November 16-án, csütörtökön folytatódott a „Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében” című konferencia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében. A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet szervezésében megvalósult hagyományos őszi rendezvény házigazdája az Intézet igazgatója, Csóti György volt.
Míg az első napon szakmai előadások hangzottak el politikusok és jogtudósok közreműködésével, a második nap a Kisebbségi Jogvédő Intézet és partnereinek beszámolóival folytatódott.
A konferencia második napját Csóti György nyitotta meg, majd átadta a szót munkatársainak – dr. Antal Eszternek, dr. Benda Viviennek és Dr. Korom Ágoston Ivánnak, akik tartalmas beszámolót tartottak az Intézet 2017-es tevékenységéről, a rendezvényeikről, a jogsegélyszolgálat működéséről és felvázolták a jövő évi terveiket. Bemutatták erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai, muravidéki, drávaszögi partnereiket és megosztották a konferenciázókkal az együttműködésük fontosabb pilléreit. Részletes tájékoztatást adtak Beke István és Szőcs Zoltán koncepciós ügyéről, valamint a Beneš-dekrétumok ügyéről az Európai Unióban.
Tokár Géza, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa ismertette a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának jogsegélyszolgálatról szóló éves beszámolóját. Előadásában kitért a kihívásokra és a működési területekre – megemlítette a kétnyelvűséget, a kisebbségi vonzatú kérdések kezelését és a szakmai háttérmunkát is. „A jogi környezet nem változott, viszont a politikai igen” – mondta, és rátért a hivatali kétnyelvűség kérdésének boncolgatására. Szó volt a kormányhivatali változásokról, a vasúti kétnyelvűség „megoldásáról”, a bejelentőapplikációkról (www.velemjaro.sk, melyről bővebben itt olvashat https://felvidek.ma/2017/11/velemjaro-alkalmazas-es-weboldal-batran-magyarul/ ), valamint az iskolai kerettantervekről is.
Tokár Géza (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
A felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulást, és annak állandó jogsegélyszolgálati tevékenységét dr. Szinek János, a SZAKC jogásza ismertette a konferencia résztvevőivel. Röviden szólt a társulás tevékenységi köreiről és kiemelt feladatairól, valamint bemutatta a SZAKC irodahálózatát is. Az állandó jogsegélyszolgálattal kapcsolatban elmondta, hogy a társulás 11 irodájában várják a jogsérelmet szenvedett polgárok jelentkezését és beszámolt a jogsegélyszolgálat működéséről is. Tájékoztatójában elhangzott, hogy jogsértés esetén közvetlenül kikhez fordulhatnak a polgárok – Pogány Erzsébethez, a SZAKC igazgatójához, Kőrösi Ildikóhoz és Szinek Jánoshoz. Előadásában a SZAKC által megvizsgált gyakori jogesetekről is beszámolt – a magyar feliratokkal, névtáblákkal, közterületekkel, a hivatali nyelvhasználattal, névmagyarítással kapcsolatban. A beszámolóból kiderült, hogy a 2017-es évben több mint 80 megkeresés érkezett a SZAKC munkatársaihoz. Szinek János kiemelte azt is, hogy a SZAKC által működtetett Felvidék.ma hírportálon 2017. januárjától 2017. novemberéig 197 cikk jelent meg a felvidéki magyar jog- és érdekvédelemmel kapcsolatban, többek között a Minority Safepackről, a Kisebbségi Kulturális Alapról, a civil szervezetek jogvédelmi tevékenységéről, a kisebbségi jogérvényesítés lehetőségeiről, valamint az anyanyelvhasználatról és nyelvi jogokról. Az érdeklődők felvilágosítást kaptak arról is, hogy a Kisebbségi Jogvédő Intézet várja azon személyek vagy utódaik jelentkezését, akiknek 1945 és 1949 között elkobozták a földjeit, s akik a Tt. 503/2003 számú szlovák kárpótlási törvény értelmében diszkriminatív módon azért nem kaphattak kárpótlást az államtól, mert nincs szlovák állampolgárságuk vagy állandó lakhelyük Szlovákia területén. Értékes információk hangzottak el azzal kapcsolatban is, hogy a magyar állam a külhonba szakadt hadiözvegyekről és árvákról való gondoskodását is kötelességének érzi, s 2017. január 1-jével a jogosultak köre kiegészült azon nem magyar állampolgárokkal, akik rendelkeznek Magyar Igazolvánnyal.
