A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Várkert Bazárban tartotta XIV. plenáris ülését. A december 3-i tanácskozást Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök helyettes üdvözlő beszédét követően Orbán Viktor miniszterelnök előadása nyitotta meg. A Felvidéket a magyarság legszélesebb körű tanácskozó testületének ülésén Berényi József, az MKP elnöke, Farkas Iván és Őry Péter alelnök, Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, az MKP elnökségi tagja, Forró Krisztián, az MKP kampányfőnöke, Duray Miklós, a SZAKC elnöke, a MÁÉRT egykori kezdeményezője és alapítója, valamint Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója képviselte.
„A visszahonosítással és az állampolgárság megállapításával év végére eléri a 800 ezret az új magyar állampolgárok száma” – jelentette ki üdvözlő beszédében Semjén Zsolt, a Magyar Állandó Értekezlet XIV. plenáris ülésén.
A miniszterelnök helyettes szerint ez „a nemzet közjogi egyesítésének megvalósítását” jelzi, hiszen a magyar állampolgárságtól immár elválaszthatatlan a szavazati jog is, így a magyar országgyűlés immár valóban „összmagyar országgyűlés”. Semjén Zsolt arra is kitért, hogy ma már természetes, hogy a Kárpát-medence egységes oktatási–kulturális tér, és ma már nemcsak az erdélyi diákok jönnek Magyarországra tanulni, hanem innen is mennek hallgatók ottani egyetemekre, ami az oktatók, professzorok esetében már korábban is élő gyakorlat volt.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök helyettes történelmi jelentőségűnek nevezte az egységes gazdasági tér megvalósítását, a Vajdaságban például – szavai szerint – soha nem látott fejlesztési programot indítanak, aminek nemcsak gazdasági, hanem kiemelkedő nemzetpolitikai jelentősége is van. Örömét fejezte ki, hogy a három legfontosabb nemzetpolitikai kérdésben a konszenzus maradéktalan. A teljes jogú magyar állampolgárság ügye mellett nincs vita abban sem, hogy minden Kárpát-medencében élő magyart ugyanígy megillet az autonómia valamilyen változata, méghozzá „testre szabott módon”, vagyis a tömbmagyarságnak ennek a területi, a szórványmagyarságnak pedig ennek a kulturális változata!
Semjén Zsolt fontos eredménynek tartotta, hogy a mindennapok kis dolgaiban is evidenciává vált, hogy „egy nemzet vagyunk”, és a külhoni magyarság hírei immár nem kül-, hanem belpolitikai hírként, természetes módon jelennek meg.
„Nincs még egy olyan nemzet Európában, amelynek képviselői vagy harcosai nap mint nap olyan sok ország frontján kellene, hogy megállják a helyüket, mint ahogy ez nekünk osztályrészül jutott” – Orbán Viktor e szavakkal fejezte ki elismerését nemcsak a jelenlévő határon túli és hazai magyar politikusoknak, hanem a „szellem jelenlévő embereinek is” nemcsak munkájukért, hanem azért az „inspirációért, amelyet munkatársaival tőlük merített”. Az, hogy immár 14. alkalommal, természetes módon gondolkodhatunk együtt, emlékeztet arra, hogy ez nem mindig volt így – mondta a magyar miniszterelnök, ami – szavai szerint – „éles megvilágításba helyezi azt az időszakot”, amikor a magyar politika nem nemzeti alapokon állt. Nem hívták össze az akkori hatalom birtokosai a Kárpát-medencei magyarság közös ügyeinek rendezésére hivatott legfontosabb magyar fórumot, a MÁÉRT-et és ne felejtsük el, filozófiailag továbbra sem zárható ki az a folyamatos kísértés, miszerint lehet olyan kormánya is Magyarországnak, amely nem ilyen alapon áll. – mondta Orbán Viktor.
A nemzet – folytatta a miniszterelnök – a családhoz és egyházközösséghez hasonlóan – tartós közösségi szerveződés, és nem – ahogy Európában sokan állítják – problémák forrása, hanem a megoldás előfeltétele. Azért fontos ezt elmondani – hangsúlyozta Orbán Viktor –, mert olyan jelenségek érintenek bennünket Európában, amelyek összefüggésben állnak a nemzetekről vallott gondolatokkal. Ilyen a migránsügy, a menekültválság, az új népelemek tömeges megjelenése Európában, amely egyébként az európai nemzetek létezésének legfontosabb kérdéseit érintik.
A miniszterelnök több olyan kísérletet is említett Európában, amely a nemzetek létezése ellen irányul. Ilyennek tekinthető például – szerinte – az, amikor a készülő uniós alkotmányból kihúzták az utalást a keresztény gyökerekre, holott „ez ténykérdés”. A nemzetek elleni lépésként értékelte azt is, hogy egyre több tagállami hatáskört vontak el a nemzeti szuverenitás köréből, és adták eurobürokraták kezébe. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor megemlítette: az Egyesült Királyság ma már az egész európai jogrendszer revízióját követeli annak megállapítása érdekében, hogy melyek azok a jogkörök, amelyek indokolatlanul – talán még jogszerűtlenül is – átkerültek a brüsszeli hivatalnokokhoz.
