foglalná Kassát is, így a tervezett autonóm területen messze a szlovákok lennének többségben. Mindazonáltal Bósza az ország belüli önrendelkezést a határok tiszteletben tartása mellett közös területi autonómiábaval, valamint azonos jogokkal, két- vagy többnyelvűséggel kívánná tető alá hozni.
Komáromban minden esztendőben megemlékeznek az 1994-es komáromi nagygyűlésről, ahol a felvidéki magyarok választott önkormányzati és parlamenti képviselői találkoztak, hogy egy közös szándékot deklaráljanak. A Magyar Nemzet összefoglalója az idei találkozóról.
– Járásunkban a Csemadok szervezésében már hagyományosan minden esztendőben megemlékezünk az 1994-es komáromi nagygyűlésről, ahol a felvidéki magyarok választott önkormányzati és parlamenti képviselői találkoztak, hogy egy közös szándékot deklaráljanak – emlékeztet Petheő Attila, a legnagyobb szlovákiai magyar civil szervezet, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnöke, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) észak-komáromi önkormányzati képviselője.
Fontosnak tartja mindezt kiemelni, hiszen a gyűléstől ország-világ az autonómia kikiáltását várta, amire akkor azonban csak a Duray Miklós vezette Együttélés Mozgalomnak lett volna mersze. A másik két párt, a magyar kereszténydemokraták Bugár Bélával az élen, és a liberálisnak neveztetett Magyar Polgári Párt ettől az utolsó napokban elhatárolódott.
– Ennek a tényét és üzenetét 1998 óta, amikortól is a három párt egyesülésével megalakult MKP kormányra került, igyekeznek elhallgatni a felvidéki közélet vezetői. Azt gondolom, az autonómia kérdése Szlovákiában nem lehet tabutéma. Mi magyarok tesszük azzá – nyomatékosítja a fiatal felvidéki politikus. – Az úgynevezett liberális fennhatóság alatt működő egyetlen szlovákiai magyar napilap és a magyarul megjelenő sajtóorgánumok nyolcvan százaléka a nemzet létét érintő kérdéseket gyakorlatilag nemlétezőként kezeli. A magyarság elleni atrocitásokat pedig csupán a példányszám növelésére, politikai tőke kovácsolására és esetlegesen a mai szlovák kormány lejáratására használja.
Petheő Attila úgy véli: a felvidéki magyarságnak jelenleg még nincs nyilvánosságra hozott használható autonómiakoncepciója. Szerinte ennek fényében elsősorban azt kellene elmondani a magyar nemzetrész tagjainak, hogy mit jelent az autonómia. Tudniuk kell ugyanis, hogy a felvidéki magyarság jelenlegi helyzetében belső önrendelkezés nélkül az e közösség által megtermelt javak nem a dél-szlovákiai régiókra fordíttatnak.
– Egyszóval: a mi éléskamránkhoz csak a szomszédnak van kulcsa.
Petheő Attila nem kívánja kommentálni Bósza János kezdeményezéseit, szerinte ugyanis fontos, hogy egy autonómiakoncepció használható legyen. Elárulta, hogy készülőben van egy kiforrottabb terv, de a kezdeményezők nevét – taktikai okokból – egyelőre titokban tartja.
Zsebők Csaba, Magyar Nemzet
