A csúnya, trágár beszéd nem a legújabb kor jelensége, hanem már évszázadokkal ezelőtt is létezett. A 18. századi nógrádi blasphemita (istenkáromló, káromkodó) perek száma azt mutatja, hogy a káromkodás tekintetében jó hagyományokra tekinthetünk vissza és tekinthettek vissza a korabeli nógrádiak is. A század folyamán több mint 100 ilyen per indításának maradt fenn nyoma.
A száz esetből mi most kettőt elevenítünk fel…
1714-ben Losoncon tartóztattak le egy asszonyt, aki „minek utánna a mértéktelen itallal eltöltötte volna magát, sem a teremtő Istent sem pedig nemes teremtését nem tekintvén, eő felségét tele torokkal káromlani, Magistrátusát böcstelen szókkal illetni, lakó Varasát tűzzel, kővel átkozni, annak lakosit hírükben nevükben gyalázni fertelmes szidalmakkal nyelvellni nem irtózott”.
Bűnét tetézte azzal, hegy földhöz vágta magát és kijelentette, ő az ördögé. „Minden káromkodó szitokkal, attával, teremtettével, ménkővel szidalmazta a várost, mit mivellyen a lelkével mind a városnak, mind urainak. Tüzes mennydörgő mennykő hánnya meg mind bíráit s Polgárait”. A kihallgatott nyolc tanú megerősítette a vádat, ítéletként a halált fontolgatták, de végül is ötven pálcára, valamint a megyéből való kitiltásra változtatták. Ezen kívül bizonyságlevelet kellett adni magáról, hogy hasonló esetektől tartózkodik a jövőben.
A másik, egy káromlási eset, Balassagyarmaton történt. Káromlás ügyében akkor járt el a bíróság, amikor egy protestáns valamelyik katolikus dogmát vonta kétségbe. Ilyenkor aztán elszabadultak az indulatok, és még tettlegességre is sor került, mint történt az alábbi esetben is.
Egy városi polgár kisebb hitvita közben kijelentette Szűz Máriáról, hogy „mit imádkoznék hozzá, holott szintén ollyan asszony, mint az én feleségem”. E pontnál a vitázók érve elfogyott és egymás hajába kapva igyekeztek igazukat bizonyítani. Az általános verekedés áldozata egy gútai mészáros lett, aki 50 botütést kapott, mert beleavatkozott a hitvitába.
Ezekből az esetekből is láthatjuk, hogy régen a trágár, káromló beszédet súlyosabban ítélték meg, mint ma. Már csak azért is, mert szem előtt tartották Jézus szavait, hogy nagyobb bűn az, ami kijön a szánkból, mint az, ami kijön rajta.
