Közel harmincezer honosítási kérelem érkezett az eljárás január 3-i indulása óta – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén a Parlamentben. Semjén Zsolt értékelése szerint a közigazgatás felülmúlta önmagát, szakmailag hibátlanul, kiemelkedő empátiával folyik a honosítási kérelmek fogadása és az ügyintézés.
A miniszterelnök-helyettes a bizottság ülésén, amely a Himnusz eléneklésével kezdődött, kifejtette: napi közel nyolcszáz kérelem érkezik, s az eddig befutott közel harmincezer kérelem közül mintegy négyezer feldolgozása már befejeződött. Március 14-én elkezdődik az állampolgárság kiadása és elindulnak az eskütételek – tette hozzá Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes megerősítette, az állampolgársági törvény nem diszkriminatív, mert nem tartalmaz etnikai kitételt, és mindenben megfelel az uniós országok gyakorlatának. A jogszabály a román állampolgársági törvény mintájára született, s ha Románia havi 10 ezer útlevelet adhat ki a Moldáviában, és a világon élő románság számára, akkor senki nem szólhat egy szót sem, ha Magyarország a határon túli magyarság tekintetében hasonlóan cselekszik – mondta.
Kiemelte: az egyszerűsített honosítási eljárás miatt nemhogy nem lett feszült a viszony körülöttünk lévő országokkal, hanem sosem voltak ilyen jók a kapcsolatok.
Szlovákia tekintetében vannak problémák, de Magyarország törekszik a párbeszédre, és gondok nem a szlovák néppel vannak. Megkockáztatta, ha korábban jobbközép kormány lett volna, feltehetőleg nem született volna meg a szlovák ellentörvény sem. Ugyanakkor hozzátette: az állampolgárság minden állam belügye, és azt üzente a felvidéki magyaroknak, ne féljenek, Magyarország semmilyen adatot nem szolgáltat ki az állampolgárság tekintetében. Megjegyezte: minden Magyarországon élő szlovák minden nehézség nélkül felveheti a szlovák állampolgárságot.
A kereszténydemokrata kormányfő-helyettes Romániát illetően semmilyen problémát nem látott, itt zökkenőmentes az eljárás. Szerbiával kapcsolatban óriási előrelépésnek nevezte a kulturális autonómia megvalósulását, s megjegyezte, hogy az állampolgárság elé semmilyen nehézséget nem gördítenek. Kitért ugyanakkor arra, hogy üdvös lenne, ha a belgrádi kormány visszaadná az anyakönyveket a magyar katolikus és református egyháznak.
Ukrajnában vannak jogi problémák, mert ott elméletileg nem ismerik el a kettős állampolgárságot, de ez nem a magyarok, hanem a Dnyeper menti oroszok miatt van így – mondta, kiemelve: az állampolgárság kiadása itt is zökkenőmentes. Hozzátette: természetesen, attól, hogy egy ottani magyar felveszi a magyar állampolgárságot, attól rá Ukrajnában még az ukrán törvények vonatkoznak.
Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy a magyar nemzet államhatárokon kívüli része „fokozottan kitett” az asszimilációnak, és a helyzet rosszabb, mint amilyennek látszik. Kiemelte: ezt a folyamatot csak a hagyományos eszközökkel, támogatási formákkal nem lehet megfordítani, erősebb impulzust kell adni, ami nem lehet más, mint a teljes jogú állampolgárság megadása. A magyar nemzet Szent István óta közjogi nemzet, és a közjog mindig meghaladta a szorosan vett etnikai határokat – fogalmazott.
Potápi Árpád a testület fideszes elnöke jelezte: azt tervezik, hogy minden olyan területre ellátogatnak majd, ahol magyarok élnek.
Szili Katalin, a testület független alelnöke úgy fogalmazott: a testület létrejötte jó lehetőséget kínál a nemzeti értékek folyamatos figyelemmel kísérésére. A kormányfő helyettesétől azt kérdezte, az eskütételek lebonyolítása hogyan történik majd a jövőben. Semjén Zsolt válaszában elmondta, hogy az a személyes álláspontja, az esetleges provokációkat elkerülendő, kisebb csoportokban a nagykövetségeken, konzulátusokon történjen az eskütétel.
Stágel Bence, KDNP-s képviselő a fiatalok által igényelt állampolgársági adatokat kért Semjén Zsolttól, aki erre ígéretet is tett.
Szávay István (Jobbik) azt mondta, hogy e témában konstruktív ellenzékként kívánnak viselkedni. Ehhez azonban jó, ha konstruktív kormánypárt is tartozik – jegyezte meg. A jobbikos politikus a miniszterelnök-helyettes véleményét osztva, a mindenkinek járó egyforma szavazati jog mellett tette le a voksát.
mti, Felvidék Ma
