A garamkövesdi székhelyű SZKALA Borászok és Szőlészek Polgári Társulás január 19-én tizennegyedik alkalommal hívta össze a történelmi Hont vármegye és Esztergom vármegye borászait és szőlősgazdáit az évnyitóként is ismert, népszerű találkozóra, a borászati tanfolyamra.
„A még mindig kristálytiszta vizű, sebes folyású Garam völgye kitűnően alkalmas a szőlőtermesztésre, a bal part löszös-vályogos partoldalaiba pedig évszázadok óta pincéket vájnak a helyi gazdák. Az egykori Hont vármegye déli csücskében, a Garam, a Duna és az Ipoly folyók által határolt területen fekszik Garamkövesd, ez az 1300 lelket számláló magyar község, mely egykor szőlőtermesztéséről és borászatáról volt híres.
A dicső múltról tanúskodnak az egykori pincefalu 100-200-300 éves pincéi és a déli-délnyugati fekvésű dűlői.
Az elmúlt évtizedben egy maroknyi, de annál lelkesebb csapat próbál újra életet lehelni az ódon présházak közé, és kiaknázni a vulkanikus termőtalaj, a helyi mikroklíma nyújtotta nagyszerű lehetőségeket. Nyitott pincék, borversenyek, szakmai előadások, borkóstolók, szüreti felvonulás és egyre jobb borok vetítik előre a reményteli jövőt. A pincék a kézműves borászat hagyományának élő múzeumai, a helyi gazdák pedig szívesen kalauzolják az ide érkező látogatókat e sokszínű világban”– olvasható a SZKALA társulás honlapján.
A borászati találkozó megnyitóján Elzer János polgármester köszönti a vendégeket, mellette Geönczeöl Attila főszevező (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A szakmai nap megnyitóján Elzer János, a község polgármestere köszöntötte a vendégeket, majd Geönczeöl Attila, a társulás elnöke, agrárközgazdász, szőlész-borász szakmérnök, borászati és bormarketing tanácsadó és borszakíró, a rendezvény főszervezője ismertette a nap programját. Az előző évekhez hasonlóan a konferencia ezúton is három részből állt: helytörténeti ismertetőből, szakmai előadásból és valamely vendég borkultúra bemutatkozásából.
Szakmai előadások
Elsőként történelmi, illetve helytörténeti előadást hallgatott meg a 120-150 fős közönség a kultúrház nagytermében.
A szervezők a borkultúra részeként fontosnak tartják a híres elődök, úttörő szakemberek életének és munkásságának megismerését.
Csáky Károly etnológus, helytörténész előadásában Gyürky Antal életútjával ismertette meg a hallgatóságot, a Feltűnést nem keresve, csupán használni akarva dolgozott című előadásában. Gyürky a 19. században élt, az akkor már jelentős méretű szőlő- és bortermesztés szakembere, borász és mezőgazdász, királyi kataszteri felügyelő, lapszerkesztő, borászati és közgazdasági szakíró volt. Borászati szakértelme egy időre Széchenyi Istvánnal is összekötötte őt. Az 1848-as szabadságharc idején nemzetőr kapitány volt, majd 1858-ban a Borászati Lapok alapítója, főszerkesztője.
Csáky Károly történelmi és helytörténeti előadása (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Életének utolsó tíz évét Garamkövesden töltötte aktív munkával. Halála után Felsőszelényben, szülőfalujában lelt végső nyugalomra, ahol emléktábla őrzi munkásságát.
A helyi borászok társulásának tervei közt szerepel, hogy Garamkövesden is állítanak emléktáblát a szőlőmívelés és a borkezelés nagy mesterének, mely az ő jelentős munkásságát őrizni lesz hivatott az utókor számára.
Dezsényi Ágnes borászati tanácsadó, a Magyar Bor Akadémia tagja a Borvizsgálat a pincében és a laborban címen tartott szakmai előadást, mely szerint a borászattal foglalkozó szakembernek ismernie kell a bor legfontosabb összetevőit, el kell tudnia végezni néhány alapvető borvizsgálatot a saját pincéjében is, illetve ki kell igazodnia a laboreredményekben.
