Az orrát lógató srác nem is figyel a barátságosan incselkedő dínóra. Csak ül a budai rakparton, éppen a parlamenttel szemben. A dínót nem zavarja, hogy ma is szürke felhőkbe süllyedt a város. Az új Szemle címlapjáról van szó – az e havi téma a kultúra és evolúció. És amint kinyitjuk a számot, máris az evolúcióbiológia pápája szólal meg.
Az interjúban Richard Dawkinsnak az általa inspirált mémelmélethez való viszonyáról, az evolúciós felfogás változatairól, illetve a fogalomnak a biológia területén túlra való kiterjesztéséről esik szó.
Dawkins vallásellenes kirohanásairól is közismert – a blokkban Gyenes Gábor Alister McGrath Dawkins Istene c. könyvét vizsgálja a szerző és tárgya érveit szembesítve és a kettő illeszkedéseinek gyönge pontjaira is rámutatva.
Marosán György esszéjében a társadalmi evolúcióra fókuszál, és annak bolygónk jövőjére való lehetséges hatásaira.
Péter Árpád Beszéd-fosszíliák c. tanulmányában a nyelv és a mítosz, a kultúra eredete és fejlődése, a kultúra eredete és az evolúció változáselvű működéséről ír.
Pléh Csaba kritikát közöl a Fékevesztett evolúció c. tanulmánykötetről, a megszaladás jelensége – tehát az evolúciós törvények fölülírása – szempontjából.
Kurt Vonnegut Galapágos c. regényében nemcsak eljátszik az evolúciós törvényekkel, de egyben ki is forgatja őket – mutat rá tanulmányában Kovács Ágnes Zsófia.
Mayer Kitti pedig azt is bebizonyítja, hogy az evolúció a tárgyi kultúra, ill. design területén is működik, és kedvenc hajszárítónk is egyed a láncolatban. A blokk Cséfalvay András és dinoszaurusza dialógusával zárul. Ők azok, akikkel a borítólapon találkoztunk, és akik most a nemzetállamról és a dinóvilág eltűnéséről, a mitikus eredetről, a természetes kiválasztódás vs. társadalmi haladásról csevegnek. A szöveg Cséfalvay videoprojektjének része, az ebből válogatott képek pedig a szám illusztrációs anyagát alkotják.
A szépirodalmi blokkban Ardamica Zorán Féregérke c. novelláját olvashatjuk. Verseket közöl Weiner Sennyey Tibor, Pollágh Péter, és egy most debütáló szerző, Nagy Hajnal Csilla. N. Tóth Anikó Fűzfa Balázzsal beszélget az általa szorgalmazott tankönyvkoncepció és az irodalomtanítás kérdéseiről. Hizsnyai András sorozata, a „…helyettem én” második részében Joseph Hellert idézi meg. Újabb részeket olvashatunk Varga Imre Reggelnaplójából.
Benkő Krisztián Szombathy Bálint Dada-zsúszda c. regényéről közöl kritikát (főszerepben Tsúszó Sándor és az avantgárd), Gyürky Katalin pedig Roberto Bolaño Vad nyomozók és Javier Cercas Szalamiszi katonák c. regényét elemzi. Filmkritikát olvashatunk Forgács Ivántól (Szász János: A nagy füzet), valamint színikritikát Kutszegi Csaba tollából (Danton halála – Vígszínház).
szp, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43133,42657,42136,41591,41148″}