Végül a migrációs válságot is a nemzetek meggyengítésére tett kísérletnek nevezte a kormányfő. Úgy fogalmazott: Európa elitje 2015-ben egy igazán veszélyes lépésre szánta el magát, amikor szélesre nyitotta az EU külső határait a tömegével beözönlő migránsok előtt. Szavai szerint egy „bizarr koalíció” jött létre az embercsempészek és a jogvédők között, amit – ráadásul kívülről – vezető európai politikusok is támogatnak.
Mi ugyan tiltakoztunk és – miután ez elég látványos volt – észre is vették! – mondta Orbán Viktor és bizonyítottuk, hogy hajlandók vagyunk akár meg is védeni magunkat, de a sikerhez egyedül kevesek vagyunk! És miután „hazánk hazájáról – Európáról” van szó és a helyzet azzal fenyeget, hogy elveszíthetjük ezt a politikai közösséget, ezért a többi európai ország közül, első sorban a visegrádi országokkal: Magyarország mellett Lengyelországgal, de főként Csehországgal és Szlovákiával arra jutottunk, hogy nem elég tiltakozni, cselekednünk is kell! – mondta a magyar miniszterelnök. Példát is említett: arra jutottunk, hogy egymásnak kölcsönös határvédelmi segítséget nyújtunk: „Közép-Európa tehát cselekedett. Megragadom az alkalmat, hogy bejelentsem – mondta Orbán Viktor –, hogy a tegnapi szlovák döntést követve, Magyarország még ma szintén beadja az Európai Bíróságra azt a keresetet, amellyel megtámadja az Európai Bizottságnak azt a döntését, amely kötelezően migránsokat akar Magyarország területére helyezni. Ennyit Európáról. Magunkról pedig annyit, hogy miközben védekeztünk, építkezni sem felejtettünk el – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő utalást tett az egységes oktatási tér megvalósítására is a Kárpát-medencében, azon belül különösen a szakoktatás fontosságára.
Felidézte a magyar nyelvű felsőoktatás szükségességét is, példaként hivatkozva az erdélyi Sapientia Egyetem másfél évtizeddel ezelőtti megalapítására, majd megjegyezte: most azért harcolnak, hogy a komáromi Selye János Egyetem 2016-ban végre akkreditációhoz jusson, ami az intézmény hosszú távú létezését képes biztosítani!
Eljött az ideje annak is, hogy egy magyar nyelvű, Kárpát-medencei felsőoktatási rendszerré kapcsoljuk össze a különböző országok magyar intézményeit – mondta a miniszterelnök. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kapta a feladatot a kormánytól, és Orbán Viktor reményei szerint a tárcavezető hamarosan konkrét akciótervekkel áll elő.
A miniszterelnök beszámolt a Kárpát-medencei ösztöndíjprogram elindításáról, ami lehetővé teszi a diákoknak, hogy magyar állami ösztöndíjjal a Kárpát-medence összes magyar intézményében tanulmányokat folytathassanak. Összegzése szerint az oktatás, a tudás és gazdaság összekötése Magyarország egyik legfontosabb nemzetstratégiai kérdése, ezért helyes, hogy a határon túli politikában is az oktatás és a gazdaság kapja a legnagyobb hangsúlyt. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar nemzetpolitikát egy erős Közép-Európa-politika tudja segíteni valóban hatékonyan. A mostani „invázió” egy eddig is tudott, de ritkán látható felismerést hozott a felszínre: a régióban feszülhetnek komoly ellentétek, de vannak olyan veszedelmek, amelyeknél kiderül, a közép-európai népek mégiscsak egy közösségbe tartoznak, mégiscsak van közük egymáshoz – fogalmazott az illegális bevándorlásra utalva a kormányfő, aki ezután a következőképpen összegzett: közép-európai együttműködés nélkül a nemzeti érdekeinket is nehéz, vagy talán egyenesen lehetetlen lenne jól szolgálni.
A kormányfő jó hírnek tartotta, hogy az EU leggyorsabban fejlődő térsége Közép-Európa, és rossznak, hogy az „elmeszesedő” nyugat-európai gazdaságok egyre kevésbé alkalmasak visszatérni a korábbi növekedés útjára. Sőt, továbbra is növekvő eladósodástól szenvednek.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy miközben védekezett az ország, építkezni sem felejtettek el. Utalt az „egyre izmosodó” gazdasági mutatókra, és arra kért mindenkit, idézze fel az öt évvel ezelőtti Magyarországot, majd vesse össze azzal, amit ma például Budapesten tapasztal. Ha sikerül a kormánynak a munkát folytatni, a ciklus végére Magyarország egész elfogadható képet mutat majd – hallhattuk Orbán Viktortól.
A miniszterelnök országonként szólt a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről.
Erdéllyel kapcsolatban úgy fogalmazott: a magyar kormány visszarendeződést érzékel a kisebbségi jogok területén, a nyelvhasználat kérdésében pedig a magyar közösségektől az európai jogok elvitatását tapasztalja.
