Ma délelőtt vehették át megérdemelt kitüntetésüket a szlovákiai magyarságért tevékenykedők, akiknek felvidéki kultúránk megőrzése és ápolása terén végzett kiemelkedő munkáját a magyar állam két Magyar Arany Érdemkereszttel és a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével jutalmazta.
Az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk alkalmával odaítélt kitüntetéseket Magyarország Kassai Főkonzulátusán adták át. Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja augusztus 18-án ünnepélyes keretek között adta át az Áder János által adományozott kitüntetéseket.
Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja adta át a díjakat (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Zvolenský Gabriella Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült
Magyarország köztársasági elnöke Zvolenský Gabriella, a királyhelmeci Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet igazgatója részére a felvidéki magyarság kultúrájának megőrzése iránti elkötelezettsége, valamint sokoldalú szervező és közösségépítő tevékenysége elismeréseként adományozta a díjat. „Ez a díj elsősorban nagyon nagy megtiszteltetés számomra. Szinte hihetetlen, hogy egy ilyen elismerés ért, hiszen valóban az anyatejjel szívtam magamba a magyar kultúrát, és természetes számomra, hogy magyar vagyok. Mérhetetlen kincs számomra ez a díj. Úgy gondolom, hogy akinek az ősei magyarok voltak, magyarnak maradtak, abban a családban nincs igazán gond. A mi feladatunk és kötelességünk, hogy a fiatalságot is felkaroljuk, és ebbe az irányba vigyük tovább. Erre nagyon jó lehetőséget ad a színjátszó, éneklő és tánccsoportok vezetése. A magyar dalok és versek által meg tudjuk szerettetni kultúránkat, és a fiatalokat megtanítjuk értékelni azt” ‒ nyilatkozta portálunknak Zvolenský Gabriella, akit Zachariáš István méltatott:
Zvolenský Gabriella (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Zvolenský Gabriella Királyhelmecen született 1956. január 4-én. A helyi magyar alapiskola elvégzése után Losoncon óvónői szakképesítést szerzett. Később a Sárospataki Tanárképző Főiskolán, majd a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen diplomázott pedagógusként. 2008-ban megszerezte a „pedagógia doktora” címet. Tizennégy évig a Királyhelmec közelében található bacskai óvoda igazgatónője volt, majd Tőketerebesen a járási népművelési intézetben helyezkedett el. 2006-tól a Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet igazgatójaként Kassa megye ötven településének kulturális életét szervezi általános megelégedésre. Áldozatos munkájával, ötleteivel, kezdeményezéseivel, fáradhatatlan aktivitásával hosszú idő óta igazi motorja a régió magyar kulturális életének. Évekig vezetője, rendezője és főszereplője volt a királyhelmeci amatőr színjátszó csoportnak, gondos, szeretetteljes irányításával sok amatőr színjátszó sajátította el a színjátszás alapjait. Szívügye az utánpótlás nevelése, bábáskodott az Apró Bodrogközi Néptáncegyüttes megalakulásánál.
Zvolenský Gabriella átveszi kitüntetését (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
A felvidéki magyarok önazonosság-tudatának erősítése érdekében végzett tevékenységét a Csemadok és Sátoraljaújhely városa is elismerő oklevéllel díjazta. 2016-ban a Kassa Megyei Önkormányzat Elnökének plakettjét is átvehette. Jelenleg a Kassa megyéhez tartozó Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet élén végzi áldásos, áldozatos munkáját. E pozíciójában 2006-ban mintaszerűen működő regionális múzeumot (Mailáth József Múzeum) hozott létre Királyhelmecen, és a városban 2007-ben Térségi Könyvtár néven új könyvtárat is létesített. Zvolenský Gabriella mindig az emberekért, az emberekkel tevékenykedik. Szívén viseli a város és a régió fejlődését, segít a rászorulóknak.
