Az európai értékek tanulmánya nemzetközi viszonylatban is az egyik legjelentősebb szociológiai felmérés, mely az európai társadalmak helyzetéről, érzelemvilágáról és gondolkodásmódjáról próbál hiteles képet adni.
A több évtizede futó programhoz Szlovákia először 1991-ben csatlakozott, a legfrissebb tanulmány pedig azt mutatja, hogy országunk lakossága az óta lényeges értékrend-változáson ment keresztül. Általánosságban elmondható, hogy európaiabban közelítjük meg az emberi lét alapvető kérdéseit.
A szlovákiai polgár számára – akárcsak két évtizede – most is a család jelenti a legnagyobb értéket, fontossági sorrendben ezt a karrier és a barátok követik.
Csökken a politika jelentősége… Az európai válaszadókhoz hasonlóan a megkérdezettek abszolút többsége nálunk is a közügyekre helyezi a legkisebb hangsúlyt. Zuzana Kusá, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója mindezt úgy fogalmazta meg, hogy a szlovákiai társadalomban is végbement a magánélet privatizációja. Ennek a folyamatnak azonban számos negatív kísérőjelensége is van, mint a közöny és a bizalom csökkenése.
Megdöbbentő adat, hogy a megkérdezettek egyre nagyobb hányada nyilatkozik megengedően az olyan törvénysértésekről, illetve erkölcsi kihágásokról, mint a kenőpénz-fogadás, az adócsalás vagy a hűtlenség. Pozitív változásként értékelhető viszont a szlovákiai társadalom növekvő tolerancia-szintje. A rendszerváltás utáni helyzettel ellentétben a megkérdezettek többségét ma már nem zavarják a külföldi munkavállalók,53 százalékuknak pedig az ellen sem lenne kifogása, ha roma lenne a szomszédja. A hit kérdései továbbra is megosztják a szlovákiai és az európai társadalmat, akárcsak a művi úton történő terhesség-megszakítás témaköre.
Felvidék Ma, Pátria, r,
