.jpg)
Keszegh István matematika-fizika szakos gimnáziumi tanár életművének tanulmányozása és tárgyszerű bemutatása komoly felelősséggel jár, hiszen szellemi gazdagsága, eredményei, üzenete, valamint értékteremtő és -hordozó jelentősége több szempontból is egyedülálló.
Ez az életmű olyan egyértelmű ténye a felvidéki – és ezen keresztül az egyetemes – magyar pedagógiai és tudományos életnek, hogy nem szorul fellengzős dicsőítésre a tárgyilagos megítélés helyett. Közéleti és szakmai tevékenysége és élete az őszinte helytállásról szól.
1968-ban érettségizett a komáromi magyar gimnáziumban, majd a prágai Károly Egyetemen szerzett diplomát matematika-fizika szakon, 1974-ben. Itt hatékonyan bekapcsolódott az Ady Endre Diákklub munkájába, amely a Prágában tanuló magyar diákok meghatározó, jellemformáló vitafóruma volt. Tanári pályáját a nagymegyeri gimnáziumban kezdte, majd 1980-ban a komáromi gimnáziumba került.
.jpg)
Hat esztendeig – 1985-tól 2001-ig – a gimnázium igazgatója volt, ami az intézmény fénykorát jelentette. Igazgatóként elérte, hogy a gimnázium húsz osztályos intézménnyé vált, meggyőzve sok kiváló szakembert a pedagógia ügyének. Keszegh István igazgatósága alatt növekedett a gimnázium diákjainak létszáma: míg az 1984/85-ös tanévben a 16 osztályban az iskolának 355 diákja volt a nappali és 54 az esti tagozaton, a következő években a létszám egyre növekedett, ami azt eredményezte, hogy az 1989/90-es tanévben öt első osztályt sikerült indítani, azaz először a gimnázium történetében öt párhuzamos osztályban tanulhatott az addigra 493-ra növekedett diákság. Az 1990/91-es tanévben már 179 alapiskolásnak adatott meg a lehetőség a komáromi magyar gimnáziumban való tanulásra, s ez azt jelentette, hogy öt év alatt kétszázzal nőtt a gimnáziumban tanulók száma. A gimnázium növendékei egyre nagyobb sikereket értek el a felsőoktatási intézményekbe való felvételi vizsgákon, illetve a különböző versenyeken. Míg az 1984/85-ös tanévben a 117 érettségiző diák közül 77 tanuló, tehát 65,25 % jelentkezett továbbtanulásra, addig az 1989/90-es tanévben 98 érettségiző, tehát 81,6 %, a következő tanévben pedig már 85 %. Igazgatóként elérte, hogy javult az iskola állaga, négy tanteremmel bővült az intézmény, valamint neki köszönhető, hogy a városi alapiskolákkal, illetve a komáromi járás középiskoláival való együttműködés jelentős mértékben javult. Magyar gimnázium-igazgatóként egyik legfontosabb feladatai közé tartozott a tantestület szakmai színvonalának növelése. Keszegh István tehát tudásalapú gimnáziumot hozott létre, amely a minőségi munkából táplálkozott.
Tanítványai kimagasló eredményeket értek és érnek el a hazai és nemzetközi versenyeken. 1998-ban például a gimnázium történetében először a kerületi matematika olimpián hét diákja lett eredményes. Ezt az eredményt éppen ebben az évben szárnyalta túl, amikor 12 diákja lett eredményes a kerületi matematikai olimpián, melyből heten az első helyen végeztek, pontazonossággal. Az elmúlt évtizedekben Keszegh István 135 tanítványa lett eredményes a Matematikai Olimpia kerületi versenyein, ebből 19 az országos döntőbe jutott, akik közül többen megnyerték az országos döntőt. Két diákja sikeresen szerepelt a Nemzetközi Matematikai Olimpia versenyein is.
.jpg)
Tanítványai sikeresen szerepelnek a különböző hazai és nemzetközi matematika versenyeken, diákjai maradéktalanul megállják a helyüket a főiskolákon és egyetemeken, itthon és külföldön egyaránt.
