Az illem úgy kívánja, hogy csupán “meglehetősen furcsának” nevezzem a magyar Nemzeti Választási Bizottság március 11-én kelt iránymutatását, amelyben az anyaországban lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok számára próbálják értelmezni és egyúttal cizellálni a rájuk vonatkozó választási eljárási szabályok mélyebb rétegeit. A legérdekesebb kétségkívül az az útbaigazítás, amely a külképviseleteken szavazni óhajtókat teheti az illető aktuális lelkiállapotának megfelelően kétségbeesetté, idegbajossá vagy épp önfeledten hahotázóvá. A dolog természeténél fogva ez persze épp a Felvidéken érinti majd a legkevesebb embert, de mégis…
Mint ismert, a határon túli magyar választópolgárok levélben szavazhatnak (ennek részleteiről lásd összefoglalónkat ITT ). A levélcsomagot a NVI az általuk a regisztráció során megadott címre küldi ki, adott esetben tehát átvehető a külképviseleten is. Ez a megoldás pont Szlovákiában lehetne célszerű, hiszen ebben a jogállamban szankcionálják a másik állampolgárságot – aminek meglétére egész jól lehet következtetni egy ilyen választási csomagból. Az ember azt hinné a maga józan paraszti eszével, hogy mi sem egyszerűbb: fogja magát, bemegy a pozsonyi nagykövetségre vagy a kassai konzulátusra, fogja a választási levélcsomagot, megfelelően kitölti, bedobja az urnába, majd hangosan köszön és távozik. De nem!
A Választási Bizottság iránymutatása szerint ez az eljárás ellenkezne a választás alapelveivel, magyarán: a választó nem töltheti ki a szavazás helyszínén a szavazólapot. Még egyszerűbben: aki a nagykövetségen átveszi a borítékot, annak el kell hagynia a külképviselet épületét, hogy ikszelhessen. Ha ez megvan, utána mehet vissza és bedobhatja az erre a célra kihelyezett urnába. Az ész megáll, szó bennszakad, szem fennakad, lehellet megszegik – dohoghatna a nagyszalontai születésű Arany János a kolozsvári konzulátus épületéből távozóban…
Ha egy csöppnyi esze van a szlovák titkosszolgáknak, akkor kihelyeznek egy íróasztalt meg egy pennát a pozsonyi magyar nagykövetség épülete elé, megkönnyítendő mindenki dolgát….
És még valami: aki külképviseleten voksol, jó ha tudja, összesen 1, azaz egy dobása van. Ha elrontja a szavazólapot, félreikszel vagy megsemmisítő erővel ráhapcizik a papirosra, nem kap helyette újat. A fent említett iránymutatás szerint ugyanis míg aki a magyarországi szavazóhelyiségben elrontja a szavazólap kitöltését az kaphat másikat, addig ez – a jogszabály szerint – nem lehetséges a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár levélben szavazásánál a külképviseleten. A magyarázat legalább olyan világos, mint amilyen maga a rendelkezés: „Mivel a levélben szavazás nem helyszíni szavazás, a rontott szavazólap cseréjének biztosítása azt jelentené, hogy a külképviseleti választási iroda a levélben szavazással kapcsolatos hatáskörén túlterjeszkedve olyan szavazatszámláló bizottsági tevékenységet látna el, amelynek gyakorlására nincs jogszabályi felhatalmazása”. Arról nem is beszélve, hogy csak annyi szavazólapot kapnak a képviseletek, ahányat a polgárok kértek.
Ez a szabály…
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
