Volt egyszer egy magyar kissrác, aki labdarúgó szeretett volna lenni. Aztán, mikor profi csapathoz szerződött, már a válogatottságról álmodozott. Mikor ez is teljesült, olimpiai és világbajnoki szereplésre vágyott…
Előbbi össze is jött Kű Lajosnak, aki a hetvenkettes müncheni olimpiáról ezüsttel tér haza, ez azonban „csalódás volt akkoriban, de ma már mindkettőre büszke vagyok, hisz több, mint negyven éve csak álom hasonló eredmény elérése utódainknak” – emlékszik vissza a magyar foci korábbi dicsőségeire Kű abban a könyvben, amely tulajdonképpen az ő életéről szól, mégsem nevezhető „klasszikus” monográfiának.
Kű Lajossal kapcsolatban ugyanis nem csak játékos pályafutásáról lehet könyvet írni. Azon kevesek közé tartozik, akik pályafutásuk után is maradandót alkottak, talán fényesebbet és emlékezetesebbet is, mint sporkarrierjük idején. Pedig még nem is beszéltünk az Európa-bajnoki negyedik helyezésről, a négy magyar bajnoki ezüstről, valamint a két magyar kupa elsőségről. Ezek is mind Kű Lajos gyűjteményét ékesítik.
Gál László: Hittel, sporttal és kultúrával – Az Aranycsapat Alapítvány első évtizede című kötete (Aposztróf kiadó, 2013) tehát csak részben – mondhatni látszólag – szól egy alapítvány tízéves életéről. A könyv valójában Kű Lajost, ezt a megalkuvást nem ismerő vállalkozót, szervezőt, sportembert és hazafit mutatja be. És persze, történelmi jelentőségű kezdeményezését, a Kárpát-medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokság megszervezését, elindulását és kiteljesedését, amelyet 2014-ben immár kilencedik alkalommal rendeznek meg a Trianon előtti, történelmi Nagy-Magyarország területén fiúk és lányok számára öt sportágban.
Hogy mitől történelmi a kezdeményezés? Kű Lajosék felismerték, hogy a „sporton keresztül a legkönnyebb és legeredményesebb a nemzeti összetartozást erősíteni, különösen fontos ez a fiataloknál, hiszen ők jelentik a jövőt”. Az összmagyar diákbajnokság tehát nem pusztán a sportról: fociról, asztaliteniszről, kézilabdáról, birkózásról és a sakkról (ezek a sportágak szerepelnek egyelőre a programban) szól. Ez sem lenne lebecsülendő, de ennél sokkal többet jelent: az együvé tartozást, a nemzet egyesítését. Ezek a fiatalok, legyenek erdélyiek, felvidékiek, vajdaságiak vagy a világ bármely pontján élő honfitársaink, a magyar nemzet címeres mezét ölthetik magukra, mint ahogyan azt tették 2010-ben, Dél-Afrikában, a labdarúgó világbajnokság idején rendezett Nemzetek Kupáján. (Ahol egyébként veretlenül, kapott gól nélkül lett aranyérmes a tizennégy évesek összmagyar válogatottja.)
Ugyanezt Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusa a kötet előszavában a következőképpen fogalmazza meg: a Kárpát-medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokság „legfontosabb hatása, hogy a határon túl élő és az anyaországi magyarok folyamatos kapcsolatban vannak egymással. Szükségük van a kint élőknek egy élő kapcsolatra a hazával, mert őket ez tartja leginkább életben”.
Ha csak ennyit vállal a Kű Lajos által életre hívott alapítvány, már nagy szolgálatot tett a nemzet javára. De az Aranycsapat Alapítvány a sportrendezvények mellett nagy hangsúlyt fektet a kulturális értékek megőrzésére és a nemzeti hagyományok ápolására is, mert hiszi: a hit és a kultúra legalább annyira fontos a fiatalok nevelésében, mint a sport jellemformáló ereje.
A gazdagon illusztrált könyv nemcsak egy alapos krónika, melyben külön fejezet számol be a felvidéki fordulók történetéről, hanem egy remek és tanulságos olvasmány Kű Lajos „soha véget nem érő történetéről”, az egyetlen nemzetközi bajnokságról, ahol garantáltan magyar győzelem születik…
Gál László: Hittel, sporttal és kultúrával – Az Aranycsapat Alapítvány első évtizede című kötete a felvidéki Kárpátia Sport polgári társulás honlapján ITT<<< rendelhető meg.
Felvidék.ma
