Május 20-án, 17.00 órakor Budapesten, a Ferenciek terén dedikálja Csóti György a tavaly novemberben megjelent új könyvét, a Salamon bácsi, a redőnyárust a Kairosz Kiadónál.
Illyés Máriának a Hitelben jelent könyvismertetője a műről.
Illyés Mária kritikája Csóti György Salamon bácsi, a redőnyárus című kötetét mutatja be, amely jelentősen eltér a szerző korábbi, elsősorban politikai-közéleti témájú írásaitól. Míg Csóti neve elsősorban politikusként, diplomataként és közéleti szereplőként ismert – korábban parlamenti képviselő, zágrábi nagykövet, valamint a Magyar Atlanti Tanács és a Kisebbségi Jogvédő Intézet vezetője volt –, új könyvében személyesebb hangot üt meg. A kötet 25 rövid, önéletrajzi ihletésű írásból áll, amelyek mozaikszerűen idézik fel saját életének és családja történetének fontos eseményeit.
A könyv középpontjában a 20. századi magyar történelem áll, de nem elvont történelmi elemzésként, hanem személyes sorsokon keresztül.
A történetek a trianoni veszteségektől és az első világháború következményeitől kezdve a kommunista diktatúra évein át egészen a rendszerváltozásig ívelnek. Az olvasó olyan sorsokkal találkozik, amelyek egyszerre egyediek és kollektív tapasztalatokat hordoznak: a hadikölcsön miatt tönkrement szegedi polgár története, a háborúban elesett családtagok emléke vagy a politikai okokból hátrányt szenvedő fiatalok sorsa mind a magyar történelem ismert tragédiáit idézik.
Illyés kiemeli, hogy Csóti különösen hitelesen ír a kommunista rendszer abszurditásairól és igazságtalanságairól.
Saját életéből vett példákkal mutatja meg, hogyan nehezítette pályáját az 1956 melletti nyílt kiállása, ugyanakkor azt is, hogyan tudott tehetségével és kitartásával érvényesülni. Ezeket a történeteket áthatja a humor és az irónia, amely oldja a nehéz témák súlyát, és emberközelivé teszi az elbeszéléseket.
A kötet jelentős részét az Erdélyhez kapcsolódó írások alkotják. Csóti a hetvenes-nyolcvanas évek erdélyi utazásain keresztül érzékletesen mutatja be a romániai magyarság kiszolgáltatottságát, a határátlépések megalázó procedúráit, ugyanakkor az ottani emberek tartását, kultúráját és emberségét is. Ezek az írások nemcsak kordokumentumok, hanem személyes tanúságtételek is.
Illyés hangsúlyozza, hogy a kötetből világosan kirajzolódik Csóti politikai és erkölcsi hitvallása: a személyes és nemzeti szabadság tisztelete, a történelmi igazságérzet és a mások iránti megértés.
Írásait áthatja a tolerancia, ugyanakkor nem enged a történelmi emlékezet kérdéseiben. A szerző számára fontos, hogy a múlt igazságai ne merüljenek feledésbe.
A kritika végkövetkeztetése szerint a Salamon bácsi, a redőnyárus legnagyobb értéke a közvetlen, mesélő hang és a belső igazság hiteles közvetítése. Bár egyes részletek pontossága vitatható lehet, a történetek mélyebb igazsága, érzelmi hitelessége és történelmi tanulsága megkérdőjelezhetetlen. A kötet így egyszerre személyes vallomás, történelmi emlékezetkönyv és egy egész nemzedék tapasztalatainak lenyomata.
HE, Felvidék.ma
