29433_1

2011. július 8-10 között Pathon kerültek megrendezésre a Hídverő Napok impozáns kultúrprogramok kíséretében. Az ünnepség nyitónapján Dr. Szabó Olga polgármester üdvözlő beszéde után Hrubík Béla ünnepi köszöntője, majd Duray Miklós megnyitó beszéde hangzott el.

Tizenöt évvel ezelőtt – 1996. június 7-ei hétvégéjén   Dunamocs, Dunaradvány, Path, Izsa, Virt, Marcelháza, Madar, Bátorkeszi,  Búcs, Csallóközaranyos, Vágfüzes, Hetény és Neszmély polgármesterei úgy döntöttek, hogy Path és Neszmély hídfővel megrendezik az első Hídverő Napokat. “15 évvel ezelőtt álmodtunk egy kompjárat létrehozásáról Path és Dunaalmás, Neszmély és Dunaradvány között. Akkor a hatalom nagyon határozott ellenállásába ütköztünk. Most már lehetséges volna, hiszen nem őrzi határőrök garmadája a vén Dunát, mégsincs. Mondjuk ki: nincs, mert nincs rá szükség. Kihaltak az emberek a Duna két oldalán, akik ismerték és szerették egymást. Az elmúlt 60 év eltépte a hajszálgyökereket, a barátság fáját a szeretet ágait elvitte a Duna. Újra kell ültetnünk hát a barátság fáját. Meg kell várnunk, mig kihajtanak a szeretet új hajtásai. Meg kell ismernünk egymást, segítenünk kell egymáson, hogy tiszteljük, becsüljük és szerethessük egymást. Elsősorban ezt a célt szolgálják a Hídverő Napok. Természetesen a bizalom, a szeretet új lehetőségeket szül: kompjáratot, kistérségi együttműködést, gazdasági felemelkedést a Duna mindkét partján” – mondta megnyitó beszédében Szabó Olga, Path polgármestere.

Hrubík Béla beszéde
Tisztelt barátaim, kedves vendégek!
Mindenkit nagy szeretettel köszöntök a jubiláló Hídverő napokon, melynek gondolatata  a magyar-magyar kézfogás jegyében született  másfél évtizeddel ezelőtt.Ennek az összetartozásnak és összefogásnak nincs alternatívája, és ezer éve minden nemzedék érzi, hogy a nemzeti egység megteremtése minden politikai, gazdasági , kulturális és tanügyi programnál előbbre való, mert programokat  csak a nemzetben gondolkodóknak érdemes írni. Ez erkölcsi kérdés elsősorban. Aki nem tartozott soha valamely nemzethez, az nem tartozott soha az emberiséghez. Mindegy kik beszélnek a Hazád nevében,  írja Márai, Te hallgass a Hazádra. Meggyőződésem, hogy a világon nem összeesküvésekkel lehet segíteni, hanem nemeset sugárzó, hívő emberekkel. Mert egyetlen ember akinek hite van kedves barátaim az többet ér 99 embernél akinek csak érdeke van. Gyakran tesszük fel ma magunknak és a környezetünknek a kérdést, vajon a szolgáló embereknek milyen jövője van  ebben a világban. Szerintem van, mert csak a szolgáló ember tud nemzetet egyesíteni, és a magyarságot  mai is csak az szolgálja legjobban, aki segíti egyesíteni.  A nemzeti egység gondolata ma számunkra az egyik legfontosabb dolog, mert kiveszett belőlünk valami. Valami amit a testvér a testvér iránt érez, Meg kell tanítanunk újra az embereket, hogy saját fejlődésének és sorsának, jellemének irányítója legyen, mert bár igaz, hogy a sorsunkat sokszor idegen erők és érdekek , nagyhatalmi játékok irányítják, de a jellemünk irányítása mindig a mi kezünkben marad , és  ez a legfőbb.Az értelmiségünk felelőssége, hogy az értékeket ne féljünk világosan kimondani, és a felismert igazságot soha ne hagyjuk cserben. A becsületet, őszinteséget, a tehetséggel és szorgalommal megszerzett tudást, a tiszta jellemet.. És a hitünket, aminek gyakran híján vagyunk, mert elbizonytalanítanak a külső hatások. Ha nem kelünk fel minden reggel kétellyel a szívünkben, hogy vajon jól dolgozunk- e családunkért, közösségeinkért, nemzetünkért, akkor a munkánk nem ér semmit.Közben  ne felejtsük, hogy minden embernek – a ma még homályban tapogatódzóknak is – szüksége van élni segítő igaz szavakra, őszinte kézfogásokra.
A mai nap is ilyen kézfogás. Egykori és új barátok kézfogása , határok, határokká silányjtott folyók és hidak fölött.  A magyarság elvesztette a XX. századot, s közel állt ahhoz, hogy a XXI.-et is elveszítse, a lelkét is eladja. De jöttek emberek , akik a nemzetük iránt érzett elkötelezettségből és felelősségből nemet mondtak  a lélek eladására, az ország kiárusítására, a testvérek elárulására. A népek nagy vizsgájának óráiban megmaradni nem jog, hanem erő kérdése. Nekünk erős Magyarországra, erős érdekvédelemre és erős nemzetre van szükségünk , hogy megmaradjunk. Erőre van szükségünk, Szellemi erőre, a kultúra erejére. Egy nép, egy nagy emberi közösség egy nemzet élete akor telik meg örömmel, ha kultúrát alkot. A nemzetépítésben is a szellem erejének kell jeleskednie és a kultúránkkal kell magunkat megmutatni a világnak. 
A mai politikai harcok tanulságaként is meg kell értenünk, hogy az értékek nem jobb és baloldaliak, ahogyan a hitványság sem. Értékteremtés és értékrombolás áll egymással szemben, nem a pártok.. Ha a hazugságokat elfogadjuk, tettestársak leszünk a jövőnk elzüllesztésében.
Kedves Barátaim!
Emberpróbáló időket élünk. Egyik gazdasági válságból a másikba sodródunk, de pusztán azért van ez így mert a legnagyonobb válságot, az ember, a lélek válságát nem tudjuk megoldani. Globalizálódó világunkban joggal, igazsággal, irgalmassággal, megbocsájtással és szeretettel kell küzdenünk a globális méretű gazdasági és erkölcsi válság ellen. Nem azon kell keseregnünk , amit elvesztettünk egykoron, hanem az fölött örülnünk amit megtaláltunk. Egymást a nemzetben , hazában, szabadságban. Isten a legnagyobb értéket közösségeinkre bízta, családjainkra , iskoláinkra, felnevelő szülőföldre, nemzetünkre. És nincs mód kitérni a hűség elől, mert minden méltóságunk  a gondolkodásunkban rejlik. Illyés Gyula írja , hogy a legnehezebb dolog a mai kor emberét megtanítani arra, hogy saját fejlődésének és sorsának irányítója legyen. Arra , hogy a szabadság belülről épül kifelé, mint az almára a héj, csigára a ház. Hogy néha tudjuk lehajtani a fejet , ha kell, de a szívet azt föl, föl, barátaim!

