A kormány meg akarja reformálni az adó- és járulékrendszert. Több szakértő többféle elképzeléssel állt elő, mivel azonban a koalíciós Szabadság és Szolidaritás ragaszkodik adóbónuszos elképzeléséhez, járható útnak pillanatnyilag az tűnik, ha a béreket szuperbruttósítják, ezzel leveszik az adminisztratív terheket a munkáltatókról, s a most megosztott járulékterhet az adóalany fizeti.
Más hozadéka is lesz a bérek szuperbruttósításának. Bevezetésével Szlovákiában úgy nőnek majd könyvelésileg tetemes összeggel az átlagjövedelmek – legalább 28 százalékkal –, hogy ténylegesen változnának a vállalkozások munkaerőre fordított kiadásai. Aki jelenleg az országos átlag szintjén keres, vagyis nagyjából 750-760 euró bruttót kap, szuperben a bére eléri, sőt meg is haladja majd az 1000 eurót.
Rosszul járni a kényszervállalkozók fognak. A kormány bevallottan tudatosítja, hogy esetükben 15-20 százalékkal nő majd az adó- és járulékteher anélkül, hogy a jövedelmük változna. Ez legalább negyed millió embert érint. Térségi statisztikákat a reformtervezetek nem tartalmaznak. Ha azonban visszagondolunk a rendszerváltást követő első évtizedre, amikor dominánsan sok egyszemélyes vállalkozást hoztak létre dél-szlovákiai iparosok az építőipari cégek sorozatos felszámolását követően, nem zárható ki, hogy ennek a negyed milliós tömegnek akár a fele ma is itt él.
Sok a kis jövedelmű önfoglalkoztató azok között az 50-55-62 év közötti korcsoportban is, amely leépítésekkel került utcára, új munkahelyre pedig már életkora miatt nem veszik fel. A munkanélküli-segély lejártával sokan inkább kényszervállalkozóként töltik el azt az időt, ami nyugdíjazásukig hátra van, mert egy idő után elunják a „pecséthajszolást” a munkahivatali nyilvántartó számára arról, hogy egy-egy munkáltató nem tart igényt a tudásukra.
Ez a készülő új szabályozás emberi vonatkozásainak egy része. A gazdaságiról egy szakíró véleménye valljon: „Ivan Mikloš pénzügyminiszter állítása, hogy a mostani bonyolult járulékrendszer sokkal nagyobb gond, mint az adó- és járulékteher mértéke, az adófizetők szempontjából csak egy feltétellel érvényes: az ügyvitel egyszerűsítése csak akkor lesz üdvös, ha az a terheiket nem növeli akkora összeggel, hogy inkább a jelenlegi állapotot tartják majd előnyösnek, mint a kevesebb jövedelmet a jövőben. A pénzügyminisztérium számításai szerint egyes alkalmazottak és családok adó- és járulékterhei az adó- és járulékreform után néhány euróval fognak növekedni.A szerződésre dolgozók állnak a sor másik végén. Esetükben a tiszta bevétel néhány tucat euróval fog csökkenni havonta. Egy önfoglalkoztató személyre vonatkozóan a minisztérium nem tesz közzé mintaszámítást, de a koalíciós szakértők megbeszéléseiből kiderül, ők a mostanihoz képest 15-20 százalékot veszítenének tiszta jövedelmükből.
Ez viszont már akkora összeg, melyre érvényes: inkább a bonyolultabb rendszer és a több pénz a pénztárcában. Politikai síkon meg azt is jelentené, hogy az öngondoskodók attól az oldaltól kapnak övön aluli ütést, melytől a legkevésbé várták. A szakértők állítólag ezért állapodtak meg abban, hogy a szociális járulék nem lesz egységesen 19 százalék, mint az alkalmazottak esetében, hanem talán a kivetési alap 16 százalékára csökken az önfoglalkoztatóknál. A különböző járulékszint azonban éppen a reform lényegét, az egyszerűsítést kezdi ki. De ahogyan az állam lépésről lépésre kalkulálgatja, hogyan ne fizessen rá a reformra, ugyanúgy fognak cselekedni az emberek is.
Ezektől a „családi kalkulációktól” fog majd függeni a reformok végrehajthatósága. A szuperbruttó bér lényegének megértetése és a bevezetése kedvező időpontjának eltalálása ezért sok magyarázkodást fog megkövetelni a koalíciótól. Az emberektől meg, Fico választóit is beleértve, sok-sok megértést” – írja Ivan Štulajter, a Sme gazdasági szemleírója.
Felvidék Ma, ngyr
