Azokra emlékezünk e napon, akik életükkel fizettek a kommunista dogmatikus rendszer minden lépéséért és cselekedetéért.
Ezen a napon ítélték ugyanis nyolc évnyi kényszermunkatáborra, azt a magyar Kovács Bélát, aki akkor, 1947-ben a Független Kisgazdapárt képviselője volt, tehát elvileg rendelkezett mentelmi joggal is, ám a kommunistákkal szembeni kiállása miatt ez akkor senkit sem érdekelt.
De ugyancsak e napon mondta híres beszédét Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet főtitkár az SZKP XX. kongresszusán 1956-ban, melyben nyíltan elítélte a sztálini terrort és annak minden formáját, októberben mégis mintha másról tettek volna tanúbizonyságot.
Ezért az emléknap megtartását a Magyar Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozatában rendelte el.
A kommunizmus áldozatai a becslések szerint körülbelül 100 millióra tehető, ami azt jelenti, hogy több áldozatot követelt, mint az első vagy a második világháború.
Kelet-Közép-Európa térségében is számos áldozatot követelt az átkos diktatúra. Az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri itt az egymillió főt, de rengeteg azok száma is, akit „csak” börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak.
Felvidék.ma