A visegrádi országok (V4) egyik legfontosabb és legsikeresebb együttműködési területének nevezte az energiabiztonságot a témáért felelős magyar utazó nagykövet egy budapesti kerekasztal-beszélgetésen.
Orbán Anita kiemelte: az energiadiverzifikáció annak hatására lett az egyik legfontosabb kérdéskör a V4-csoportban, hogy a 2009-es orosz gázkrízis idején az érintett országok, összeköttetés hiányában, nem tudtak segíteni egymásnak. Az energiapiacot illetően szorosabb együttműködés kezdődött az Európai Unión belül is, ahol már nem a gázellátás, hanem a diverzifikáció jelenti a fő kérdést – tette hozzá.
Rámutatott: ugyan a függőség szempontjából is van különbség a négy ország között, de az alapvető strukturális hasonlóságok miatt az érdekek egybeesnek. Párhuzamosan halad egymással a két legfontosabb téma, a gázellátás biztonsága és a piaci integráció, a visegrádi országok szorosan együttműködnek diverzifikációs projektek előmozdításában. A teljes V4-csoport gázpiaca 42 milliárd köbméter.
Úgy vélte, a piaci integráció megvalósításában jelentős előrelépés történt, a szlovák-magyar interkonnektor, azaz tranzit földgázszállító vezeték készítése jól halad, 2015-re biztosítja a kétirányú földgázszállítást. Már megépült a cseh-lengyel csővezeték, az elmúlt két évben Csehország és Szlovákia között is lehetségessé vált a szállítás mindkét irányban, így „gyakorlatilag” 2015-től infrastrukturálisan összekötött visegrádi piacról beszélhetünk – mondta. Jelenleg a szakértők a piaci integráció egységes jogi szabályozásának megteremtésén dolgoznak, annak érdekében, hogy a gázzal határokon átnyúlóan is lehessen szabadon kereskedni, de a visegrádi belső gázpiacot az európai gázpiac részeként kell értelmezni – ismertette.
Deák András, a Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint a négy ország között az orosz gázfüggőség miatti hasonlóság mellett különbségek is vannak. Az európai tagállamok között a legkevésbé energiafüggőnek Lengyelország és Csehország számít, míg Magyarország és Szlovákia a leginkább energiafüggő országok között van. A V4 előtt álló egyik kihívás az, hogy miként kezeli az Oroszországtól való függőséget – vélekedett.
Szemerkényi Réka, a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója hangsúlyozta, hogy az energetikai együttműködés a V4-csoport számára a következő 5-10 évben biztosan az egyik legfontosabb prioritás marad, mivel az országok közös kihívásokkal, és problémákkal küzdenek. A lengyelországi Swinoujsciében építendő, cseppfolyósított gázt fogadó állomás, azaz LNG-terminál megépítése nemcsak lengyel projekt, hanem a teljes régió számára fontos beruházásnak számít, ahogy a visegrádi országok észak-déli összeköttetésének kiépítése az energiapolitika egyes számú prioritása – mutatott rá.
Kiss Attila Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatói főtanácsadója arról beszélt, hogy az MVM a magyar földgáz nagykereskedelmi piac 60 százalékát, és a kiskereskedelmi piac 10-15 százalékát vásárolta meg. A cég rendelkezik a magyar tárolókapacitások 80 százalékával, a legfontosabb infrastrukturális beruházások között a szlovák-magyar interkonnektor megépítését nevezte. Addig nem lesz működőképes piac a közép-európai régióban, amíg az interkonnektorok nem épülnek meg, a szlovák-magyar csővezeték megépülésével a magyar gáz bármelyik visegrádi piacon megjelenhet. Egymás kölcsönös ellátásával az Oroszország felé fennálló kitettséget csökkenteni lehet – mutatott rá.
A Századvég Politikai Iskola Alapítvány első alkalommal szervezte meg a V4 országokból és Ausztriából, Németországból érkezett egyetemi hallgatóknak Közép-európai Nyári Egyetemét, amelyet a Nemzetközi Visegrádi Alap és a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti irodája is támogatott.
MTI nyomán Felvidék.ma
