Annak ellenére, hogy Szlovákia a bevezetett reformokat követően az átláthatóság terén az élmezőnybe tartozik, a nagy halakat továbbra sem sikerül elkapni, ezért nehéz megbüntetni a magas pozíciót betöltő politikusokat vagy nagyvállalkozókat a korrupciós ügyeikért.
A Transparency International Slovensko (TIS) adatai szerint 2014 óta csak négy megválasztott köztisztviselőt ítéltek el, köztük egy polgármestert és három önkormányzati képviselőt. A TIS ezért a kedvezőtlen állapotért leginkább az ügyészséget és a rendőrséget teszi felelőssé.
Matej Šimalčík, a TIS elemzője arra emlékeztetett, hogy az ügyészség az elmúlt három évben a korrupcióval kapcsolatos esetek 15 százalékát leállította, a bíróság elé csak a gyanús esetek 40 százaléka került, melyek általában vádalkuval végződtek.
Vegyes a kép a korrupcióellenes bíróságról
A FOCUS ügynökség áprilisi felmérése kimutatta, hogy a lakosság 42 százaléka a bíróságot okolja a korrupció nem megfelelő mértékű büntetéséért. A valóságban azonban ennél kicsit árnyaltabb a helyzet, ugyanis a 2014 júliusa és 2017 júniusa közti időszakban a Speciális Büntetőbíróság 244 jogerős ítéletének elemzése után kiderült, hogy az esetek 94 százalékában elítélték a vádlottakat.
A TIS szerint az is jó hír, hogy a 2011-2014-es időszakkal összehasonlítva az utóbbi három évben megháromszorozódott az olyan megoldott esetek száma, amelyeknél a csúszópénz több mint 1000 euró volt, ezek az összes esetek több mint negyedét tették ki.
Az 5 ezer euró feletti kenőpénzes esetek száma viszont 3 százalékról 17 százalékra emelkedett. A 2011-2014-es időszakban a korrupcióellenes bíróság végzéseinek felét a kevesebb, mint 20 euró kenőpénzes esetek tették ki, az utóbbi három évben ez az arány a negyedére csökkent.
A Transparency szerint a bírósági ítéletek is viszonylag gyorsan megszületnek. A bűncselekmény elkövetését követően egy éven belül a korrupciós ügyek felében ítéletet hoznak, s az esetek 80 százalékánál kevesebb, mint két évig tart az eljárás.
A FOCUS ügynökség idei felmérése egyúttal azt is kiderítette, hogy már az emberek 40 százaléka hajlandó jelenteni a korrupciót, s ez egyben új pozitív rekordot is jelent.
A nagy halak eddig sorra megúszták
A Transparency International Slovensko azonban arra is rámutatott, hogy 2016-ban csak 55 jogerős ítélet született, ami az elmúlt 5 év legkevesebb esetszámát jelenti.
Idén az első félévben 41 esetet zártak le. A TIS ezért a jelenlegi állapot javítása érdekében három intézkedést javasol. Megoldás jelenthet a nagyobb átláthatóság, ugyanis csak minden hetedik lezárt ügynél tudja a nyilvánosság elolvasni az ítélettel együtt az indoklást.
A TIS egyúttal magasabb büntetéseket javasol a közvetett korrupcióért, példaként a „Budamar” ügyet említik, amikor a társaság képviselői hárommillió eurós kenőpénzt kértek, s ezért csak 18 hónap feltételes börtönbüntetést kaptak. Összehasonlításul szolgálhat egy nő esete, aki 20 euróval próbálta lefizetni az ügyintézőt, hogy megkapja a gondozói járulékot, két év feltételes büntetést kapott, ugyanis esetét lefizetésként és nem közvetett korrupcióként értékelték.
A TIS harmadik javaslata a politikamentes ügyészségről és rendőrségről szól, ugyanis a nagy korrupciós botrányok kivizsgálásának láthatóan csekély aránya kérdéseket vet fel a magas rangú köztisztviselők ügyeinek független felderítésével kapcsolatban.
(Webnoviny.sk/Felvidék.ma)
