A szőlő a sok csapadék és a meleg idő hatására jó ütemben fejlődik. A hajtások növekedési erélye csökkenőben van. A fürtök is szépen kifejlődtek, a bogyók teljesen összezártak. A vesszők beérése is egyre több helyen elkezdődött. A Sárga muskotály szórványosan elkezdett puhulni.
Még mindig fennáll a lisztharmat igen erős fertőzési nyomása. A sok csapadék váltakozva a meleg, párás napszakokkal minden feltételt megteremt a kórokozó akadálytalan terjedésének. A nappali léghőmérséklet egy-egy esős periódust követően 28-32 0C, a páratartalom magas. Így a betegség kifejlődéséhez optimálisak a körülmények. A fertőzési valószínűsége a borvidék összes műszere szerint igen magas!
A bogyók viaszrétege kifejlődött, így a fürtök fertőzésveszélye csökken. Az asszimiláció fenntartása miatt a lombozat védelméről tovább kell gondoskodni. A hónaljhajtások friss levelei sokkal több szénhidrátot termelnek, mint az idős levelek, ezért egészségüket óvni kell, hogy a termés és a tőke jól fejlődjön.
A megelőző védelmet fenn kell tartani kontakt (kén, meptildinokap) hatóanyagokra alapozva. Aki idáig sikeresen vette a lisztharmat állította akadályokat, az utolsó egy-két permetezést elegendő a kénre mint kontakt hatóanyagra alapozni. Azokban az ültetvényekben, ahol viszont jelen van a kórokozó, a magas fertőzésveszély miatt szisztemikus partner (penkonazol, tebukonazol, metrafenon stb.) vagy strobilurin (azoxistrobin, kresoxim-metil) hatóanyag hozzáadása továbbra is ajánlott. A hatóanyagokat váltogassuk a rezisztencia kialakulásának meggátlása érdekében. Strobilurinokat a korai érésű fajtáknál már ne használjunk.
Ahol a tünetek már megjelentek, ott nagy hatékonyságú felszívódó (pl: tebukonazol + triadimenol + spiroxamin, boscalid) vagy gázhatással is rendelkező (metrafenon-gyógyító hatása is van!) és kontakt (kén, meptildinokap) készítmények kombinációjával végezzünk lemosásszerű permetezést. A növényvédő szert igyekezzünk a fürt és a lombozat legrejtettebb részeire is eljuttatni. Csak így van esélyünk a komolyabb fertőzés kialakulásának megakadályozására.
Az előrejelző rendszer szerint az elmúlt héten több hullámban a peronoszpóra új fertőzése indult azokon a helyeken,
ahol a csapadék meghaladta a 10 mm-t. A párás, meleg időjárás kedvez a kórokozónak. A tőketörzsekből előtörő hajtásokon és a felső hónaljhajtások végein megtalálni a korábbi fertőzések olajfoltjait, kivirágzásait, de ezek nagy része, mivel főleg a hajtásvégeken jelentek meg, csonkázáskor és törzstisztításkor eltávolításra kerülnek.
Az idősebb levelek egyébként már nem olyan érzékenyek a peronoszpórafertőzésre. A fürtök is kinőttek fogékony állapotukból, ezért a gazdasági kár esélye folyamatosan csökken. A lombozat védelmére azonban továbbra is ügyelni kell, nehogy elveszítsük az asszimilációs felületet. Az inkubációs idő 4-5 nap a mostani hőmérséklet mellett. A védekezést folytassuk kontakt (most már leginkább réz) hatóanyagokra alapozva, a szisztemikus kombináció alkalmazása is indokolt lehet.
Aki figyelemmel tudja követni szőlője fejlődését napról napra, az megteheti, hogy csak az első tünetek megjelenésekor védekezik. Kánikulában, csapadék nélkül ugyanis a fertőzés gyakran leáll, így egy permetezés jó eséllyel megspórolható.
Ha a lisztharmat elleni védelmet strobilurin hatóanyagra alapozzuk, vegyük figyelembe, hogy peronoszpóra ellen is hatékony, ezért külön szisztemikus partner e betegség ellen nem szükséges.
A korai fajtáknál a növényvédő szerek élelmezés-egészségügyi várakozási idejét is figyelni kell, nehogy a készülő borban problémát okozzon a szermaradék (pl: mankoceb, metiram 56 nap, folpet 30 nap!). A tenyészidőszak vége felé részesítsük előnyben a rézkészítményeket!
