A Holdvilág-árok Alapítvány elnöke, a Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas gitáros, énekes, zeneszerző, Szörényi Levente Nagyudvarnokban járt a Bíró Gábor által vezetett Csallóközi Lovasíjászoknál.
Szörényi Levente portálunknak elmondta, hogy a Holdvilág-árok Alapítványt 2000-ben hozták létre. A hazájához, nemzetéhez való feltétel nélküli ragaszkodás a legfontosabb szempont az alapítvány esetében, amikor az Árpád Pajzs-díjat osztja ki a hét arra érdemesült egyénnek. Pontosan ezt a ragaszkodást díjazza az Árpád Pajzs. A díjat a kuratórium azoknak ítéli, akik munkásságukkal és életvitelükkel, nemzetünkhöz való fennhéjázás nélküli ragaszkodásukkal arra érdemessé váltak. Az Árpád Pajzs jelképes védettséget biztosít a kitüntetettnek a nemzet fennmaradásáért vívott küzdelmében. Fájdalmas pontnak nevezte az alapító, Szörényi Levente, hogy sokan a demagóg szónoklatok alkalmából 1000 éves magyarságról beszélnek. „A Szent István-i államiság 1000 éves. A pajzzsal is erre szeretnénk rávilágítani, hogy nem 1000 éve vagyunk itt, már fizikailag sem. Csak, szinte mindenki hajlamos ezt figyelmen kívül hagyni. A gondolkodás irányát próbálja befolyásolni az Árpád-pajzs, hogy valójában mit is köszönhetünk a honfoglaló őseinknek, élükön Árpád-fejedelemnek. Egyébként hálátlanok vagyunk!” – fejtette ki véleményét Szörényi Levente.
Az István, a király című rockopera zeneszerzője elmondta, hogy 2010-ben sajnos elmaradt a díjátadás, amelynek anyagi okai is voltak, valamint az alapítvány kuratóriuma átszervezés alá került. Jelenleg egy 500 oldalas reprezentatív könyv kiadását készítik elő, az Árpád Pajzs díjátadása mellett. Az Árpád-pajzs díjat a kuratórium ítéli oda, amely már életképes és megbeszélik a díjazottak listáját. A felvetés idén sokkal gazdagabb, mint az előző évekhez képest – tudhattuk meg a neves zeneszerzőtől.
Szörényi Levente elmondta, hogy már egy ideje tervezik, hogy a Pozsonyi csatához közeli felvidéki helyszínen történjen az Árpád Pajzs díjkiosztása.
2007-ben Árpád Pajzs-díjat hozott létre a Szörényi Levente által alapított Holdvilág-árok Alapítvány a pozsonyi csata és Árpád fejedelem halálának 1100. évfordulója alkalmából. A 907. július 4-ei pozsonyi csatában a magyarok elsöprő győzelmet arattak Keleti Frank királyság felett. A pajzs és az emléklap Barcsik Géza grafikusművész, Szakács Sándor ötvösművész, Szabadi Zoltán érmekészítő grafikusművész, valamint Vincze László papírmerítő mester munkája. A díjat minden évben hét arra érdemesült díjazott kapja. A Felvidékről 2008-ban Duray Miklós politikus, író vehette át a neves kitüntetést.
„Ez a pajzs lényegében, meg a díj maga, egy szimbolikus védelmet ad a díjazottnak. Nem arról van szó, hogy ha felé rohannak egy lándzsával, akkor ki tudja magát védeni, hanem inkább lelki és szellemi, erkölcsi emberi védelemre gondolunk” – emelte ki Szörényi Levente, a Holdvilág-árok Alapítvány alapítója.
Az első kitüntetettek 2007-ben: Balczó András öttusázó olimpiai bajnok, Kallós Zoltán népzenekutató, Kisida Elek sebész, egyetemi tanár, Kondor Katalin újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke, Makkay János régész, őstörténész, Szokolay Sándor zeneszerző, Tőkés László református püspök. A magyar televíziózás egyik legkiemelkedőbb képviselője, Chrudinák Alajos is átvehetett egy Árpád-pajzsot 2008-ban, akárcsak Cselényi László filmrendező, ő később visszaadta a kitüntetést. Munkája elismeréseként Árpád-pajzsot vehetett át még Csete György építész, Szervátiusz Tibor szobrászművész, valamint Duray Miklós politikus, író. A díjazottak között volt a hagyományőrző lovas íjász, Kassai Lajos is. A 10 éve elhunyt László Gyula történésznek posztumusz díjat ítélt oda az alapítvány kuratóriuma. 2009-ben a következő személyiségek kapták a díjat: dr. Balogh Zoltán főorvos, Czakó Gábor író, Grosics Gyula sportlegenda, Lovas István újságíró, Makovecz Imre építőművész, Morvai Krisztina jogász, dr. Papp Lajos szívsebész professzor.
Holdvilágárok „…fejedelmi temetkezési hely volt. Itt kell keresni Árpád fejedelem sírját” – vallotta Sashegyi Sándor, pomázi amatőr régész. Ezt a megállapítását Sashegyi Anonymus gesztájára alapozta: „Árpád fejedelem 907-ben halt meg, és annak a kis pataknak a forrása mellett temették el, ahol később a magyarok megtérésük után megalapították Fehéregyházát.” 1939-ben Sashegyi Sándor egy hatalmas faragott sziklafalat tárt fel. A leomlott óriáskövek alól egyebek között egy kehelytartó sírszobornak a töredéke, szarvas- és lócsontok kerültek elő, valamint egy 65 év körüli asszonynak a csontváza, közelében egy méregpohárral – ez egy napraforgó szirmaihoz hasonlító perzsa kristálykehely.
Szörényi Levente egy rádiónyilatkozatban így fogalmazott: „…Attila, Isten kardja komponálása közben. Ha történelmi darabról van szó, és történelmi tényeket dolgoz fel az ember, ez azt feltételezi, hogy igyekszik elmélyülni a témában. Elkezdtem tanulmányozni, hogy a történeti anyagok hova helyezik földrajzilag Attila várát, és ennek a témának a vetületei annyira lekötöttek, hogy a komponálásról is megfeledkeztem. Így aztán született egy tömör tanulmány arról, hogy hol is lehetett ez a bizonyos vár. Ez Az eltűnt Ősbuda nyomában, amely már csak kevés helyen kapható, mert nagy példányszámban fogyott annak idején. A másik kötődésem a történelemhez atyai örökség. Gyerekkoromban gyakran kirándultunk szüleimmel a Pomáz fölötti pilisi Holdvilág-árokhoz. Szüleink nem azért mentek oda, mert abban a szurdokban szerettek caplatni a köveken, hanem mert a háború előtt egy pomázi helytörténésznek volt ott ásatása, és ő a nem túl gazdag leletekből bebizonyította, hogy honfoglalás kori szintről van szó. 2000-ben Szentendrén létrehoztam a Holdvilágárok nevű alapítványt, amely a szentendrei múzeum hozzájárulásával már hetedik éve támogatja az itt folyó ásatást.”
Szörényi Levente nagyudvarnoki látogatásán jelent volt az MKP két meghatározó politikusa, Duray Miklós és Bárdos Gyula is.
A látogatásról készült fényképek megtekinthetőek Képgalériánkban.
Felvidék Ma, ka