Szinek János jogász, a Szövetség a Közös Célokért képviseletében
Kajla Brigitta és Gorzó Klaudia a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének képviseletében tájékoztatták a résztvevőket, hogy a kárpátaljai magyarok jogai folyamatosan sérülnek, nagyon sokan nem beszélik jól az ukrán nyelvet, sok esetben nem tudatosul bennük, hogy jogsérelmet szenvedtek el. A legnagyobb jogi problémának az oktatási törvény 7. cikkelyét emelték ki, ugyanis az említett cikkely kétségtelenül korlátozza a kisebbségi jogokat. Elmondták, hogy a kárpátaljai magyarok 11 éven keresztül tanulják az ukrán nyelvet, és ha nem tanulnak meg rendesen ukránul, annak hátterében csak a nem megfelelő oktatási módszer állhat. Pár jogesetet is megismertettek a jelenlévőkkel.
Szigeti Enikő, a CEMO, azaz a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom ügyvezető igazgatója „Kisebbségi jogérvényesítés és közösségfejlesztés” címmel tartott előadást. Bemutatta a szervezetet, felsorolta annak feladatait, jogérvényesítési eszközeit. Az ottani közigazgatási törvényt részletesebben is boncolgatta. Megemlítette, hogy Marosvásárhelyen él a legnagyobb magyar közösség. Előadásában nagy figyelmet szentelt az anyanyelvi oktatás fontosságának.
Kis Júlia, a Jogaink Egyesület elnöke és alapító tagja megismertette a konferencia résztvevőivel a szervezetüket, céljaikat, tevékenységüket. Felhívta a figyelmet a www.jogaink.ro internetes oldalukra, mely teljes képet ad az érdeklődőknek az egyesületről. Három fő célra mutatott rá az oldallal kapcsolatban: az oldal jogi fórumként, magyar jogi hírportálként és jogsegélyszolgálatként is üzemel. Kiemelte, hogy térítésmentes jogsegélyt biztosítanak mindazoknak, akiket bármilyen jogsérelem ér, majd előadása utolsó részében néhány konkrét ügyet vázolt fel röviden.
Zsigmond József, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat ügyvezető igazgatója beszámolt arról, hogy folyamatos monitoringot hajtanak végre, állandóan figyelik a jogsértéseket. Ha jogsértés történik, három nyelven tesznek közzé tájékoztatást (angolul, magyarul és románul) a nyugati közvélemény számára. Elért eredményeikről részletes tájékoztatást adott, különös tekintettel a sportra. Számos panaszt nyújtottak már be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD), valamint a Nemzeti Audiovizuális Tanácshoz azokban az esetekben, ha olyan médiatartalom jelenik meg, amely a magyarokat sérti.
Menyhárt Gabriella Éva nagyváradi ügyvéd személyes tapasztalatait osztotta meg az érdeklődőkkel és több utcanévtáblás ügyet, jogesetet is felvázolt. Részletes felvilágosításban volt részük a konferenciázóknak Landman Gábor holland állampolgár ügyével kapcsolatosan, aki diplomás magyar-holland fordítóként egy holland újságíró számára próbált szerződéses megbízás alapján tolmácsolni az önkormányzatnak alárendelt marosvásárhelyi rendőrségen. Amikor magyar ügyfélfogadást igényelt – mivel sem angolul, sem németül, sem franciául, sem hollandul nem tudtak az ottaniak, az alkotmányra, valamint a törvényekre hivatkozva azt kérte, hogy egy olyan településen, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20%-ot, magyar nyelven „szolgálják“ ki őt. Ezután a rendőrök megverték, megbilincselték, és jogtalanul fogva tartották. Amint megtudták, hogy holland állampolgár (tehát nem román vagy magyar), elengedték.
A konferencián Nagy Pál képviselte a 2011-től működő székelyudvarhelyi Civil Kurázsi Egyesületet. Az anyanyelv melletti kiállás fontosságát hangsúlyozta és megemlítette, hogy már többször is kérték az önkormányzatot, hogy az önkormányzati határozatokat jelentessék meg magyar nyelven is. Terítékre került egy új jogvédő egyesület megalakulása, mégpedig a Romániai Magyar Jogvédő Egyesület.
Matijević Olivér, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének országos titkára arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy szeptemberben egy új mérföldkőhöz érkeztek, ugyanis megválasztották az első, kisebbséghez tartozó rendőrfőkapitányt. Az oktatással kapcsolatban elmondta, hogy nem csak magyar nyelven folyik a kisebbségi oktatás. Problémaként merült fel, hogy több non-profit szervezet népszavazást kezdeményezett, melynek lényege az lenne, hogy elvenné a kisebbségek képviseleti jogát a parlamentben.
