Január 11-én Rimaszombatban járt Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter, ahol bemutatták annak a büntetés-végrehajtási intézetnek a projektjét, amit a városban terveznek megépíteni. A miniszter szerint, aki a projektet hamarosan a kormány elé terjeszti, a börtöneink túlzsúfoltak és többségük már régi. Ezért van szükség egy új, modern fegyházra, amit abban a régióban kívánnak felépíteni, ahol még nincs ilyen intézmény.
A jelenlegi 18 szlovákiai börtönből 13 több mint harminc éve épült. Vannak olyan elítéltek, akik nincsenek börtönben, de olyanok is akadnak, akik külföldi börtönökben töltik büntetésüket. Ezért is van szükség egy új, modern büntetés-végrehajtási intézetre, kapacitásnövelésre, Žitňanská szerint.
További okként említette az elítéltek megfelelő körülményeit. „Olyan nemzetközi kötelezettségeink vannak, amelyek arra kényszerítenek bennünket, hogy az intézetek kapacitását úgy növeljük, hogy egy elítéltre 4 négyzetméternyi területtel rendelkezzünk. Ma 3,5 négyzetméternél tartunk és emellett a létező intézetek kapacitásának határán járunk” – indokolta a börtönépítési szándékot.
S hogy miért esett a választás éppen Rimaszombatra? A besztercebányai kerület déli részén hiányzik egy ilyen intézmény. Ráadásul a minisztérium itt rendelkezik az építéshez szükséges telekkel is, ahol már jelenleg is működik egy nyílt osztályuk.
832 férőhely és 340 munkahely
A büntetés-végrehajtási intézetek vezérigazgatója, Milan Ivan szerint Szlovákiában régóta kedvezőtlen az elítéltek számának alakulása. Jelenleg nagyjából 10 200-an töltik büntetésüket valamelyik börtönben, melyek kihasználtsága 2016 végén 97,7 százalékos volt. A tervezett rimaszombati létesítmény 832 férőhelyes lesz, ahol a legenyhébbtől egészen a legszigorúbb büntetésben részesültek nyernének elhelyezést. Tervezik egy gyártócsarnok építését is, ahol az elítéltek 60 százalékát kívánják munkára fogni. Az igazságügyi tárca az új börtönben 298 börtönőrt fog alkalmazni és 42 civil munkahelyet is létrehoznak.
Az új létesítmény ún. PPP-projekt formájában épülne meg, a szükséges beruházások összege 58 millió euróra tehető. A komplexum 18-24 hónap alatt készülne el, az építkezés maga 2019 utolsó negyedévében indulhatna, és a börtön 2021 második félévében kezdhetné meg működését.
Mit szólnak hozzá az emberek?
A tegnap esti hírekben elhangzott, hogy a városvezetés pozitívan áll hozzá a létesítmény megépítéséhez. A polgárok viszont már nem ennyire lelkesek, félnek a bűnözőktől. Az illetékesek a megnyugtatásukra annyit közöltek, hogy minden nagyobb városban, vagy a közelükben van ilyen intézmény, és sehol sincs semmi probléma.
A nagy munkanélküliséggel sújtott régiónak kétségkívül jól jön minden olyan beruházás, ami – közvetlenül és közvetve – munkahelyeket teremt. Persze, bizonyára egy gyár építését kitörőbb örömmel fogadnák a környékbeliek, de az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy az elítéltek jó részét is éppen ez a régió „termeli ki”.
A belügy a romabűnözés visszaszorítására törekszik
A korompai romatelepen mutatta be tegnap Robert Kaliňák és Tibor Gašpar rendőrfőkapitány azt az intézkedéscsomagot, amivel a romatelepek és ily módon a környék bűnözését is csökkenteni akarják. A három pillérre épülő intézkedéscsomag nagyobb hatásköröket biztosít a rendőröknek, hogy a rendőr ne csak bűncselekmény vagy kihágás elkövetésekor léphessen közbe, hanem a közrend megzavarásakor is. Bár a bűnözés országos szinten csökken, ez nem mondható el a romák lakta településekről, ezért van szükség szigorításokra, a rendőrfőnök szerint.
A romatelepeken kialakult helyzetért integrált rendőri csapatok lesznek felelősek, akiknek munkáját kamerák fogják segíteni, hogy még a bűncselekmény elkövetése előtt közbe tudjanak lépni. Korompán kéttagú járőrszolgálatot kívánnak bevetni, de polgárőrséget is terveznek.
Kaliňák tegnap elmondta, a korompai körzetben a lakosság 26 százalékát alkotják romák, és ők követik el a bűncselekmények 70-80 százalékát, amelyen változtatni kell. A minisztérium integrációs intézkedéseket is tervez közösségi központok létrehozásával, ahol a szociális helyzet javítására helyeznék a hangsúlyt és a gyermekek megtanulhatnák a higiénia és az iskolai viselkedés alapjait. A tárcavezető szerint ezzel elérhető lenne, hogy az új generációk szakítsanak a romatelepek rossz működési formáival.
(Forrás: TASR)
