2010-ben 114, 2011-ben már 242 faji indíttatású vagy extrémista bűncselekményt tartott nyilván a belügyminisztérium, de megszaporodtak az ilyen jellegű tömeges tiltakozó akciók is.
Az utóbbiak szervezésére, de a gyűlöletkeltő nézetek terjesztésére is a világhálót használták ki a szervezők. A legtöbb esetet a Trencséni kerületben jegyezték fel, az összes bűncselekmény csaknem 20 százalékát itt követték el. A belügyi tárca jelentésében a szerzők nyomatékosan figyelmeztetnek: a szlovákiai szélsőségesek kiléptek a névtelenségből, civil szervezeteket, sőt már politikai pártot is alapítottak. Céljaik eléréséhez elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek elleni hangulatkeltést használják ki. A jelentés szerint a szélsőségesek visszaélnek a társadalmi beilleszkedésre képtelen, nyomorgó, aszociális csoportok szomszédságában élők frusztráltságával, s példaként a Szlovák Testvériség tavalyi, az egész ország területén megvalósított roma ellenes akcióit hozza fel. A belügyminisztérium a szélsőséges megnyilvánulások közé sorolta be a 2011-ben a világhálón megszervezett tömegtüntetéseket is, melyeknek – jobb és baloldalt egyaránt megszólító – üzenetei a cigányellenesség, a rendszerbírálat és a médiabotrányokat kavaró korrupciós ügyek (pl. Gorilla) voltak.
A jelentés taglalja, hogy a szélsőséges cselekmények elkövetőinek többsége büntetlen marad, mivel a bíróságoknak nincsenek olyan igazságügyi szakértőik, akik egyértelműen el tudnák dönteni, mely esetekben áll a cselekmény hátterében rasszista indíttatás, szélsőséges, közveszélyes ideológia. Azt, hogy közveszélyes szélsőségesek is büntetlenek maradnak, a belügyminisztérium jelentése az extrémizmus terjedése melegágyának tartja.
Az extrémizmus elleni harc 2011 – 2014-es középtávú koncepciója célként jelöli meg ilyen igazságügyi szakterület létrehozását és szakértői csapat felállítását, melynek feladata lenne a közszférában és bűnüldözésben dolgozók képzése is. Bár már két év eltelt, az e területért felelős igazságügyi minisztérium még mindig csak ott tart, hogy azon vitázik: mit is kellene tartalmaznia a képzésnek e szakterületen, s az sem dőlt el, a képzésnek milyen szintűnek kellene lennie.
A szlovák igazságszolgáltatásban a bíró az előterjesztett bizonyítékok alapján hoz ítéletet. Pavol Draxler, az EB szakértője az aktualne.sk hírportálnak azt mondta: az extrémizmus olyan bűncselekményfajta, amelynek a társadalmi veszélyességét kell értékelni a bírósági perben, méghozzá történelmi és politikatudományi, valamint nemzetközi összefüggés-rendszerben. Ezt csak felkészült szakértők képesek feltérképezni, s mivel Szlovákiában ilyenek nincsenek, a veszélyes bűnözők szabadlábon maradnak, és folytathatják tevékenységüket.
A szociális és munkaügyi központok alkalmazottjai sem estek még át azon a képzésen, amelyet a rendőrség lenne hivatott tartani nekik, hogy időben felismerjék a szélsőséges jelenségeket, és megelőzzék a radikalizálódást a lakossági csoportokban. Draxler szerint a radikális megnyilvánulások sokszor az egyén kilátástalan szociális helyzetének következményei. Egy felelős hivatalnok gyors és értő hozzáállása mindezt megakadályozhatja. Ugyanilyen célból az államigazgatási hatóságok és önkormányzatok alkalmazottait is képezni kellene, s nem csupán az extrémizmus elleni harcra, hanem a problémakezelésre is.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”36045,35985″}