Szilágyi Miklós, a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottságának elnöke bemutatta a Magyar Nemzeti Tanácsot. Véleménye szerint Újvidéken a törvényes háttér nem rossz. Legtöbbször panaszokkal foglalkoznak a tanácsban, melyek közül a leggyakoribbak a személyi nevek elírásai, dokumentumok fordításai, közjegyzők problémája, illetve a magyar szakemberek hiánya.
Miavec Attila ügyvéd a tavalyi évben megalakult Vajdasági Magyar Jogászegyletről tartott előadást. Ügyvédi tapasztalatairól mesélt, részletesen elemezte a fordítások problémáját, valamint arra biztatott minden polgárt, hogy bátran használják anyanyelvüket, és hogy nevüket a magyar helyesírásnak megfelelően használják.
Buckó György ügyvéd személyes tapasztalatait mesélte el a konferencián, s részletesen kitért a közjegyzőség kérdésére, ugyanis Szabadkán jelenleg nincs magyar közjegyző. Hatalmas igény van rá, ugyanis nagy bonyodalmakat okoz a magyar közjegyző(k) hiánya. Előadásában konkrét jogesetre is kitért, mely a nyelvhasználatot érintette.
A konferenciát az érsekújvári JUDr. Nagy Tibor ügyvéd előadása zárta. Beszámolójában 4 témakörrel foglalkozott: a kettős állampolgárság kérdésével, a Beneš-dekrétumokkal, a polgári perrendtartással, és kakukktojásként a negyedik témakörnek a határtalan szenvedély címet adta. A kettős állampolgárság problémájával kapcsolatban a törvény 9. paragrafusát emelte ki, mely kimondja, hogy ha valaki megszerzi egy más ország állampolgárságát, az a szlovákot automatikusan elveszíti. A bejelentési kötelességre is figyelmeztetett, ugyanis az, aki nem tesz bejelentést arról, hogy felvette egy másik ország állampolgárságát, súlyos pénzbírság kiszabására számíthat. A számokat illetően elmondta, hogy 2017 szeptemberéig 1960-an veszítették el állampolgárságukat, közülük 97-en a magyar állampolgárság felvétele miatt. Dolník Erzsébet, Kassai Gyula és Gubík László esetét előadásában külön kiemelte, majd hozzátette, hogy tovább harcolnak ezen a fronton, és szeretnék nemzetközi szintre emelni az ügyet.
JUDr. Nagy Tibor (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
A Beneš-dekrétumok kapcsán a magyar károsultak kárpótlásáról beszélt. Elmondta, hogy ezt az ügyet a Kisebbségi Jogvédő Intézet karolta fel. Az ismeretlen tulajdonosok és a nevesítetlen földek kérdésére is bővebben kitért. Nagy Tibor elmondása alapján nagyon sokan fordultak az irodához és kértek bővebb tájékoztatást. A jelentkezők között nemcsak felvidéki magyarok, de főleg magyarországi magyarok voltak, akiket a lakosságcsere- egyezmény alapján kitelepítettek szülőföldjükről. „A jelenleg is hatályos törvény azonban nem engedélyezi ezeknek a földeknek a visszaadását“ – mondta. Megoldásként vagy a dekrétumok teljes eltörlését vagy a restitúciós törvény megnyitását javasolná.
A polgári perrendtartás 155 §-ában fizetőssé tette az idegen nyelven benyújtott írásos beadványokat.
És hogy mi is volt az a bizonyos kakukktojás? – a dunaszerdahelyi foci. Fontosnak tartotta megemlíteni, ugyanis az állam már (vagy még) ebbe is beleszólt. Rámutatott a nyilvános sportesemények szervezéséről szóló törvényre, mely szerint tilos sporteseményre más országok szimbólumait bevinni, illetve azokat használni, mivel ezek a közrend, a biztonság és a sportesemény megzavarására alkalmasak. A szervezők nem tesznek különbséget, és a bejáratnál mindenkitől elkobozzák a zászlókat – mondta.
A konferencia Csóti Györgynek, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatójának zárógondolataival fejeződött be. A rendezvényen nemcsak színvonalas szakmai előadásokra, de hasznos tapasztalatcserére is sor került. A résztvevők és az előadók új ötletekkel és tapasztalatokkal gazdagodva folytathatják a munkát a kisebbségi jog- és érdekérvényesítés területén. Teszik mindezt azért, mert tudják: minden magyar felelős minden magyarért.