Botritisz betegség
A mostani párásabb idő kedvezőbb helyzetbe hozta ezt a betegséget is. Az előrejelző állomások mérési szerint a kórokozó fertőzési nyomása az eső után magasra szökött. A bogyók egyre fogékonyabbak a fertőzésre, párásabb fekvésekben már megtalálható rajtuk a penészgyep. A jégverés vagy mechanikai sérülés nyomán könnyen fertőződhetnek. Ha megtaláljuk a tüneteket, az alábbi hatóanyagok valamelyikével permetezzünk: folpet, boszkalid, ciprodinil, iprodion, fenhexamid stb.
Fekete rothadás kapcsán egyelőre komoly fertőzésről nincs hír, a fürtök fejlődésének előrehaladtával egyre inkább csak a
levéltünettel találkozhatunk. A peronoszpóra ellen alkalmazott készítmények többsége (a rezek kivételével!) és a lisztharmat ellen alkalmazott szterolgátlók (miklobutanil, tebukonazol) alkalmasak a feketerothadás elleni védekezésre. Virágzástól számítva 6-7 héten keresztül kell a betegség ellen védekezni. A viaszréteg vastagodásával a fertőzés valószínűsége folyamatosan csökken.
Jégverés után feltétlen számítani kell a fakó rothadás megjelenésére! Szélsőségessé váló időjárásunk miatt megszaporodott a heves nyári zivatarok, jégesők előfordulása. Így a fakórothadás is egyre gyakoribb kórokozó.
Az ellene való védekezés legfontosabb tényezője a gyorsaság! Lehetőleg a jég után 12-18 órával ejtsük meg a növényvédelmet. 18-20 óra után már csak 50 %-os hatékonysággal számolhatunk, 24 óra után pedig nincs értelme permetezni. Alkalmazható hatóanyagok: folpet, kaptán, pirimetanil, dikarboximidek, klórtalonil. A rezek nem alkalmasak a betegség leküzdésére!
A kártevők közül a tarka és nyerges szőlőmoly második nemzedékének egyedeit minimális számban fogják jelenleg a csapdák. Nem várható erős rajzás. Ahol a védekezés korábban megtörtént, illetve eddig nem találtunk kárképet, nagy valószínűséggel egyelőre nem is fogunk. A kártevő ellen jelenleg nem szükséges védekezni.
Az ültetvényeken atkafertőzés megtalálható. Gubacs- és levélatka kárképeket megfigyelhetjük a fiatal leveleken. Egyre több felé takácsatka-kártétellel is találkozni. Az atkák szaporodása folyamatos. A gyomflóra eltávolítása felszaporodásukat elősegíti a szőlőn. Figyeljük ültetvényeinket, ahol a fiatal leveleken több helyen is kárképet látunk, ott védekezzünk ellenük.
A molyok lárvái mellett több rovar, köztük a kabócák is egyre jelentősebb károsítói a szőlőnek. A kis rovarok szívogatásuk nyomán vírusokat, fitoplazmákat terjesztenek. A vírusok által okozott betegségek hozzájárulnak a tőkék időelőtti leromlásának folyamatához.
Egyre több helyen találják meg az amerikai szőlőkabóca lárváit. Mivel az aranyszínű sárgaság fitoplazma terjesztője,
a gyors leromlással járó betegséget terjesztő kártevő ellen védekezni kell. Az egyszeri védekezés nem elegendő. A lárvák és az imágó elleni védekezést legalább kétszer el kell végezni.
A kártevő nem csak a szőlőről terjesztheti a fitoplazmát, mert az erdei iszalag és a mézgás éger is fertőzött lehet. Tehát ha még fitoplazma-mentes a szőlőnk, akkor is védekezni kell. A fertőzőképesség elérése a rovarnál kb. 30 nap, így bármikor bekövetkezhet a fertőzés. Kabócák ellen is alkalmazható hatóanyag a tiametoxám.
Általános javallat, hogy 10-12 napos permetezési fordulókkal védekezzünk a meleg, párás idő miatt! A készítmények közül peronoszpóra ellen kontakt és szisztémikus, lisztharmat ellen szintén kontakt, és ha szükséges, szisztemikus szereket használjunk a magas fertőzési nyomás miatt.
