Madách Imre szellemisége, irodalmi és emberi értékei előtt tisztelegtek az október 7-én és 8-án megrendezett Madách Imre Irodalmi Napok szervezői és résztvevői. A hagyományokhoz hűen pénteken az alsósztregovai Madách-kastélyban tartották meg a koszorúzással egybekötött szakmai találkozót.
„Fiatalok, Madách-kutatók és az olvasók évente összejövünk Alsósztregován, így ápolva a Madách-kultuszt” – mondta a megnyitón Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója. Mint hozzátette, az idei irodalmi napok központi témája a nyolcvan éve a kastélyparkban felállított Madách-síremlék története, valamint az utóbbi években született, Madáchról szóló irodalom bemutatása.
Bukovszky László, a Szlovák Köztársaság kisebbségi kormánybiztosa a megnyitón hangsúlyozta, a szlovákiai magyarság egyik tartalommal megtöltött, értékeket képviselő irodalmi központjaként tekinthetünk a Madách-kastélyra.
Az előadók mellett az eseményen jelen volt többek között Nagy László, Magyarország pozsonyi nagykövetségének tanácsosa, Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere és Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
A szakmai találkozó első előadója Praznovszky Mihály volt, aki könyvszemléjében az elmúlt öt esztendő Madách-irodalmát foglalta össze. Összegzésében szerepeltek az újra kiadott Madách-kötetek, fordítások, valamint a filológiai kötetek is. Mint elhangzott, Madách művei beszerezhetőek, olvashatóak, ma is van olvasóközönségük. A fordításokkal kapcsolatban kifejtette, Az ember tragédiája 33 nyelven olvasható. Napjainkban a legjelentősebb magyar drámaként tekintünk Madách tragédiájára – jelezte a kutató.
Mázi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ munkatársa a nyolcvan éve felállított Madách-sírhely történetét vázolta fel. Már a századfordulót követően szerettek volna méltó síremléket állítani Madáchnak, ezt nagyrészt a trianoni országszakadás állította meg. Majd a harmincas évek elején újra felmerült a síremlék megépítésének a gondolata. Többedik próbálkozásként Horánszky Lajosnak, a Kisfaludy Társaság tagjának kezdeményezésére, a társaság és mások hathatós támogatásával 1934-ben elfogadták a síremlék tervét. Még ugyanebben az évben exhumálták a költő és családtagjainak a maradványait, s a kastélyparkban helyezték örök nyugalomra. A most is látható síremléket Rigele Alajos szobrászművész tervezte, és 1936. december 19-én állították fel a parkban.
A síremlék történetét egy kis kiadványban is összefoglalták. A „… lelkem felfelé tör … Madách Imre síremléke” címet viselő kiadványt Alsósztregován mutatták be.
Az irodalmi napok harmadik előadásaként a nemrég elindított „… mennyi szellem, mennyi őserő…” című háromnyelvű honlapot mutatták be. Babus Antal, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ osztályvezetője ismertette a honlap keletkezését és annak tartalmát.
Az eseményen jelen voltak az ipolysági Szondy György Gimnázium diákjai is. A fiatalok nem csupán hallgatói voltak a rendezvénynek, hanem szemelvényeket is felolvastak az egyes művekből, valamint szavaltak, ezzel téve sokszínűbbé a szakmai találkozót. Az előadások között Herencsár Viktória cimbalomművész kápráztatta el játékával a hallgatóságot.
A rendezvény vendégei délután a kastélyparkban található síremléknél tisztelegtek Madách Imre emléke előtt. „Az emlékezés nemcsak a múlt, Madách nagyságának a megidézésére ad lehetőséget, hanem az alkotó gondos jelen, s az ebből fakadó reményteljes jövő közös átélésére is” – fogalmazott emlékbeszédében Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Beszédében kitért arra is, hogy a drámaíró szellemi hagyatéka összefogja és összeköti a nemzetrészeket és a nemzeteket is. Mint megjegyezte: a tragédia nemcsak a színpadon él, hanem a nézőtéren szintén, ez az együttélés a kultúra.
Az emlékbeszédet követően a felvidéki és magyarországi intézmények és szervezetek vezetői a tisztelet koszorúit helyezték el Madách síremlékénél.
Szombaton, október 8-án Csesztvén folytatódott a rendezvénysorozat. A művelődési házban az MTA Könyvtár és Információs Központ e-könyvtár digitális gyűjteményét mutatta be Babus Antal, valamint Mázi Béla. A Madách Imre-emlékháznál Gréczy Zsoldos Enikőnek, a Palócföld folyóirat főszerkesztőjének ünnepi beszédével, majd koszorúzással ért véget a XII. Madách Imre Irodalmi Napok rendezvénysorozata.