Egy hét múlva, azaz október elsején kezdetét veszi Magyarországon a mikrocenzus. Ez egy úgynevezett kis népszámlálás, amely két teljes körű népszámlálás között felméri a társadalom szerkezetében bekövetkezett változásokat. Az utolsó teljes körű összeírás 2011-ben történt, a következőt pedig várhatóan 2021-ben tartják meg.
A kis népszámlálás megkezdésére október 1-jén kerül sor, a népszámlálás ötödik évfordulóján. A mikrocenzus lényege, hogy egy kisebb minta alapján vizsgálja meg a népességben bekövetkezett változásokat. Ennek értelmében csupán a lakosság 10%-a vesz részt benne, ami 440 ezer háztartást jelent. A családok a népszámláláson való részvételről levélben értesülnek majd szeptember 26-30. között.
Az adatfelvétel időtartama egy hónap, amely két ciklusra osztódik: október 1-9. között a felmérésben részt vevők internetes kérdőíveket tölthetnek ki, majd ezután a számlálóbiztosok személyesen keresik fel a háztartásokat.
A kis népszámlálás központi kérdései a következők: Miként alakul a nemzetközi vándorlás? Hogyan rétegződik a mai magyar társadalom? Mekkora az egyes szakmák presztízse? Ki mit gondol saját jóllétéről? Miben akadályoznak egészségi problémáink? Az eredmények publikálására a tervek szerint 2017 májusában kerül sor.
Magyarországon, valamint a környező országokban utoljára 2011-ben tartottak népszámlálást. Az adatok nyilvánosságra hozatala után lesújtó eredmények születtek. Az egyik fő probléma az volt, hogy rendkívül nagymértékű lakosságcsökkenéssel kellett szembenézni.
Ennél is fontosabb volt azonban az a tény, hogy rengeteg Magyarországon élő lakos nem vallotta magát magyarnak, illetve nem vállalta fel nemzeti identitását. Hasonló tendenciát mutatott a romániai és szlovákiai népszámlálás is, ahol szintén megfigyelhető volt a magyarság drasztikus fogyatkozása.
A Romániában élő magyarok száma az előző népszámláláshoz képest 200 ezer fővel csökkent. Ezzel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy Románia teljes lakossága szintén jelentősen redukálódott ez idő alatt. Az össznépességhez képest a magyarság aránya 6,6%-ról 6,5%-ra csökkent.
Ez a jelenség Szlovákiában szintén meghatározó volt, ugyanis a magyarok száma mintegy 62 ezer fővel fogyatkozott. A népszámlálási adatok alapján a teljes lakossághoz viszonyított arányuk 8,5%, vagyis 459 ezer magyar nemzetiségű él a Felvidéken. Habár az össznépesség ebben az országban minimálisan növekedett, a szlovák nemzetiségűek száma szintén csökkent. Ennek fő oka a nemzetiségükről nem nyilatkozók számának emelkedése volt.
Mindezt összevetve a 2011-es népszámlálási adatokból kiindulva a magyarság lélekszáma csökkenő tendenciát mutat. Ennek számos oka lehet, amelyek közül a legjelentősebb az elvándorlás, valamint az identitásvesztés. A 2016-os mikrocenzus az elmúlt öt év adatait foglalja össze, amely során betekintést nyerhetünk a magyar társadalom számbeli változásába.
