Csabai és gyulai kolbász, tiszai halászlé, fröccs, Béres-csepp, Hévízi tó, Zsolnay porcelán, Pannonhalmi Bencés Főapátság, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, Puskás Ferenc életműve. Hogy mi a közös a felsoroltakban? Ez mind-mind hungarikum, vagyis megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték.
A magyar országgyűlés 2012. április 2-án fogadta el a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt, azzal a céllal, hogy megfelelő jogi keretet adjon a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, dokumentálásához, hozzájárulva ezzel az összegyűjtött értékek szélesebb körben való megismertetéséhez.
Ennek a törvénynek a megfogalmazása szerint a „hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.”
A Hungarikum Bizottság eddig 64 magyar értéket ismert el hungarikumként a következő kategóriákban: Agrár- és élelmiszergazdaság, Egészség és életmód, Épített környezet, Ipari és műszaki megoldások, Kulturális örökség, Sport, Természeti környezet, Turizmus és vendéglátás.
Hogyan válhat valami hungarikummá?
Egy-egy magyar érték a nemzeti értékpiramis alapján, az alulról építkezés elve szerint válhat hungarikummá. Első lépésben a nemzeti érték a megyei, vagy külhoni nemzetrész értéktárába (nálunk ez a Felvidéki Magyar Értéktár) kerül, amennyiben az a települési vagy tájegységi, illetve külhoni települési vagy tájegységi értéktárba korábban már felvételt nyert. Ezután a nemzeti érték Magyar Értéktárba való felvételét az kezdeményezheti, akinek javaslata a megyei értéktárba, a külhoni nemzetrész értéktárba, vagy az ágazati értéktárba már bekerült. Hungarikummá kizárólag olyan kiemelkedő nemzeti érték nyilvánítható, amely előzőleg már felvételt nyert a Magyar Értéktárba.
Zsolnay porcelán és kerámia (Fotó: hungarikum.hu)
Ez alól 2013-ban kivételt tett a Hungarikum Bizottság, amikor hungarikummá minősített 12 értéket, az UNESCO világörökségi helyszínek és a szellemi kulturális örökség területéről.
A Felvidéki Magyar Értéktár várja a javaslatokat
Huszár László, a Felvidéki Értéktár Bizottság tagja, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója portálunk megkeresésére elmondta, felvidéki értékek is, mint amilyen például a Csallóközben hagyományos dőrejárás, hungarikummá válhatnak, amennyiben alulról jövő kezdeményezéssel ezeket beterjesztik bizottságukhoz. A Felvidéken már működik néhány helyi és regionális értéktár, ahol folyik az adott tájegységre jellemző nemzeti értékek feltérképezése. Ezen értéktárak közbenjárásával sok olyan kincs kerülhet be a Felvidéki Magyar Értéktárba, amelyből később hungarikum válhat. Bővebb információk ITT találhatók.
A legújabb hírek szerint a csehországi magyarok is csatlakozhatnak a Hungarikum-mozgalomhoz. Ennek rendszeréről tartott előadást a minap a prágai Magyar Intézetben Szakáli István, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára, a Csehországi Magyar Orvosi és Természettudományi Társaság (CSMOTT) által szervezett konferencián. Csehországban a hivatalos adatok szerint 9 ezer magyar él, számuk folyamatosan csökken, ugyanakkor sok magyar egyetemista tanul főleg Prágában és Brünnben, akik számára a CSMOTT mentori hálózatot alakított ki.
A legújabb hungarikum-pályázat felhívása ITT található.
(Forrás: hungarikum.hu)
