A Kreativitás és innováció európai évéhez csatlakozva Tudomány és innovatív környezet mottóval rendezik meg az idén a magyar tudomány ünnepét. „A tudomány ünnepével az Akadémia azt a célt szolgálja, hogy az emberek hiteles, megbízható információhoz jussanak az életüket érintő fontos kérdésekkel kapcsolatban. Az első nagy téma az őssejtkutatás és terápia, amely sajnálatos módon bűncselekmény gyanúja kapcsán keltette fel a médiaérdeklődést. Ugyanakkor egy nagyon fontos kutatási területről van szó. Egyértelművé kell tenni, hogy jelenleg a kutatási fázisban tartunk, ezért gondoltuk, hogy a közvélemény a legjobb szakemberektől kapjon hiteles tájékoztatást, akik beszélnek a kutatási eredményekről és a majdani gyógyítási reményekről” – mondta Pálinkás József, az MTA elnöke, hozzátéve, hogy szó esik majd az őssejtterápia filozófiai és etikai aspektusairól is.
A második nap témája a kultúrák találkozása. „Nap mint nap tapasztaljuk a kultúrák egymásra gyakorolt hatását. Sok esetben ez a hatás megtermékenyítő, de a kultúrák találkozása értetlenséget is szülhet. Érdemes megvizsgálni, hogy különböző kultúrák hogyan tudnak együtt élni egy olyan globalizált világban, ahol a válság bolygónk minden részét érinti, hogyan reagálnak a gazdasági válságra, de bármilyen más kérdésre” – emelte ki az MTA elnöke.
Az MTA elnöke kitért az Anyanyelv a tudományban című debreceni konferenciára, ahol azt vizsgálják, hogy miként befolyásolja a kutatásokat, a kreativitást, ha valaki az anyanyelvén gondolkodik egy tudományos kérdésről, vagy egy tanult nyelven. „Érdekes kérdés az anyanyelv és a tudományos alkotás kapcsolata, különösen napjainkban, amikor a tudományban egyfajta nyelvi homogenizáció tapasztalható. Ma lényegében az angol a tudomány nyelve, ugyanakkor fontos feladat a nemzeti nyelvek megőrzése a tudományos nyelvben, a nyelvi sokszínűség érték az emberiség számára” – fogalmazott az MTA elnöke.
A debreceni események a Tudomány, innováció, tehetség címet viselő konferenciával zárulnak, amelyet a talentumok felkutatása, bemutatása és kibontakoztatása kérdéskörének szentelnek.
A második hét kiemelt eseményein, amelyeknek az Akadémia budapesti székháza ad otthont, a tudomány és a művészetek találkozása kap külön hangsúlyt. Mint Pálinkás József kifejtette, a művészet és a tudomány érdekes kapcsolatát mutatják be, azt, hogy milyen hatással vannak egymásra. Érdekes példája ennek a művészi tehetséggel megáldott kutatók, akik a szabad szemmel nem látható világ jelenségeivel foglalkoznak, s megörökítik ezeket. Neves magyar képzőművészek ugyanakkor készítettek fehérjemolekulák ihlette alkotásokat.
Az MTA eseményei kapcsolódnak a 2009-es tematikus évekhez is. Zenetudományi előadások lesznek a Haydn-év kapcsán. Kazinczy Ferenctől Arany Jánoson át Radnóti Miklósig irodalomtudomány és a szépirodalom is szerepel a programokban.
A Csillagászat nemzetközi éve kapcsán Pálinkás József kitért a fényszennyezésre, arra, hogy a mesterséges fényforrások miként zavarják meg az élővilágot.
„A nagyvárosok környezetében jelentős a fényszennyezés, amely jól kivehető a világűrből is. Amikor lemegy a Nap, ha kell, ha nem, felkapcsoljuk a lámpákat, a fényszennyezés zavart kelt az állatok életében” – jegyezte meg Pálinkás József. Tájékoztatása szerint ismét megrendezik a Diákok az Akadémián elnevezésű programot, lesznek kiállítások, ahogy tudományos filmklub is.
Az Akadémia 1997 óta emlékezik meg a magyar tudomány ünnepéről. Az Országgyűlés 2003-ban nyilvánította hivatalosan a magyar tudomány ünnepévé november 3-át, azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak éves jövedelmét ajánlotta fel a tudós társaság megalapítására.
kultura.hu
