Május 16-án került sor a kassai magyar nyelvhasználati felmérés kiértékelésére és megvitatására a Márai Stúdióban. Köteles Szabolcs, a Kassai Magyarok Fórumának tagja, a kérdőív megtervezője és a folyamat koordinátora részletes betekintést nyújtott a helyenként meglepő eredményekbe.
Saját bevallása szerint azért kezdeményezte a városban élő, dolgozó, tanuló, magyarul beszélő emberek nyelvhasználati szokásainak felmérését, mert tudni akarta, létezik-e kassai magyarság.
A Kassai Magyarok Fóruma hirdette meg a felmérést, amely 2017. március 6. és április 26. között zajlott. A kezdeményezés a hetek folyamán nagyon sok önzetlen segítséggel találkozott a felmérés népszerűsítését és lebonyolítását illetően. A kérdőívet azok tölthették ki, akik legalább egy évig éltek Kassán, vagy napi szinten jártak, járnak ide dolgozni, tanulni. Összesen 758 személy töltötte ki az űrlapokat, 673-an online és 85-en nyomtatott formában válaszoltak. Az eredmények nyilvánosságra hozatala során komparációs alapon mutatott rá Köteles Szabolcs a lényeges mutatókra. Az elmúlt egy évben Kassán élőket (415 válaszadó) és a jelenleg Kassa-környékén élő, a városban tanulókat, dolgozókat (142 válaszadó) hasonlította össze. A felmérés tudományos szempontból nem tekinthető reprezentatívnak, de a szervezők reményei szerint az eredmények segíthetnek rámutatni a közösség erősségeire és gyengeségeire, valamint a felszín alatt húzódó tendenciákra.
A válaszadók legnagyobb része 27 és 40 év közötti főiskolai végzettséggel rendelkező személy. Ebből adódik egy potenciál, amelynek az alapján egy magyar szellemi központtá is válhatna a város. Kiderült az is, hogy Kassa gyakorlatilag felszívja a kelet-szlovákiai magyarokat – köszönhető ez nagy részben a város magyar oktatásügyi intézményeinek. A produktív életkorúak magyar anyanyelvükön kívül beszélnek ugyanilyen, vagy felsőfokú szinten szlovákul, s ez több mint a válaszadók felét teszi ki. A mindennapok során a középkorúak beszélnek a legtöbben anyanyelvükön, míg a kassai lakosok 37%-os, a Kassa-környékiek 56,3%-os arányban használják a magyart a teljes nyelvhasználatukhoz viszonyítva. Azok, akik vették a fáradságot és kitöltötték a kérdőívet, egy átlagos napon összesen 2,3 órát néznek tévét, videót, ebből 1,6 órát magyarul. Összesen 2,6 órát hallgatnak rádiót, vagy zenét, ebből 1,4 órát magyarul. Összesen 1,7 órát töltenek olvasással, ebből 1,1 órát olvasnak magyarul. Mindkét csoport tagjaiban túlnyomó részt semleges vagy kellemes érzést vált ki, ha szlovákok társaságában váratlanul magyarul kell megszólalniuk. Ezek szerint a magyar nyelvű értekezés semmilyen akadályt nem jelent a válaszadók számára, többségük mer beszélni magyarul a városban. A legtöbb esetben otthonukban, szálláshelyükön, családjukkal és barátaikkal beszélnek magyarul. Nem meglepő, hogy gyakori a nyelv használata közterületeken, színházban, templomban, iskolákban és vendéglátóhelyeken – pozitívnak számít a munkahely opciójának gyakori megjelölése, sőt olyan is volt, aki bevallása szerint magyarul vizsgázott egyetemen.
A magyarok nagy része Kassán, szlovák környezetben gyakran kapott pozitív visszajelzést, ha magyarul beszélt. A válaszadók majd 30%-a soha nem tapasztalt negatív, bántó visszajelzést ezen a téren, a legtöbben ritkán szembesülnek valamilyen megaláztatással. „Bevallásuk szerint magyar embertársaink hat százalékát érte nyelvhasználata miatt gyakran sérelem. Oda kell rájuk figyelnünk, segíteni kell ezeken az embereken. Nekik valószínűleg nap mint nap pokol az életük, és mi nem tudunk róluk semmit” – értékelt Köteles Szabolcs. A negatív visszajelzések nagy részét az utcákon, parkokban, a városi tömegközlekedés során és a vendéglátóhelyeken tapasztalták a kassaiak. A Kassa-környéki magyaroknak főleg az egészségügy területén kell kellemetlen megjegyzésekkel szembesülniük. Pontosan ezt a területet érinti a zavartalan magyar nyelvű értekezés igénye is. A válaszadók nagy részének szlovák alakban van feltüntetve neve a személyazonossági igazolványában.
Többen tapasztalták, hogy munkahelyükön megtiltották a magyar nyelv használatát. Az ilyen esetekben sokszor szóbeli megrovásról van szó, s ezen – kézzel fogható bizonyíték híján – a sértett nem tud és munkahelye elvesztésének félelméből adódóan talán nem is akar változtatni. „A tényállás szerint az ilyen tiltáshoz folyamodó munkáltató perelhető az ügyben. Lehetőség van a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ingyenes jogszabályszolgálatának igénylésére” – hívta fel a figyelmet Tokár Géza szóvivő.
A felmérés teljes anyagának részleteit facebook.com/kassaimagyarok linken olvashatják.