1994-től sikeresen szervezi a Zrínyi Ilona Nemzetközi Matematika Verseny felvidéki fordulóját, ahol nemcsak főszervezőként, hanem felkészítő tanárként is kiemelkedő eredményeket ér el. Ezen a megmérettetésen évente több mint 1200 diák vesz részt. A verseny megoldott feladataiból „Az én példatáram” címmel 2001-ben színvonalas feladatgyűjtemény készült, melynek Keszegh István a társszerzője. 1995-ben életre hívta a PROMATEK Alapítványt (ma: PROMATEK Társaság), melynek célja felkarolni a fiatal magyar matematika-tehetségeket az egész Felvidékről, és szándéka, rendeltetése, hogy a felvidéki diákokból sikerüljön létrehozni a felvidéki magyar matematikai olimpiai csapatot.
Rendszeresen részt vesz a különböző matematikai táborokban, matematika vándorgyűléseken, ahol előadóként is közreműködik. A Komáromi Városi Egyetem szervezésében több mint tíz éven át tanított a Soproni Benedek Elek Óvóképző Főiskola kihelyezett tagozatán. Tanít a komáromi Selye János Egyetemen, valamint a Veszprémi Műszaki Egyetem tehetséggondozó programjának oktatója.
Keszegh István alapító tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének. A szövetség egykori országos alelnökeként, illetve a szövetség országos és komáromi területi választmányának tagjaként, főként szakmai kérdésekkel foglalkozott. Szorgalmazta a tehetséggondozás színvonalának emelését, az állandó innováció megvalósítását, illetve azt, hogy a matematika oktatása területén is létrejöjjön és megerősödjön az oktatás teljes autonómiája, mint egyedüli létező megoldás a problémák megoldásához.
A hetvenes évek végén Nagymegyeren megalapította a Csemadok-klubot, majd Komáromban letelepedve, 1992-től 1999-ig a Csemadok Komáromi Alapszervezetének az elnökeként működött. Ebben a minőségében nagyon hatékony szervezőmunkát végzett a magyar kultúra terjesztésében, az ország egyik legeredményesebben működő Csemadok-alapszervezetévé téve a komáromit, hagyományt teremtve a Selye Napok létrehozásával, saját székházat biztosítva a szervezetnek, és megszervezve számos kulturális, művészeti rendezvényt, illetve tudományos-népszerűsítő előadást.
A kilencvenes években az egyik főszervezője, koordinátora volt a magyar kulturális intézmények intendatúra alá vonása, a magyar iskolaigazgatók indokolatlan leváltása, illetve az alternatív oktatása bevezetése ellen szervezett országos tiltakozó nagygyűléseknek. 1990-ben – többedmagával – kezdeményezője, szervezője volt a komáromi Jókai Mór Egyetem megalapításának.
Keszegh István 2004-ben két rangos kitüntetést kapott: Rozsnyón a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Felvidéki Magyar Pedagógus Díjjal ismerte el több évtizedes munkáját, a Szlovák Oktatásügyi Minisztérium pedig a Szent Gorazd-emlékérem kisplakettjét adományozta számára. Ezen felül több kerületi és járási szintű elismerésben részesült.
Az elmúlt harmincöt év alatt mindig hű maradt a felvidéki magyar közösséghez, szülőföldjéhez, illetve a szűkebb régiójához. Egyetemes gondolkodását bizonyítja, hogy nemcsak kitanult szakmájának él, hanem tanítványait – a matematika és a fizika mellett – emberségre, magyarságra nevelte és neveli ma is. Ez büszkeséggel tölti el valamennyi tanítványát, kollégáit, s nem utolsó sorban a Selye János Gimnáziumot.
Keszegh István a közelmúltban volt 60 éves, s éppen 30 éve tanít – megszakítás nélkül – a komáromi magyar gimnáziumban. Kedves Tanár Úr! Szívből gratulálok a nagyon gazdag, termékeny életműhöz, az életjubileumhoz, és további eredményes munkát kívánok valamennyi egykori és mai diákja nevében:
Felvidék Ma, Tarics Péter
