Kevesen tudják, hogy az Emil Škoda (1839. november 16. – 1900. augusztus 8.) által alapított Škoda Művek, amely most az autóiról világhírű, az alapító idejében még nem is gyártott gépkocsikat.
Emil Škoda nagyapjának még Plzeňben volt lakatosműhelye, ő maga pedig a prágai egyetemen kezdte tanulmányait, de mérnöki diplomáját már Karlsruhéban szerezte.
Ezután Waldstein-Vertenberk gróf Plzeňben működő üzemében lett főmérnök, amit három év után megvett, és rövid idő alatt felvirágoztatott. Fejleszteni kezdett, például vasútvonalat épített a gyárhoz, amivel hatékonyabban érte el a megrendelőit. 1890-től a gépgyártás mellett fegyvereket is kezdett gyártani, géppuskákat, ágyúkat és lőszert. Hamarosan ő lett az osztrák-magyar hadsereg egyik beszállítója.
1899-ben Škoda Művek néven egyesítette a gép- és fegyvergyártást, valamint a szerszámkészítést. Ez az ipari komplexum 37 000 embert foglalkoztatott, amivel Európa egyik legnagyobb ipari óriásává vált.
A vállalat világhírnevére jellemző, hogy részt vett olyan beruházásokban is, mint a niagarai vízerőmű vagy a Szuezi-csatorna építése.
Emil Škoda cége jövedelméből támogatta a művészeteket és a művészeket is. Tekintélyes és befolyásos gyárosként, az osztrák felsőház tagjaként 60 évesen fejezte be életét 1900. augusztus 8-án az ausztriai Amstettenben. Plzeňben, a Szent Miklós-temetőben nyugszik.
Örökségét 1909-től fia, Karl vette át.
Az I. világháborúban a Škoda Művek volt az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb fegyvergyártója, főként mozsárágyúi bizonyultak hatékonynak.
1925-től a konszern új termékkörrel bővült, amikor felvásárolta a pénzügyi gondokkal küzdő, 1895-ben Václav Klement könyvárus és Václav Laurin gépészmérnök által alapított gyárat, amely kezdetben kerékpárokat, később motorkerékpárokat készített, 1905 óta pedig már sorozatban gyártotta a személygépkocsikat is.
A Škoda néven forgalmazott autókon ekkor jelent meg a híres szárnyas nyíl embléma. A személygépkocsik minőségére pedig jellemző, hogy azokat a megszálló német hadsereg tisztjei is előszeretettel használták.
Heydrich is egy nyitott Škoda autóban ült az ellene elkövetett merénylet idején.
A II. világháborúban a konszern legtöbb vállalatát beolvasztották a német hadiiparba, ezért 1945 áprilisában egy szövetséges légitámadás a gyár hetven százalékát a földdel tette egyenlővé.
A Škoda Műveket 1945-ben államosították, utolsó tulajdonosát, Škoda magát már németnek valló unokáját internálták, a táborban halt meg. A Škoda Művek, amelyről levált a Mladá Boleslav-i autógyár és a prágai repülőgépgyár, főként a szocialista piacra szállított gépipari termékeket. A rendszerváltás után a vállalatot privatizálták, 2000-ben pedig megalakult a Škoda Holding, amely közlekedési eszközöket gyárt.
1991-ben a Mladá Boleslav-i Škoda autógyár a Volkswagen csoport tagja lett, s az onnan kikerülő esztétikus megjelenésű, korszerű műszaki tartalommal bíró autók immár minőség tekintetében is világszerte elismerést aratnak.
(Forrás: múlt-kor.hu)