Havasi József Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült
Magyarország köztársasági elnöke Havasi József operaénekes, karnagy, a kassai Csermely Kórus alapítója és vezetője részére a felvidéki magyar kórusmozgalom jelentős személyiségeként végzett kiemelkedő művészi tevékenysége elismeréseként adományozta a díjat. ,,Nagy és váratlan megtiszteltetés ez számomra. Nagyon örülök, hiszen a magyarságunkról van szó. Ez egy komoly felelősség. Magyarnak születtem, magyar iskolába jártam, a gyerekeimet is magyar iskolába járattam, akik szintén magyar nyelven nevelik az unokáimat. A Szent Istvánhoz fűződő dalszövegek magyar lelket buzdítóak, és olyan gondolatokat tartalmaznak, melyeket érdemes az embernek magáévá tennie. Nyugdíjasként a színházba is bejárok, és természetesen a kórussal is foglalkozom. A mottóm az, hogy ameddig élek, addig énekelek. S ameddig élek, kórus is van és énekel”- nyilatkozta portálunknak a művész, akinek életművét Duncsák Mária mutatta be méltatásában:
Havasi József (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Havasi József 1947. április 27-én született Kassán. Középiskolai tanulmányai után a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán tanult. 1969-ben a Kassai Állami Színház Operatársulatához szerződött, először kórustagként, majd szólista lett. 1976 és 1986 között elhagyta a színházat, és a kassai Szent Erzsébet-székesegyház egyházkarnagya és orgonistája volt. Ebben az időben kántorképzőre is járt Budapesten. 1983-ban ismét lehetőséget kapott a színházban énekelni, amikor is Puccini Toscájában Scarpia szerepét alakította. Több országban is énekelt, többek között Magyarországon, Csehországban, Ausztriában, Németországban és Olaszországban. 2006-ban a kassai Thália Színház felkérésére prózai szerepet is vállalt Szigligeti Ede II. Rákóczi Ferenc fogságai című darabjában, ahol Knitelliust alakította. 2016 nyarán ismét visszahívták a kassai operába, ahol a Bohéméletben két szerepet is kapott. Valójában a színháztól nyugdíjaztatása óta sem vált meg, hiszen a mai napig viszi előző szerepeit.
1973 őszén magyar nemzetiségi kórusként megalapította a kassai Csermely Kórust, amelyet a mai napig is vezet, és amelyet élete legnagyobb szívügyének tart. Irányítása alatt a kórus eleinte a kassai magyarság kulturális életében meghatározó szerepet játszó Új Nemzedék Együtteshez tartozott, egyúttal az országos magyar kulturális szervezet, a Csemadok mellett működött és működik ma is. A számos jelentős sikert arató énekkar az 1975-ös Pozsonyi Zenei Ünnepségek keretében a Szlovák Zenei Alap díjában részesült. A galántai Kodály-napok kórusfesztivál ötszörös győztese volt. 1990-ben azonban a Csermely – a szükséges anyagi források hiánya miatt – kénytelen volt egy időre felfüggeszteni tevékenységét. Havasi József 1998-ban újraindította a kórus működését, amely attól fogva minden évben sikeres újévi hangversenyeket ad. 2013-ban, a kórus negyvenéves fennállása alkalmából került sor a Csermely Kórus és vendégei jubileumi, 15. újévi koncertjére. 2000-ben a tagokkal létrehozta a Csermely Polgári Társulást, amely a mai napig igazgatja a kórus tevékenységét, és amely Kassán három ízben megszervezte a Kárpát Eurorégió Kórusok Fesztiválját is. A kórus 2003-ban megkapta a Kassa Megyei Hivatal díját, 2006-ban pedig a kisebbségi kultúra színvonalas terjesztéséért Bartók Béla-díjban részesült. 2009-ben Kassa város díját ugyancsak elnyerte. Havasi József további kórusokat is alapított, így a Vox Candidorumot, valamint 2011-ben a helyi Szent István Társulat keretein belül a katolikus hívekből álló énekkart. Vezetett énekkart a nagy múltú kassai magyar ipari mellett is, amely az iskola diákjaiból állt. Munkája elismeréseként 2010-ben a Magyar Köztársaság akkori kassai főkonzuljától átvehette a számára megítélt Pro Cultura Hungarica díjat. 2014-ben a kultúra terjesztéséért megkapta Kassa megye díját. Ugyanebben az évben elnyerte a felvidéki magyarok országos zenei díját, a Harmónia életműdíjat is.
