„…A kutyához is több közöm van.” – villan az olvasó elé az új Szemle első soraiban. Petőcz András verse (A tekintet) máris a kutya-kérdés mélyére tekint. Kié a kutya? Birtokolható-e a kutya? Mi legyen a kutya sorsa?
A szám tematikus anyagát kutyás szövegek, és a „kutyairodalom” alkotja. Ahogy végigtekintünk ezen az irodalmi témán, az ember–állat kapcsolat legbensőségesebb formája olyan témák ábrázolására ad lehetőséget, amelyekben az (ember)lét alaptulajdonságai vizsgálhatóak. Weiner Sennyey Tibor novellájában az alá- és fölérendeltség, a szolgaság és barátság, hűség és kényszer feszül egymásnak. A távoli jövőben játszódó, sci-fi elemekkel dolgozó szövegben a világ megmentése helyett inkább az emlékezet keresése dominál: honnét jöttünk?
Grendel Lajos esszéje a magyar irodalom három kutyás művét (Márai Sándor: Csutora, Lengyel József: Igéző, Kosztolányi Dezső: Alfa) vizsgálja – meddig uralkodhat az ember egy másik életen, és önmagán? A kutya, különösen, ha fehér vagy ha dog, gyakran előbukkan Tolnai Ottó műveiben is – ezeket az eseteket vizsgálja Novák Anikó tanulmánya. Olimpiad Szolomonovics Joffe tanulmányában (Gyürky Katalin fordítása) Bulgakov a sztálinizmus pórázában vergődő író kutyasorsú regényéről, a Kutyaszívről tudhatunk új információkat. Kutyának lenni alighanem a viktoriánus korban lehetett a legjobb. Flush, Elisabeth Barrett Browning költő ebe szemszögéből felsejlő élete Virginia Woolf hasonló című regényének témája – a lap Séllei Nóra tanulmányát közli.
Tőzsér Árpád Megerőszakolt angyal c. prózaversével folytatódik a szám. Veres István novelláját és Hyross Ferenc versét olvashatjuk még ebben a blokkban. A komáromi Marianum Egyházi Gimnázium MEG+értenimúltat s jööövehendőőőt nevű csoportja mutatta be Tóth Gábor rendezésében A Naccságos Fejedelem, avagy számozatlan fejezetek a Rákóczi-szabadságharc történetéből c. darabot, mely idén megkapta a Jókai Napok fődíját. A szövegkönyv első részét most olvashatjuk.
A továbbiakban kritikusaink kötik az ebet a karóhoz: Kelemen Emese Papp-Zakor Ilka: Angyalvacsora, Pucher Bálint pedig Krusovszky Dénes: Elégiazaj c. kötetét vizsgálja. Gaborják Ádám: Megtalált helyed c. kritikagyűjteményét Kálmán C. György, míg Forgách Kinga Szászi Zoltán Elbújt c. kötetét elemzi. Pethő Anita pedig a posztmodern felől olvasva közelít Ardamica Zorán: Örökországi és más történetek c. prózakötetéhez. Gyürky Katalin Javier Carcas: A határ törvényei c. könyvét elemzi a határátlépés, a fikció és valóság szövevényes viszonyai felől.
A szerkesztőség azt üzeni az olvasóknak, jön még kutyára dér, ám a decemberi szám a forr(ong)ó Közel-Keletről érkezik, és jó néhány izgalmas szöveget tartogat.
szp, Fevidék.ma
{iarelatednews articleid=”56800,56194″}