Végezetül Vesztergombi Csaba, Szekszárd egyik legkiemelkedőbb borásza a Szekszárdi Borvidéket mutatta be a hallgatóságnak és a Vesztergomi Pincészet kiváló borait hozta el a konferenciára.
Dorna Ferenc Nánáról, a Szkala társulás tagja, a 2018-as év legrangosabb versenyén, 190 bor közül a borverseny győztese lett, a 2014-es évjáratú Sauvignon Blanc kései szüretelésű félédes borral (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Az előadások szünetében lehetőség volt nemcsak az eszmecserére, de a termékbemutatók megtekintésére, szőlészeti-borászati eszközök és könyvek vásárlására, valamint a garamkövesdi borászok, a vendég borászok és a SZKALA társulás díjnyertes borainak kóstolására is. A szakmai kiállításon a Makita cég, a Hungarokork-Amorim és Szitás Csaba fahordói kerültek bemutatásra.
A Szkala Polgári Társulás
Csongrády Zsófia, a társulás tagja elmondta, hogy a Szkala Polgári Társulás jelenleg 36 tagot számlál, és nem zárkóznak el a további tagfelvételtől.
A helyi tradíciókat figyelembe véve lelkes csapat szervezi a rendezvényeket, melyekhez minden esetben szaktudás társul.
Az idei évre már meghirdették a Garamkövesdi Nagydíj és Veltelini Bajnokság borversenyt, ahol a Veltelini kategóriában 1-2-3. helyezettet hirdetnek, és az elmúlt évekhez hasonlóan átadják a Garamkövesd Nagydíja 2019 (avagy Champion), valamint a „Borverseny legjobb fehér-, rosé-, vörös- és édes bora 2019” díjakat, melyek a magas szakmai színvonalú nemzetközi zsűri (felvidéki, anyaországi, erdélyi, brit) bírálásával születnek.
Az AMORIM cég termékbemutatója (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Augusztus első hétvégéjén kerül sor a hagyományos Garamkövesdi Borfesztiválra, amely a Garammenti Nyitott Pincék rendezvény része, mely nem faházas vagy sátortáboros fesztivál, hanem közvetlenül az évszázados garamkövesdi pincékben és pincesorokon felállított színpadokon zajlik. Nem hiányoznak a gasztronómiai különlegességek, gyermekprogramok, kézművesek sem, és a fesztivál része a nagy sikerű bordalverseny is.
A társulás nagy büszkesége, hogy a tavalyi esztendőben, a Dunán innen és a Dunán túl megrendezett jelentős borversenyekről minden alkalommal a társulás tagjai hozták el a legrangosabb díjakat. A Mária Valéria Nemzetközi Borverseny abszolút győztese Dorna Ferenc lett, de a tavalyi év aranyérmet hozott Hacskó György, Benyo Mihály és Kormos Károly gazdáknak is.
A párkányi régió déli részén, a Garam bal partján, a Burda hegység lábánál, a Duna torkolatánál fekvő, festői szépségű kis faluban, Garamkövesden a gazdák bíznak az idei jó termésben, az égi adományban, melyet a gondviselés nyújt ahhoz, hogy megteljenek az ódon pincék hordói. Ők maguk is megtesznek mindent ennek érdekében, nem sajnálva munkát, fáradságot, tapasztalatszerzést, tudva azt, hogy a jó bornak számtalan titka van.
Könyvmustra (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A bor ősi, mint az emberiség bölcsessége, ezért számtalan idézet, bölcselet, dal, ima, vers és ének kötődik hozzá. Befejezésül álljon itt Hamvas Béla vallomása a borról és a szőlősgazda öröméről:
„A bor lényege az ember, aki termeszti a szőlőt, félti, gondozza, mint gyermekét, majd elérkezvén a várva-várt pillanathoz, kellő tisztelettel kóstolja az új termést.”
A SZKALA Borászok és Szőlészek Polgári Társulás munkájáról, rendezvényeiről az info@garammenti.net oldalon olvashatnak.