Duncsák Mária méltatta Havasi Józsefet (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Gál Sándor a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést kapta
Magyarország köztársasági elnöke Gál Sándor József Attila-díjas író, költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére sokoldalú írói pályafutása, valamint a határokon átívelő magyar kulturális kapcsolatok elmélyítését szolgáló tevékenysége elismeréseként ítélte oda a díjat. ,,Ez a kitüntetés egy olyan megbecsülést jelent számomra, amire nem számítottam. Én nem azért dolgoztam az elmúlt hetven-nyolcvan évben, hogy nekem bárki, bármit megköszönjön. Nem is volt rá esély, hiszen az én nemzedékem nem járt iskolába. Én 1944-ben egy hónapig járhattam iskolába, aztán napszámos lettem. A lényeg, hogy túléltük, itt vagyunk, ez a nemzedék elvégezte a dolgát, mert képes volt megtartani a szlovákiai magyarságot, nyelvében, kultúrájában, létezésében. Nagyon fogy a magyar. Ezer meg ezer embernek kellene megköszönnöm, hogy segített, mert amit én kitaláltam, azt egyedül nem valósíthattam volna meg. Vagyok, ahogy vagyok, és leszek, ameddig leszek. Az írás az életem része. Ha élek, írok, és ha írok, élek, harmadik lehetőség nincs” ‒ nyilatkozta portálunknak az író, aki Kassát tartja a magyar irodalom szülővárosának. A felvidéki irodalom jelentős egyéniségét barátja, Csoltkó Jenő méltatta:
Csoltkó Jenő méltatja Gál Sándort (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Gál Sándor költő, prózaíró, publicista, a szlovákiai magyar irodalom egyik legrangosabb képviselője 1937. november 29-én született Búcson. Általános iskolai tanulmányait 1944-ben kezdte meg, a második világháború után Érsekújvárban, Párkányban és Ipolybélen tanult. A gyerekkori élmények, a háború, a kitelepítés, a deportálás, a magyar iskolák bezárása, a szlovák nyelvű oktatás bevezetése meghatározó történések életében, melyek írói pályájának egyik fő vonulatát képezik. Komáromhoz köthető irodalmi munkásságának kezdete. Ezt követően Pozsonyban a Szabad Földműves című lap szerkesztőjeként tevékenykedett. 1969-től két éven át az újonnan megalakult kassai Vox Humana–Emberi Hang elnevezésű magyar nyelvű színház (mai Thália Színház) – melynek létrejöttében maga is segédkezett – dramaturgjaként dolgozott. Itt mutatták be 1970-ben A szürke ló című mesejátékát. 1970-től A Hét című hetilap kelet-szlovákiai munkatársaként végezte munkáját, 1992-ben megalapította a kassai Keleti Napló című havilapot, melynek megszűnéséig főszerkesztője volt. Az írás, újságírás mellett Gál Sándor szervezője lett az irodalmi, anyanyelvi, közéleti-kulturális rendezvényeknek, mint a Szenczi Molnár Albert Napok, a Jókai Napok, a Kazinczy Napok, valamint a Kármán József Napok, művelődési táborok és nyári egyetemek egész sora, továbbá egyik kezdeményezője volt a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napoknak. 1997-től a Tokaji Írótábor kuratóriumának elnöke, 1998 és 2003 között az Anyanyelvi Konferencia társelnöke, részt vett a Magyarok Világszövetsége munkájában, az Együttélés politikai mozgalom megalapításában és a Csemadok elkötelezettjeként a szervezet Kassa-vidéki Választmányának elnöke volt 1974 és 2006 között, 2006-tól pedig annak örökös tiszteletbeli elnöke.
Pillanatképek az ünnepi alkalomról (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Gál Sándor szemléletének egyik kiindulópontja a nemzetiségi lét, a másik az emberi lét korlátozottsága. Versei általában elbeszélhető élményhez, cselekedethez, leírható tájhoz kapcsolódnak. Írásait szociográfiai jellegű dokumentumelemek gazdagítják. A csehszlovákiai magyarság megaláztatásokkal teli időszakát élte át maga is nemzedéktársaival, s ehhez képest kellett mégis megmaradnia. Írásai, elbeszélései, gyermekirodalmi művei, esszéi, publicisztikája a tárgyiasság és költőiség egymásra hatását mutatják. Írói-költői mondanivalója kimeríthetetlen forrása a felnevelő táj, a szülőfalu a maga tárgyi és szellemi valóságában, és ez az élménykör egész életművét áthatja. Gál Sándor munkásságát számos díjjal és elismeréssel jutalmazták: Madách Imre-díj, József Attila-díj, Berzsenyi-díj, a Magyar Köztársaság Elnökének Arany Emlékérme, a Szlovák Köztársaság Kormányának ezüst plakettje, a Madách Posonium Életműdíja, Pulitzer-életműdíj. Tagja a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi tagozatának. Az AB-ART Könyvkiadó 2000-től jelenteti meg életműsorozatát.