***

“Amikor azon gondolkodtam, mit adjak útravalóul, a Kormorán együttes egyik dala jutott eszembe. Helyesebben két gondolat –  a szavakat ki kell mondani,  legyen jó magyarnak lenni. Az utóbbi 60 évben megtanultunk hallgatni. Végigéltük a deportálást, a kitelepítést, szenvedjük a kollektív bűnösséget – de nem beszélünk róla. Sőt, most már nem beszélünk arról sem, hogy Malina Hedviget megverték, mert magyarul telefonált, sőt, lassan nem beszélünk arról sem, hogy sokak szerint  Dunaszerdahelyen  magyarverés folyt. Ki kell mondani a szavakat – a bocsánatkérő szavakat  a kitelepítés, a deportálás, a kollektív bűnösség, Malina Hedvig és a Dunaszerdahelyen történtek miatt.
Kárpótolni kell mindazokat, akik a jogtalanságokat elszenvedték, hogy tovább lehessen lépni. Az elhallgatott sérelmek miatt növekszik az elégedetlenség és a gyűlölet. Aggodalom munkál bennünk jelenlegi helyzetünk miatt, hiszen a mai napig nem fogadtak el törvényt a kisebbségek alkotmányos jogállásáról Szlovákiában. Az alkotmány csak körvonalaiban szabályozza jogainkat. Nagyon sok kívánnivalót hagy maga után, annál is inkább, mert szellemiségére jellemző a preambulum: mi szlovák nemzet….. Szembe kell nézni a múlttal, hogy méltó közös jövőt tudjunk építeni – és jó legyen magyarnak lenni a Felvidéken.
A kárpótlás kötelessége azonban nem csak Szlovákiára vonatkozik . A mai napig nem kárpótolták a kitelepítetteket Magyarországon, holott a nemzetközi egyezmények alapján régen meg kellett volna tenniük. Kárpótoltak már minden sérelmet szenvedett népcsoportot. Olyan nehéz egy törvényt elfogadni?  Vagy csak akkor nehéz, ha nincs politikai akarat?
Pedig meg kell tenni, hogy jó legyen magyarnak lenni Magyarországon. Ahhoz, azonban, hogy jó legyen magyarnak lenni a Kárpátmedencében, biztosítani kell a kisebbségben rekedt őshonos lakosságnak az önrendelkezés szabadságát. Bízom benne, hogy  akkor jó lesz magyarnak lenni Felvidéken, Magyarországon, Délvidéken, Erdélyben és Kárpátalján” – mondta a rendezvény végén Szabó Olga.

***

A kultúrműsorban Szabó Brigitta népdalénekes előadása után fellép a Felvidéki Rockszínpad, majd a 3+2 együttes koncertje zárja az első napot. Szombaton népművészeti gálaműsor, a História zenekar és a Kormorán együttes szórakoztatta a vendégeket, mad utcabált tartottak. Vasárnap az ünnepi szentmise után a Búcsi Népművelők közreműködésével emlékszalagokat tűztek fel a Hídverő kopjafára.

{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2011/07/29433_2.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/07/29433_3.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/07/29433_5.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/07/29433_6.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/07/29433_7.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/07/29433_8.jpg” width=”150″ height=”106″ title=”Hídverő Napok” }Hídverő Napok{/japopup}