Hat évtizeddel ezelőtt, 1949. március 5-én alakult meg a Csemadok, a csehszlovákiai magyarság legnagyobb szervezete. Annak jelenlegi országos elnökét, Hrubík Bélát kértük egy rövid visszatekintésre: „Bár a központi alapítók célja egyértelműen az volt, hogy betagolják a csehszlovákiai magyarságot a kommunista ideológia internacionalista szelleme mögé, a Szövetség már a kezdetektől fogva saját útját járta, saját küldetését teljesítette”, hangsúlyozta az országos elnök.
Majd e szavakkal folytatta: „Nagyon sok akkori alapító tagban, vidéken még ott élt a kitelepítések és a jogfosztottság éveinek emléke, a háború utáni nincstelenség és keserűség megannyi fájdalma, mégis talpraálltak, egyenes gerinccel és felemelt fejjel közösségi, kulturális, társadalmi életet teremtettek e maroknyi szülőföld meghurcolt és kitaszított magyarsága számára. Elindultak bátran, bizakodva, reménnyel. Azt, hogy milyen szolgálatot tettek ennek a közösségnek, csak évtizedek múltán értettük meg, amikor a nyári táborok, fesztiválok, irodalmi estek és tábortüzek álcái alatt, a ragaszkodást, a megmaradást, a nyelvhez, a dalokhoz, a tánchoz és történelemhez való konok hűséget megalapoztuk. Az, hogy ma még vannak magyar iskolák, magyar közösségek, magyar kultúra a Felvidéken, részben a Csemadoknak köszönhetjük.
Az apró fácska, amit akkor ültettek, ma terebélyes tölgyfává cseperedett, mely ezer és ezer gyökérrel kapaszkodik a szeretett anyaföldbe, mely ha egyre kisebb is, egyre szűkülő, de még a miénk. Vigyázzunk rá, óvjuk és védjük! Hadd zengjen ágain új madárseregek tündöklő dallama, gyümölcsei éltessék az ültetőit, árnyéka, hajlékot adjon az otthontalannak, és a megfáradt vándornak, és a kiszáradt ágaiból ne kereszteket, de bölcsőket faraghassunk egy felnövő, új nemzedéknek, akiknek talán lesz még elég erejük és hűségük a küldetéshez, ami rájuk vár, és lesz bátorságuk is a hűséget megtartani. Üzenem nekik, őrizzék a lángot, ha sokszor hamu alatt is, parázsként fog csak izzani, mert a tűznek nem szabad kialudnia. A lelkekben sem, a hamu alatt sem.
Isten éltesse a Csemadokot!”
– Felvidék Ma –
