A kassai Rovás Akadémián (RA) Csáji Attila képzőművész kiállítása nyílott meg, azt követően fia, Csáji László Attila kulturális antropológus tartott vetítéses előadást április 22-én.
Kovács Ágnes, az RA igazgatója mutatta be a művész életpályáját. Őt személyesen nem kellett, hiszen a kassai magyar közéletben, mint a Magyar Művészeti Akadémia egyik alelnöke oroszlánrészt vállal.
A Munkácsy-díjas festőművész és grafikus, fényművész, holográfus Szepsiben született hetvenöt évvel ezelőtt. Édesapja ott szolgált református lelkészként. Nyolcéves korági Kassán élt, azután kitelepítették őket. A nyomasztó élményeket egy boldog hollandiai év kárpótolta, ahol kapcsolatba került a rajzolással. Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvételéért vidékre száműzték. Az egri Tanárképző Főiskola után római ösztöndíj következett.
Az underground művészetet kezdte szervezni és létrehozta SZÜRENON csoportot. Számos hazai és külföldi avantgárd kiállítást szervezett.
A fénnyel való képalkotás a múlt század 60-as évek második felétől foglalkoztatta. Preholografikus, ill. szuperpozíciós módszert alakított ki, mely nemzetközileg is egyedinek bizonyult, így 1980-ban szabadalmaztatták. A módszert számos helyen ismertette, többek között az Egyesült Államokban is. Mégis elsősorban festőművésznek vallja magát. Hazatérése után számos újszerű kezdeményezés megvalósítója és intézmény alapítója. Ilyen volt a Kepes Központ, vagy a Szinyei Társaság. Részt vállalt a Művészeti Alap átszervezésében, Fényszimpoziont szervezet. Éveken át szerepet vállalt a Nádasdy Akadémiában, létrehozta tárasival együtt a Nemzetközi Kepes Társaságot, melynek elnöke lett, valamint a Pest Center Galériát, mit a kortárs művészet új fórumát.
Örömmel jött Kassára – mondotta Csáji Attila – és kiállított művek ízelítőt adnak eddigi munkásságából. Ezt követően bemutatta néhány korai alkotását. Kettő közülük szobor, a harmadik egy kép. Az egyik szobra egy vörös csillagot és rákot ábrázol egy kockakövön, a proletariátus fegyverén. Címe: A haladás kettős szimbóluma (1970). A másik e kockakő egy ujj hegyén egyensúlyoz. Az eszmék kiürültek. A következő festményének címe: Komplementer színek számokkal. Arra kereste a választ, hogy lehetséges az, hogy 1938-ban Ausztria és Magyarország GDP-je összemérhető volt. Mindegyik ábrán a magyar trikolor szerepel. 1849-ben a három szín összhangban volt. 1919-ben belekényszerítették az ötágú csillagba. 1939-ben a zöld, 1950-ben a vörös jutott túlsúlyba. 1970-ben a fehér került túlsúlyba, a zöld teljesen eltűnt. Reményei szerint újra meg kell találni az egyensúlyt, amiben bízik.
Ezután kezdődött Csáji László Koppány előadása, hogy a képeket jószerivel csak annak végeztével tudtuk megtekinteni.
A megnyitón jelen volt Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország főkonzulja, az est fővédnöke. Továbbá a művész felesége, fia családjával együtt, valamint Pollák Róbert, a Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója.
A kiállítás, mely tisztelgés a hetvenöt éves művész előtt, egy hónapon át, május 22-ig tekinthető meg.
Az eseményről készült képek megtekinthetők a képgalériánkban.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”45039,44052,43966,43548″}