Mind a gombaölő, mind a rovarölő szerek kijuttatásánál ügyeljünk a jó fedettség elérésére. Gondosan végzett zöldmunkával; szellős, vékony lombfal kialakításával nagyban növelhetjük a növényvédő szeres kezelések hatékonyságát. A környezet terhelését csökkentjük, amellett ez gazdaságosabb is. A fürtzónából a növekvő hónaljhajtásokat kitörve távolítsuk el, vagy 2-3 levélre kurtítsuk vissza, hogy a növényvédő szer minél könnyebben a fürthöz eljusson, ugyanis a jó fedettség elérése az alapja a fürtök megvédésének, különösen a lisztharmattól. Arra azonban figyeljünk, hogy túlságosan ne ritkítsuk ki a lombozatot a fürtzónában, mert a hirtelen napra került fiatal bogyókat az erős UV sugárzás megégeti! Ahol korán végezték el az első csonkázást, hamarosan megint időszerű lesz a hajtások visszavágása.
Figyeljük a leveleket, ha valamelyik tápelem hiányát mutatják, lombtrágyával pótolhatjuk.
A szőlő a bogyónövekedés és zsendülés időszakában fokozottan tápanyagigényes, ezért gondoskodjunk ezek pótlásáról, ha szükséges. Ez fontos az idei termés megfelelő minősége és a következő évi termés szempontjából is: ha a növény tápanyaggal jól ellátott, a rügyekben több terméskezdemény alakul ki, a mi már a jövő évi termést alapozza meg.
A vegyszer kimérésénél ne a vízmennyiséghez, hanem a védendő terület nagyságához igazodjunk. A mostani időszakban hektáronként 350-400 l víz körüli mennyiséggel lehet jó fedettséget elérni. Lehetőség szerint kerüljük a nagy vízmennyiséggel történő permetezést. A nagy, 500-600 liter víz/ha vízmennyiséggel történő növényvédelem „híg” permetlé-oldatot ad. A hónaljhajtások megjelenése és fejlődése is jelentősen növeli ilyenkor az új lombfelületet.
Arra azonban figyeljünk, hogy a túl tömény oldat egyes készítményeknél perzselést okozhat. Elsősorban a kéntartalmú szerek és a lisztharmat ellen használt felszívódó készítmények érdemelnek fokozott figyelmet. 27 0C felett ne permetezzünk!
A növekvő hajtásokat időben dugdossuk be, kössük meg. Ha magnéziumhiány tünetét észleljük, gondoskodjunk a 
pótlásáról lombtrágya formájában, hogy a fürtkocsány-bénulást elkerüljük. A permetezések tervezésekor figyeljük a meteorológia előrejelzéseket. Eső után, ha van megfelelő légmozgás, a lombozat egy-másfél óra alatt felszárad, a munka elvégezhető.
Ha mégis munka közben kap el bennünket az eső, az utolsó egy óra alatt (kb. ennyi idő kell, hogy a permetszer rászáradjon a növényre) kezelt területet újra kell permetezni, mert a csapadék a kijuttatott növényvédő szert nagy valószínűséggel lemoshatja. Intenzív, nagy mennyiségű (>20 mm) csapadék esetén –főleg ha kontakt szereket használtunk- a permetezést akkor is ismételjük meg, ha volt ideje a szernek a lombozatra rászáradni!
A fürtök fejlődésének elősegítésére emelt K-tartalmú lombtrágya kijuttatása időszerű (pl: Biofit Szőlő 5 l/ha), a növényvédelmi fordulóval egy menetben.
A szőlőben a gyomnövényekre is fordítsunk kellő figyelmet. A meleg és a csapadék hatására a magról kelő nyári gyomok (muhar-, libatop-, disznóparéj-félék és társaik) tömegesen kelnek. Ahol mód és lehetőség van rá, részesítsük előnyben a mechanikai gyomirtást. Az erózió káros hatása ellen is jó megoldás a természetes gyomflóra kaszálása, legalább minden második sorközben.
Párás időben mindenképpen tartsunk alacsony gyeptakarót a sorok között. Nedvességmegőrző, tömörödés- és gyomosodás gátló hatása van a talajtakarásnak (pl: szalmatakarás) is, ahol lehet, alkalmazzuk.
Sorkezelés formájában kijuttatva a glifozát tartalmú szereket, eredményesen tarthatjuk gyommentesen a szőlő sorait. Az említett hatóanyag minden, már kikelt, gyomnövényt irt. A gyomnövények 15-25 cm-es fejlettségénél juttassuk ki. Évelő gyomnövények ellen magasabb dózisban javasolt kipermetezni, a gyomok intenzív növekedési szakaszában, amikor a hajtások hossza eléri a 20-25 cm-t. Kijuttatáskor ügyeljünk arra, hogy a permetlé nem érheti a kultúrnövény zöld részeit, ezért elengedhetetlen a törzstisztítás.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
A szerző felvételei