Kifogásolta továbbá, hogy nem gyorsult fel az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása, és Orbán Viktor úgy látja, hogy az erdélyi magyar orvosképzés ügye sem a rendeződés irányába tart.
„A magyar politikusok ellen különböző indokokkal indított hatósági vizsgálatok is inkább aggodalommal töltenek el bennünket, semmint a jogállami szempontok győzedelmeskedésének diadalérzésével” – közölte.
Orbán Viktor azt is megjegyezte: a magyar kabinet sajnálatosnak tartotta az elmúlt évek ama román politikáját, amely nem kereste az együttműködést Bukarest és Budapest között.
A magyar kormányfő ezt követően hangsúlyozta: Magyarország mind a román népnek, mind a választott vezetőinek megadta a kijáró tiszteletet – függetlenül attól, hogy valójában megérdemelték-e.
„Most jó reményekkel figyeljük a Romániában lezajló politikai változásokat, tanulmányozzuk a helyzetet” – tette hozzá Orbán Viktor.
A felvidéki magyarság ügyében a miniszterelnök kifejtette: azt követően, hogy a nemzeti alapon szerveződő magyar párt nem került a szlovák parlamentbe, a budapesti kormány egy szlovák-magyar gazdasági együttműködés mellett tette le a voksát, azt remélve, hogy ez a kooperáció kedvező lesz az ottani magyarságnak is.
Értékelése szerint a gazdasági sikerek elvitathatatlanok – példaként említette a komáromi Duna-hidat mint zászlóshajót –, és „a szlovák-magyar kapcsolatok nagyon régen voltak olyan kiegyensúlyozottak, mint most” – állította.
A felvidéki magyar pártnak pedig azt kívánta, hogy a soron következő választáson a magyarságnak legyen képviselete a pozsonyi parlamentben.
Kárpátaljára rátérve a kormányfő örömét fejezte azért, hogy hosszú évek szembenállása után összefogás alakult ki az ottani magyarok között, amit minden eddiginél látványosabb magyar politikai képviseletet eredményezett a kijevi törvényhozásban is.
A Délvidékkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy évek óta jó irányba tartó építkezés halad, egyúttal a magyar kormányfő jelezte azt is: a magyar nemzetpolitikának nem érdeke, hogy az ott létrejött egység sérüljön és a Pásztor István vezetése alatti VMSZ teljesítményével a magyar kormány annyira elégedett, hogy nem áll szándékában más politikai erőt támogatni – jelentette ki Orbán Viktor.
A horvátországi magyaroknak azt kívánta a magyar miniszterelnök, hogy olyan kormány legyen Zágrábban, amely a nemzeti érzést, a nemzeti büszkeséget pozitív államalkotó tényezőnek tekinti.
Szlovéniáról szólva Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország minden segítséget megad Ljubljanának az „újkori népvándorlásból” fakadó feladatokhoz.
Orbán Viktor közölte azt is, hogy a kormány elvi döntéseket hozott arról, hogy szakmai segítségnyújtással, valamint részben visszatérítendő, részben vissza nem térítendő támogatásokkal járulnak hozzá a külhoni fiatal magyar vállalkozókat segítő programokhoz.
A MÁÉRT ezt követően zárt ajtók mögött zajlott, ahol Orbán Viktor záróbeszéde után Semjén Zsolt aktuális nemzetpolitikai kérdésekről tartott részletes tájékoztatót, majd Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár számokra lebontva sorolta fel a magyar nemzetpolitika eredményeit.
Az ebédet követően Grezsa István, határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos a Petőfi Sándor-programról számolt be, és a MÁÉRT szakbizottságainak beszámolói hangzottak el.
Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár tartotta a MÁÉRT Oktatási és Kulturális Szakbizottságának beszámolóját.
A MÁÉRT Külügyi és Jogi Szakbizottsága beszámolóját Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkártól hallhatták a résztvevők. A MÁÉRT Gazdaságfejlesztési és Önkormányzati Szakbizottságának beszámolóját Lepsényi István gazdaságszabályozásért felelős államtitkár tartotta meg.
A MÁÉRT Szórvány Szakbizottságának beszámolóját – a Petőfi Sándor programot korábban már ismertető – Grezsa István, a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos foglalta össze. Ezt követte a vita, majd a nap végén zárónyilatkozatot fogadtak el. Az újságírók kérdéseire Potápi Árpád János és Semjén Zsolt válaszolt.
A rendezvény kísérőprogramjai az Új Világ Született – Európai Testvérháború 1914–1918 című kiállítás volt, a Várkert Bazárban.
A napot egy az este fél nyolckor, Áder János köztársasági elnöknél rendezett fogadás zárta.
A Felvidék.ma olvasói számára hamarosan összefoglaljuk a zárónyilatkozatot, a sajtótájékoztatón a szlovák politikával kapcsolatos kérdésekre adott miniszterelnök helyettesi választ és megszólaltatjuk Berényi József pártelnököt is.
Gecse Géza, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”57881,57871,57812″}
További fényképek a Képgalériánkban ITT tekinthetők meg.
